Bűnös, ezért 250 óra közmunkára ítélte a bíróság a 2015-ben totális pénzügyi csődbe jutott, s ügyfelek ezreit megkárosító Quaestor befektetői cégcsoport vezérét, Tarsoly Csabát – írja a Blikk.
A lap szerint Tarsoly Csaba az ítélet alapján azzal, hogy a milliárdos vállalkozás bedőlése előtti napokban egy közmunkásként dolgozó, korábban már büntetett, csak 8 általánost végzett strómant – akit alig egy héttel kinevezése előtt ismert meg – próbált a cég élére maga helyett kinevezni, közokirat-hamisítást követett el.
Az üzletember ellen két eljárás indult, a lényegesen súlyosabb megítélésű, mintegy 77 milliárdos kárt okozó sikkasztási bűncselekmény ügyében még hosszú hónapokig tart a tárgyalás.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon hétfőn született meg az első fokú ítélet. Tarsoly és védője azt állította, a vádlott semmit nem akart a személycsere által megúszni, szó nem volt vagyonkimentési kísérletről, pusztán azért ruházta át a két cég vezérigazgatói jogát, mert a cég tanácsadója 2015 márciusában ezt javasolta, tekintettel arra, hogy várható volt Tarsoly őrizetbe vétele, s akkor legyen, aki a céget irányítja.
Az ügyész ugyanakkor végig azt ecsetelte, hogy valótlan tényt jelentettek be a cégbíróságon. – Nem állt szándékában az első rendű vádlottnak átadni az irányítást, csupán egyes papírok aláírása, számos munkatárs elbocsátása, továbbá a csődeljárás megindítása lett volna a feladata – hangsúlyozta az ügyész.
A vád szerint
teljesen abszurd és életszerűtlen, hogy egy felelős cégvezető átengedi a teljes összeomlás előtt álló cég irányítását egy számára ismeretlen személynek, hogy kezelje a kialakult válságot, anélkül, hogy igyekezne meggyőződni az alkalmasságáról, csupán azért, mert tartott attól, hogy rács mögé kerül.
– Azt gondoltam, kipróbálom magam cégvezetőként, s a Quaestorral megpróbálok az építőiparban érvényesülni – ezt már O. Béla mondta a vallomásában, aki nem titkolta, hogy a felajánlott fizetés is motiválta.
A hatóságok szerint ugyan a cégbírósági kérelmek és bejegyzések valódiak voltak, az okirat tartalmilag hamis volt. Hogy mi volt ennek a valódi célja, az nem derült ki, tekintettel arra, hogy mindössze pár napig állt fenn ez a helyzet, a botrány kirobbanása után gyorsan mindent vissza rendeztek.
Tarsoly ügyvédje, Papp Gábor védőbeszédében közölte: elhibázott, buta döntést hoztak. – Ám szándékosságról nem beszélhetünk, a bűnös szándék nem igazolható. A gazdasági tanácsadó, J. Gábor tanúként is megerősítette, hogy ő javasolta a személycserét Tarsolynak – érvelt védence felmentése mellett a védő. – Nem volt más választása. A cég második vonalbeli vezetői menekültek, felmondtak, valóban jobb lett volna egy több diplomás, nyelveket beszélő, jó megjelenésű szakember. O. Béla előnye volt, hogy nem ismerték, a vagyon megvédésében fontos volt, hogy tudjon nemet mondani azoknak, aki kártérítés reményében ostromolták abban az időszakban Tarsoly Csabát – sorolta az ügyvéd. Úgy vélte,
ha Tarsoly ki akart volna bújni a felelősség alól, akkor a cégvezetés átírás után egyszerűen külföldre szökik.
Szerinte az, hogy bejárt utána is dolgozni, azt mutatja, hogy felelősséget érzett a cégért, minden igyekezett megtenni a vagyonmentésért. Amikor pedig rádöbbent arra, hogy nem jó embert választott a posztra, maga kezdeményezte az eredeti állapot visszaállítását, pedig tudta, hogy rövidesen le fogják tartóztatni – mondta Papp Gábor.
O. Bélát visszaesőként egy év börtönre ítélték két évre felfüggesztve. Az ügyész fellebbezett, hogy Tarsoly felfüggesztett, O. pedig végrehajtandó börtönt kapjon, a két cégvezér viszont a felmentésért viszi tovább az ügyet.
Felgyorsítaná a Quaestor-ügyet az ügyészségMilliós bírsággal sújtotta a Quaestor-per szakértőjét a bíróság