Az Európai Bizottság az Unió talán legfontosabb intézménye, de az biztos, hogy nagyon jelentős szerepet játszik a földrész politikai életében. Érdemes alaposabban is megismerkednünk ezzel a testülettel.
A Bizottság politikai vezetését a 27 tagú biztosi testület látja el. Az ötéves megbízási idő alatt – a jelenlegi 2019-ben kezdődött és 2024-ig tart - mindegyik biztos egy bizonyos szakterületért felel, a Bizottság mostani elnöke, Ursula von der Leyen kijelölése alapján. Ő nevezte ki a jelenlegi egyetlen magyar biztost, a fideszes Várhelyi Olivért is, aki a Szomszédságpolitika és Bővítés szakterület vezetője. Feladatai közé tartozik többek között az Ukrajnával, Grúziával és Moldovával megkötött társulási megállapodások végrehajtása és az ezekkel az országokkal létrehozott szabadkereskedelmi térségek kiépítésének felgyorsítása.
A jelenlegi biztosi testület hat prioritást helyezett a fókuszba, melyekhez az alábbiak szerint viszonyul. Az Európai Zöld Megállapodás azt tűzi ki célul, hogy Európa legyen az első klímasemleges kontinens a bolygón. A Digitális Korra Felkészült Európa az újgenerációs technológiákat szeretné a mindennapjaink részévé tenni. Az Emberközpontú Gazdaság a minőségi és a fiatalok számára is vonzó munkahelyek megteremtését tűzi célul, fókuszálva a kisvállalkozásokra. Az Erősebb Európa kontinensünk globális pozícióját kívánja erősíteni. Az Európai Életmód Előmozdítása alapvetően a jogállamiság védelmén keresztül fejti ki hatását. Legvégül, de nem utolsósorban az Európai Demokrácia Megerősítése a dezinformációt és a gyűlöletkeltést nevezi meg mint az európai és nemzeti értékeket fenyegető legnagyobb veszélyt.
Az Európai Bizottság az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával közösen alkotja meg az Unió általános politikai irányvonalát és az egyes szakpolitikákat. Minden egyes részterület kapcsán éves munkaprogramokat és ütemterveket dolgoz ki. Annak érdekében, hogy ezek a szakpolitikák megvalósuljanak, a Bizottság jogszabályokat javasol az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának, irányítja az EU költségvetését, őrködik az Uniós jogszabályok betartása felett és segíti is ebben a tagországokat, továbbá képviseli az Európai Uniót a nemzetközi diplomáciában.
A fentiekből is kiderül, hogy az Európai Bizottság tevékenységét számos, egymással szorosan összefüggő és egymást erősítő terület köré lehet csoportosítani. Ezek egyike a stratégiák és szakpolitikák megalkotása és végrehajtása, melyeket a többi Uniós alapintézménnyel együtt végez a Bizottság.
A második lényeges tevékenységi terület a nemzetközi fejlesztéspolitika és segítségnyújtás. A Bizottság együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, és világszerte helyi küldöttségeket, kirendeltségeket működtet.
A Bizottság talán legfontosabb tevékenysége a jogszabály javaslatok kidolgozása, előterjesztése és végrehajtása. Az Európai Bizottságot az Unió végrehajtó szervének is szokták nevezni, ez az intézmény az EU kormánya. A teljesség igénye nélkül, a jogforrások fajtái szerint beszélünk EU szerződésekről, amelyeket az EU és a tagországok hoznak létre és a nemzeti parlamentek ratifikálnak. Az EU által létrehozott rendeletek és határozatok a hatálybalépésük után azonnal kötelezik a tagállamokat, itt nincsen szükség a nemzeti parlamentek jóváhagyására. Az irányelveknél viszont a megvalósítás módja a tagállamra van bízva, így értelemszerűen itt is a nemzeti parlamentek jóváhagyása válik majd szükségessé. Az ajánlások és a vélemények - mint a nevük is mutatja - pedig nem keletkeztetnek jogi kötelezettséget a tagállamokra nézve.
Az Európai Unió tehát a rendeletekkel és határozatokkal közvetlenül képes szabályozni a tagállami életviszonyokat és be tud avatkozni azokba, természetesen csak olyan módon és céllal, amellyel annak idején a tagállamok felhatalmazták az Uniót.
Elengedhetetlen eszköze az uniós politika végrehajtásának a költségvetés, annak tervezése, végrehajtása és irányítása: ezt a munkát szintén a Bizottság végzi. A pénzügyi tervezés és végrehajtás mindig hét éves időszakokban történik. Az Európai Bizottságnak nagyságrendileg 32 ezer alkalmazottja van jelenleg. Összehasonlításképpen, a Magyar Postának 2022-ben 28 ezer munkavállalója volt.
Érdemes egy kicsit részletesebben is kitérnünk az egyik legfontosabb bizottsági prioritásra, az Európai Zöld Megállapodásra. Ez a terv 2050-re szeretné a zéró emissziót elérni az üvegházhatású gázok tekintetében, így a mi kontinensünk lenne az első klímasemleges térség a bolygón. Ennek a célnak az elérése érdekében egyelőre 600 milliárd euró áll rendelkezésre egyes uniós pénzügyi alapokban. 2030-ban, hét év múlva látni fogjuk, hogy ez az terv megvalósítható-e - addigra ugyanis az üvegházhatású gázok 55 százalékos csökkentését kellene elérnünk, az 1990-es szinthez képest.
Ahhoz, hogy a fenti célokat elérjük, nemcsak az Európai Uniónak mint intézménynek, hanem az egyes tagállamoknak is számos területen komoly eredményeket kell felmutatniuk a 2050-ig tartó időszakban. Minden egyes évben és minden egyes szakpolitikai döntésben figyelembe kell venni azokat az energetikai szempontokat, melyek a megújuló és fenntartható megoldások irányába mutatnak. Fejleszteni szükséges a városi tömegközlekedést és a városok közötti vasúti közlekedést, majd a polgárokat motiválni kell ezek használatára. Biztosítani kell, hogy a klímabarát mezőgazdaság egészséges élelmiszereket legyen képes megfizethető áron előállítani. Úgy kell használnunk a legújabb technológiákat a klímaválság tompítása érdekében, hogy az ne okozzon munkaerőpiaci sokkokat és ne alakítson ki az emberekben félelmet és szorongást. A színvonalas egészségügyi ellátáson és oktatáson alapuló tudásalapú gazdasági szerkezetnek lépéseket kell tennie a körforgásos modell irányába. Ahhoz, hogy Európa versenyben tudjon maradni a globális piacokon, az atipikus foglalkoztatási formákon alapuló, emberséges és hatékony munkahelyeken valódi hozzáadott értéket kell előállítani.
Ezek azok a feladatok, melyek előttünk állnak. Annak érdekében, hogy ezekre a kihívásokra érdemben válaszolni tudjunk, össze kell fognunk, mert nekünk, európaiaknak közös a sorsunk.
