Magyarország előre megy, kár, hogy csak az inflációban

A KSH mérése szerint augusztusban 16,4 százalékosra szelídült idehaza a fogyasztói árak 12 havi emelkedésének üteme, ugyanez az Eurostat módszertana szerint „már csak” 14,2 százaléknak felel meg. A most megjelent statisztikából kiderül, hogy ez az érték is toronymagasan vezet az EU-ban. A második legnagyobb inflációt Csehországban mérték 10,1 százalékkal, míg a harmadik helyre az eurózónatag Szlovákia került 9,8-del. Az Európai Unióban augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 5,2, az eurózónában 5,9 százalékkal voltak magasabban, mint egy esztendővel korábban. A legalacsonyabb szintű, 2,4 százalékos inflációt Dániában, Belgiumban és Spanyolországban mérték.

Idehaza szeptemberben jelentős inflációcsökkenés, de nem ár­esés várható. Ám a következő hónapokban még mindig magasabb lesz a magyar árindex, mint a környező országokban – nyilatkozta lapunknak Trippon Mariann. A mutató várható jelentős esését a CIB Bank vezető elemzője a bázishatásokkal magyarázza, ugyanis tavaly szeptemberben számolta el a KSH a rezsicsökkentés részleges kivezetését. Ennek következtében az energiaár egy hónap alatt 59 százalékkal, az infláció pedig 4,1 százalékkal növekedett. Most ez az energiaár-emelés kiesik a viszonyítási alapból, ezért 12,2-12,5 százalékra csökkenhet a 12 havi infláció az augusztusban mért 16,4 százalékról – mondta Trippon Mariann. Ez mind pusztán a matematikából levezethető bázishatás – tette hozzá az elemző.

A Magyar Nemzeti Bank is arra számít, hogy mindenképp 13 százalék alá kerül szeptemberben az infláció. Virág Barnabás, az MNB alelnöke az augusztusi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón arról beszél, hogy szeptember végére már pozitív lesz a reálkamat, vagyis az MNB-alapkamat magasabb szinten lesz, mint a 12 havi infláció. A piaci várakozások szerint a Monetáris Tanács a szeptember 26-i ülésén a jelenlegi 14-ről 13 százalékra csökkenti a jegybank irányadó kamatát, vagyis a jegybank várakozása szerint is az infláció már ez alatt lesz. Az év végéig tovább mérséklődik a pénzromlás üteme, decemberre 7,3-7,5 százalékra csökkenhet, így az éves idei átlagos fogyasztói áremelkedés 17-18 százalék lesz a tavalyi 14,5 után – tette hozzá az elemző.

Ha régiós összehasonlításban nézzük a magyar inflációt, azt várhatjuk, hogy amint kifutnak az egyszeri inflációs sokkok, amelyek csak a magyar gazdaságot érték, mint a rezsicsökkentés visszavágása, a benzinársapka kivezetése, lassan a hazai árdrágulás is belesimul a régiós átlagba – jósolta a CIB Bank elemzője. Jövőre éves átlagban 5 százalék körüli pénzromlás várható az elemző szerint. Persze sok függ attól, hogy milyen lesz a forintárfolyam, hol állnak a gáz- és olajárak. Bár folytatódik a dezinfláció, azonban az MNB háromszázalékos célját még jövőre sem érjük el.

Szerencsés esetben a jövő év végére négy százalék közelébe eshet az inflációs index. A várakozások szerint 2024-ben lelassul az infláció csökkenése, ahogy kifutnak a bázishatások, miközben a magyar gazdaság elkezd éledezni, ami a fogyasztás élénkülését hozza majd magával. Ez azt jelenti, hogy a belső kereslet csökkenéséből származó dezinflációs hatás is megszűnik 2024-ben. A jövő év második felében 4-5 százalékra lecsökken az infláció, de nem látni, hogy innen mi vinné még lejjebb az árindexet – mondta az elemző. Valós kockázat, hogy 2024 második felében beragadunk egy nem extrém magas, de az árstabilitási szintnél erősebb inflációs környezetbe. Épp ezért nagy kérdés az inflációs cél elérése és a 2025-ös év. A CIB Bank modelljében 3,4 százalékos éves inflációt 2025-re vár, de számottevő bizonytalanság mellett. Még nagyon messze van 2025, és ekkor leköszön az MNB-elnök, így kérdéses, milyen monetáris politika várható a jegybanktól.