Varga szerint jön a bankadó, Kocsis cáfol, Matolcsy gazdasági kalandorokat lát

A két vezető abban egyetértett, hogy a magyar gazdaság legfőbb gondja ma a magas infláció, ez ellen pedig a kormány és a jegybank együtt tud hatékonyan fellépni. Matolcsy György, MNB-elnök szerint gazdaságpolitikai kalandorság volt az infláció elengedése, amit a jelenlegit követő politikai elitnek soha nem szabad újra elkövetni.

Matolcsy szerint nem valós dilemma, hogy lehet infláció vagy növekedés között választani, ugyanis most is bebizonyosodott, hogy az infláció felzabálja gazdasági növekedést, csökkenő reálbéreket, magas kamatokat hozva magával, és ezért van elhúzódó recesszióban a magyar gazdaság. A szegények adója – az infláció – ráadásul a rosszabbul élőkön és a nyugdíjasokon ütötte a legnagyobbat. Pedig Matolcsy szerint az MNB időben lépett és kezdte meg a kamatok emelését még 2021-ben. Ugyanekkor – vagyis 2021 derekán - a kormány viszont „elfelejtette bevezetni” azon antinflációs intézkedéseket, amelyeket csak 2023 elején lépett meg. Matolcsy szerint ahhoz, hogy magyar infláció Európa-rekorder lett, hozzájárult a magyar kormány másfél éves késlekedése. Sőt, ennél nagyobb kárt is okozott az Orbán-kormány Matolcsy szerint, nemhogy nem támogatta az MNB antiinflációs politikáját, de költségvetési költekezésekkel, magas államháztartási hiánnyal, az ársapkák bevezetésével, az inflációs adóbevételek újbóli elköltésével újabb lökést adott az dráhulásnak. A kabinet az élelmiszer- és benzinárstoppal tüzet akart oltani, de ezt olajjal tette - fogalmazott. Csak az ársapkák 3-4 százalékkal növelték az inflációt – tette hozzá az MNB elnöke.

Varga Mihály pénzügyminiszter visszadobta a labdát, mondván az infláció elleni küzdelem elsősorban az MNB feladata. Ráadásul a jegybank hibát követett el azzal, hogy tavaly szeptemberben 13 százalékon leállt a kamatemelésekkel, s ezt követően omlott össze a forint árfolyama. Matolcsy elismerte, hogy tavaly októberben, amikor a euró árfolyama már 433 forint közelében járt, árfolyamválság fenyegetett, ezért került sor a jegybank rendkívüli 5 százalékpontos kamatemelésére, ekkor érték el a 18 százalékot. A rendkívüli kamatemelés stabilizálta a forintot, illetve megindította a dezinflációt. Nem tehettünk mást – mondta Matolcsy.

A jegybankelnök szerint a megoldás a magyar gazdaság versenyképességi fordulata lenne, mert minél kisebb egy gazdaság versenyképessége, annál nagyobbat üt rajta az infláció. Azonban semmilyen versenyképességi reformra nem került sor az elmúlt években, ezért Matolcsy szerint Magyarország a világ öt legsérülékenyebb gazdasága között van pénzügyi értelemben. Az oktatás, egészségügy reformjára, innovációra lenne szükség, csak ez lehet a növekedés motorja. A gazdasági növekedést nem lehet a régi, olcsó kamatokra alapozott modellel tovább vinni. Matolcsy bírálta Orbán Viktor miniszterelnök júliusban Tusnádfürdőn tett bejelentését, hogy 2030-ig szeretné megduplázni a magyar bruttó hazai termék, a GDP értékét, évi 160 ezer milliárd forintra emelve azt. Matolcsy szerint ez az erőltet növekedés újabb inflációs sokkal járna. Remélem nem ezt az utat választja az ország – tette hozzá jegybankelnök.

Varga az idei költségvetési folyamatokról részletesebben is beszélt, ennek kapcsán megjegyezte, hogy a hiánycél éppen felülvizsgálat alatt van. (Mint arról többször beszámoltunk augusztusra a deficit elérte az éves terv 97 százalékát vagyis egyértelmű, hogy a hiány nem tartható a magasabb kiadások és az elmaradt adóbevételek miatt. - a szerk.) A kormány a hiánycél felemelése mellett több kiigazító intézkedést is mérlegelhet ebben a helyzetben: bevételi oldalon a bankok újabb különadót kaphatnak nyakukba, a kiadásokat csökkentendő a kormány zárolhatja a minisztériumok kiadásait, további, akár folyamatban lévő beruházásokat állíthat le, illetve lelassíthatja a honvédelmi fegyverbeszerzéseket – sorolta a Varga Mihály. A pénzügyminiszter a lehetséges kiadáscsökkentő intézkedések között említette a támogatott hitelek felülvizsgálatát, vagyis azok leállítását, csökkentését.

Varga Mihály ugyan a lehetőségekről beszélt, ám ezzel együtt meglepő helyről jött egy cáfolat: Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakciójának frissen újra megválasztott vezetője – az MTI tudósítása szerint – arról beszélt Esztergomban a frakcióülés után, hogy a kormány a kamattámogatott hiteleken nem változtat és a bankadót sem emeli meg – vagyis totálisan szembe ment a pénzügyminiszter által elmondottakkal. Minden ettől eltérő állítás magánvélemény - mondta, és a frakció is egyetértett vele, mert a 2024-re kitűzött cél, a hitelezés növekedése aligha érhető el a kamattámogatott hitelek és a bankok nélkül. Kocsis Orbán Viktorra hivatkozott, aki a szerdai frakcióülésen azt igérte, hogy a bankszövetséggel kötött megállapodást is be fogja tartani. 

Varga Mihály arra tett ígéretet, hogy az államháztartás hiányát a lehetséges intézkedésekkel csökkenő pályán tartják. Tavaly a hiány a GDP 6,1 százaléka volt, idénre 3,9 százalékot terveztek, ami aligha tartható, a jövő évi cél pedig 2,9 százalék.

A mostani kapkodó, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok arra utalnak, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikájában zavarok vannak: a kabinet most szembesül azzal, hogy jóval nagyobbak a gondok annál, mint ezt korábban látták, vagy láttatták, a recesszió jóval hosszabb lehet a vártnál, és továbbra sem látni a megoldást az uniós pénzek kiváltására. Emiatt kiigazításokra, megszorításokra lenne szükség, e nélkül jöhet az államadósság leminősítése, miközben a kormányfő és frakció a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választásokra készülne.