hiba;Szijjártó Péter;Vlagyimir Putyin;Szergej Lavrov;Szovjetunió;1956-os forradalom;szovjetek bevonulása;"fasisztázás";

2023-09-22 21:09:00

Szijjártó szóba hozta Lavrovnak az 1956-osokat fasisztázó orosz tankönyv ügyét, de megnyugtatták, hogy most Putyin legutóbbi nyilatkozata az irányadó

Az orosz elnök alig másfél hete hibásnak nevezte, hogy a Szovjetunió tankokat küldött az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as prágai tavasz leverésére. A magyar külügyminiszter New Yorkban tárgyalt a barátjaként emlegetett orosz kollégájával.

Elmondtam Szergej Lavrovnak, hogy az 1956-os forradalom a magyar történelem egyik legfelemelőbb eseményét jelenti, amikor magyar emberek hősökké váltak, kiálltak az ország szabadságáért, szuverenitásáért, kiálltak a túlerővel szemben és harcoltak, ezért számunkra ezen emberek fasisztának minősítése egészen egyszerűen elfogadhatatlan, és ez egy olyan kérdés, amelynek még a megvitatásába sem vagyunk hajlandók belemenni – ezt maga Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozta azután, hogy az orosz diplomácia vezetőjével tárgyalt New Yorkban, ahol az ENSZ közgyűlése zajlik.

A magyar politikust azonban jól megnyugtatta kollégája, akit többször is barátjaként emlegetett, és akitől néhány héttel Ukrajna orosz megtámadása előtt átvehette Vlagyimir Putyin orosz elnök „Barátságért” kitüntetését:  „Szergej Lavrov arról biztosított, hogy ebben az ügyben Putyin elnök legutóbbi nyilatkozata az irányadó”.

A Népszava is beszámolt még augusztus 27-én a G7 cikke alapján arról, hogy szeptembertől kötelező jelleggel  minden 17 évesnek tanulnia kell abból az új állami orosz tankönyvből, amely az 1956-os forradalomról és szabadságharcról azt tartalmazza: „1956-ban lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert, rengeteg gyilkosságot követtek el, még a sorkatonák is brutális mészárlások áldozatai lettek”. Egyebek mellett a diákokat így okítják: „Sztálin személyi kultuszának kritikáját számos kelet-európai országban felhasználták a szovjetellenes erők. (…) A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában.”

A hazai felháborodás a magyar kormány részéről azonban elmaradt, még az orosz nagykövetet sem hívatták be azzal indokkal, hogy 1956-ról „nem nyitnak vitát” senkivel. Alig két hét elteltével a tankönyvügytől függetlenül, azt meg sem említve Vlagyimir Putyin a Keleti Gazdasági Fórumon újságírói kérdésre, amely szerint Oroszországot gyarmattartó hatalomként tartják számon a Szovjetunió elnyomó tevékenysége nyomán, úgy reagált: „Hibás volt a Szovjetunió azon döntése, hogy tankokat küldött az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as prágai tavasz leverésére”.

A Szijjártó-Lavrov találkozón a múlt mellett az orosz-ukrán háború és a jövő is szóba került, ahol a magyar külügy vezetője a kormány álláspontját ismételte meg, miszerint „az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazzuk”. – Szergej Lavrov kolléga is arról tájékoztatott, hogy Oroszország készen áll arra, hogy tárgyaljon a békéről – ismertette Szijjártó Péter, amit hallott, majd megnyugtatta mindazokat, akik a kétoldalú energetikai együttműködés miatt aggódtak: „Nyugodtak lehetünk Magyarország energiaellátásának tekintetében. Mind a kőolaj-, mind a földgázszállítások tekintetében a leszerződött mennyiségeket a leszerződött időpontban folyamatosan szállítani fogják, és ugyanígy tesznek a nukleáris fűtőanyaggal is. Tehát Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van, és ennek garantálását ígérte Szergej Lavrov”.