- Magángyűjtemény a köznek

Bár Kőrössy Albert Kálmán műépítész neve nem olyan ismert, mint Lechner Ödöné, a fővárosban számos szecessziós lakóház, iskolaépület viseli a kézjegyét. Ő tervezte többek között a Kölcsey gimnázium épületét, a Dayka-villát és a Tündérpalotát is a Tisztviselőtelepen. Családja számára a Városligeti fasor a 47. szám alatt tervezett és épített egyemeletes palotácskát a belga nouveau stil és a magyaros szecesszió jegyében, a fasori villák egyik első épületeként. A villa a második világháború alatt megsérült, elveszítette minden díszét, utána igénytelenül, sebtében, leegyszerűsített kialakítással hozták helyre, a leomlott oromzatot stílusidegen módon építették vissza. 1956-tól az Offset nyomda költözött az épületbe. A nyomda már 1948-tól jelen volt a szomszédos, 49. szám alatt álló kétemeletes épületben is, amely történetesen a városfényképezés úttörője, Klösz György számára épült Schubert Ármin építőmester tervei alapján 1895-ben, még eklektikus stílusban. (Jelenleg irodáknak ad otthont.)

Mindkét épület a rendszerváltás után, 1996-ban került a Resonator Kft. tulajdonába, amely az épületegyüttest több ütemben újíttatta fel – a saját költségén, állami és európai uniós támogatás nélkül. (A telken összesen négy épület áll, a tulajdonos mind a négyet helyreállította.) A Kőrössy-villa felújítása igazi kihívás volt: tervrajzok nem álltak rendelkezésre, csak skiccek és fotográfiák. Az Európa szecessziós épületeit bemutató, 1904-ben Bécsben kiadott kötet Budapestről szóló fejezete, a villa homlokzatának teljes oldalas fotójával indul. Többek között ez a kép – továbbá Branczik Márta művészettörténész tanulmánya – segített abban, hogy az épületet az eredetivel megegyező módon, teljes pompájában rekonstruálják Csabai Flóra építész, valamint Reichard Ágnes belsőépítész útmutatásai alapján. A felújítást 1999-ben Budapest Nívódíjjal, 2000-ben Podmaniczky-díjjal jutalmazták.

A villa homlokzatát dús ornamentika díszíti, megmozgatott falsíkok tagolják. A különleges alakú ólomüveg ablakokat pávák, oroszlánfejek és burjánzó növényindák szegélyezik, az oromfalon a festészet, a szobrászat és a műépítészet allegorikus figurái láthatók. A homlokzattal harmonizáló kovácsoltvas kerítés Jungfer Gyula alkotása. A házba belépve megcsodálhatjuk Róth Miksa, a szecessziós magyar üvegművészet legnagyobb mesterének terve alapján, az ő műhelyében készült hatalmas üvegablakot, amely javarészt eredeti állapotban vészelte át az elmúlt századot. Az emeletre felvezető színes, kovácsoltvas lépcsőkorlát Hochmann József lakatosmester munkája. Ha tovább lépünk a villa belsejébe, akkor olyat láthatunk, ami egykoron ugyan nem volt az épület része, de a magyar szecesszió történetétől és az épület tulajdonosától elválaszthatatlan: az ország egyik legjelentősebb Zsolnay kerámia gyűjteményének legszebb darabjait.

A Resonart Csoport alapítója és többségi tulajdonosa – a ResoArt Alapítvány alapítója –, Szabó András üzletember ugyanis az elmúlt fél évszázadban egy több mint ezer darabos, páratlan Zsolnay-kollekciót hozott létre. A gyűjteményalapító tárgy egy tűzmadár motívummal ellátott, fél méter átmérőjű lavór, amelyet Klein Ármin tervezett. Szabó András ezt annak idején 14 ezer forintért vette, még abban az időben, amikor a havi fizetése a 2 ezer forintot sem érte el. A kedvenc tárgyak közül az egyik, a historizáló korszakból egy négyszögletes alakú eklektikus stílusú asztalközép, aminek az alja perzsa díszítésű, a közepe japán, a koronáján mitológiai lények láthatóak. A másik pedig a szecessziós korszakból Makk Lajos munkája, amely egy párducot és egy nőt ábrázoló padlóváza. (A párduc feltehetően Dionüszoszt, a nőalak pedig anyját, Szemelét ábrázolja.) A gyűjtemény legdrágább darabja az az óriás, 185 centiméter magas váza, amely hajdan feltehetően a Gellért Szállóban állt. (Összesen négy ilyen váza készült.) A váza egy Virág Judit- aukción 16 millió forintért került a gyűjtő tulajdonába. A kollekció java négy teremben mutatja be a Zsolnay-gyár sikertörténetét az 1870-es évektől az 1920-as évek végéig.

Ráadásul a ResoArt Alapítvány kuratóriumának elnöke, Költő Magdolna üzletasszony is műgyűjtő, többek között egy mintegy százdarabos Egry József-kollekció létrehozója. (A gyűjteményből több remek Egry-mű jelenleg Veszprémben látható a Laczkó Dezső Múzeum Egry-tárlatán.) A gyűjteményében ezen túl Rippl-Rónai József, Perlrott-Csaba Vilmos, a nagybányai festőiskola művészei, kortárs szentendrei alkotók, ef. Zámbó István és feLugossy László festményei is megtalálhatók.

E kincsek közül néhányat mind ez idáig csak azok láthattak, akik a 2015 óta futó Kőrössy Szalon zártkörű kulturális rendezvényein megfordultak a villa földszinti, három egybenyitható termében. Ám a ResoArt Villa keddtől már a szélesebb nyilvánosság előtt is nyitva áll a Liget Budapest Projekt programkínálatában, kisebb, tizenöt fős csoportoknak. A Zsolnay-tárlatra, valamint a Zsolnay-díszítéssel készült Millennium Házától induló épületbejárásra a Liget+ rendszerén belül lehet belépőt venni. (Emellett a ResoArt Villa egyedi rendezvényhelyszínként is megnyitotta kapuit, a Gyűjtő Háza projekt keretében pedig a műgyűjtői tevékenységet mutatja be.)

A villa hétfői sajtóbejárásán a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, Baán László többek között arról beszélt: Magyarországon ma még nem magától értetődő, hogy valaki nem a saját családja, a cége számára újíttat fel egy páratlan színvonalú szecessziós épületet, hanem a köz javára, amely előtt megnyitja a sokéves gyűjtői munka eredményeként létrejött kollekcióját. „Ez az a polgári gesztus, ami nem csak felhalmozni, hanem adni is tud, ez a tudás, ami ma nem mindennapi és természetes” – fogalmazott Baán László, aki szerint a ResoArt Villa megnyitása emiatt egy önmagán túlmutató esemény.