A Schmidt Mária vezette, kormányközeli XXI. Század Intézet már márciusban egy kiadványban listázta, hogy kiket tartanak a média szuverenitására nézve veszélyesnek Magyarországon – vette észre a Média1.
Mint arról lapunk is beszámolt, Kocsis Máté a Fidesz-KDNP múlt heti frakcióülése után kilátásba helyezte, hogy az őszi ülésszakban egy úgynevezett „szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot is benyújtanak az Országgyűlés elé. Mindez szavai szerint tartalmazni fog egy Alaptörvény-módosítást. Bele akarnak nyúlni a választási törvénybe, valamint a Büntető Törvénykönyvbe is. Azt mondta, minimum szokatlannak tartják, hogy Brüsszel és az Európai Bizottság intézményei több pénzt juttatnak a baloldali szervezeteknek, médiafelületeknek, a dollárcivilek és dollármédia és dollárbaloldal politikusainak, mint amennyit a Soros-birodalom juttat. Azonban kérdésre sem nevezett meg egy konkrét ilyen szervezetet sem.
A Média1 most a Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója által vezetett, Fidesz-közeli XXI. Század Intézet honlapján talált rá a Trend címmel megjelent márciusi kiadványra, mely első számának a címe az volt:
Veszélyben a médiaszuverenitás – A külföldről finanszírozott média forrásai és donorjai
A kiadvány impresszumában kizárólag a XXI. Század Intézet munkatársai szerepelnek, többek közt a kormánypárti Megafon egyik arcaként is ismert Deák Dániel, az Origóba beolvasztott 888.hu főszerkesztője, G. Fodor Gábor, valamint Békés Márton, a fideszes Tranzit Fesztivált is szervező Kommentár Alapítvány folyóiratának főszerkesztője.
A kutatásnak nevezett anyag elején közölt „Vezetői összefoglaló” pedig tételesen felsorolja, hogy kiket tartanak veszélyesnek a magyarországi média szuverenitására, majd több oldalon keresztül részletesen is bemutatják
a 444, a Partizán, a Telex, az RTL, a Szabad Európa, az Átlátszó, a Direkt36, a K-Monitor és a Lakmusz tulajdonosi szerkezetét és finanszírozását.
Ezekről ugyanis – az egyébként nyilvános beszámolóik alapján – megállapították, hogy külföldi forrásokból fedezik a működési költségeik 25-100 százalékát.
A kiadványban kifejtik azt is, hogy véleményük szerint „a magyar médianyilvánosságban a külföldről finanszírozott tartalomgyártók kritikus szintet értek el, emiatt a külföldi eredetű strukturális finanszírozás szerkezete felveti a hazai érdekek sérelmének kérdését.”
Szerintük a kifogásolható külföldi eredetű források közé tartoznak
az Európai Unió szervei és pályázatai mellett a holland és az amerikai nagykövetség, valamint minden olyan külföldi alapítvány, kormányügynökség, nagyvállalat vagy nonprofit szervezet, amely valamikor bármilyen módon anyagi támogatást nyújtott az előzőleg felsorolt sajtóorgánumoknak.
Az úgynevezett „kvantitatív médiakutatásuk” során azt is vizsgálták, hogy 2023 februárjában hány darab politikai relevanciával bíró cikk jelent meg az általuk kipécézett tartalomgyártók felületein, és „polaritásvizsgálatukkal” eldöntötték, hogy azok közül melyik számít semlegesnek, pozitívnak vagy negatívnak az Orbán-kormány szemszögéből. Végül
1139 cikk alapján arra jutottak, hogy azok 54,2 százaléka előnytelen volt a kormányra nézve, és a híreknek csak 0,8 százaléka tüntette fel pozitív színben a kabinet munkáját.
– Mindez jól mutatja, hogy ezeknek a médiatermékeknek valójában nem az objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatás a céljuk, hanem kormányellenes politikai aktivistaként viselkednek, céljuk a kormányba vetett társadalmi bizalom rombolása – állapították meg a Trend szerzői, akik szerint a szóban forgó külföldről is finanszírozott vagy külföldi kézben lévő kormánykritikus médiatermékek működése nem szolgálja a magyar állam stabilitását.
Módosítaná a Büntető Törvénykönyvet a Fidesz, hogy megnehezítse a „külföldről finanszírozott” újságírók és civilek életétKocsis Máté szerint EU nem fogadja majd jól a választási törvény kiterjesztését, mert nehezen viseli, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya van