Örményország a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordult, hogy Azerbajdzsán vonuljon ki Hegyi-Karabahból

A jereváni kormány becslése szerint megközelítőleg 93 ezer hegyi-karabahi - az ott élők több mint háromnegyede - hagyta el a területet péntek délutánig

Örményország a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordult, hogy kényszerítse Azerbajdzsánt valamennyi katonája kivonására a hegyi-karabahi polgári létesítményekből, és arra, hogy könnyítse meg az ENSZ bejutását a területre - közölte pénteken a testület.

Az ICC februárban utasította Azerbajdzsánt, hogy biztosítsa a szabad mozgást az Azerbajdzsánba beékelődött, többségükben örmények lakta szakadár területet és Örményországot összekötő Lacini-folyosón.

Azerbajdzsán meghívta az ENSZ küldöttségét, hogy a közeli napokban látogasson Hegyi-Karabahba - közölte a bakui külügyminisztérium, miközben az azeri hadműveletet követően az örmény nemzetiségűek tömegesen hagyják el a szakadár területet. Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője megerősítette, hogy egy segélyezésért felelős magas rangú ENSZ-vezető a hét végén Hegyi-Karabahba látogat. Harminc év után ez lesz a világszervezet első látogatása a területen.

A küldöttség a helyszínen értékeli a helyzetet és felméri mind a maradók, mint a távozók humanitárius szükségleteit - mondta pénteken Stéphane Dujarric újságíróknak, egyben felszólítva a feleket, tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot.

A küldöttség a humanitárius feladatokra és ennek részekét a védelem más kérdéseire is összpontosítani fog - mondta.

Az Egyesült Államok és más országok felszólították Azerbajdzsánt, engedjen be nemzetközi megfigyelőket az emberi jogok esetleges megsértése miatti aggodalmak okán. Örményország etnikai tisztogatással vádolta meg Azerbajdzsánt, amelyet Baku határozottan tagad. – A látogatás lehetővé teszi (a küldöttség számára), hogy felmérje a térségben kifejtett azeri humanitárius tevékenységet. Ezen túl a csoport tagjainak megmutatjuk az egyes intézmények újjáépítését, az illegális örmény erők lefegyverzését és a lőszereik elkobzását, csakúgy mint az aknák jelentette veszélyt – áll a bakui külügyminisztérium közleményében.

Előzőleg egy azeri kormányilletékes azt is közölte, hogy újságírók szintén a nemzetközileg Azerbajdzsán részeként elismert, de az 1990-es évektől a szakadárok vezette térségbe látogathatnak.

A jereváni kormány becslése szerint megközelítőleg 93 ezer hegyi-karabahi - az ott élők több mint háromnegyede - hagyta el a területet péntek délutánig az azeri ígéret ellenére, amely szerint garantálja az ott maradók polgári szabadságjogait.

Ilham Aliyev azeri elnök csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy a hadserege csak katonai létesítményeket támadott a terrorellenes műveletek során, polgári személyeknek nem esett bántódásuk.