Szinte teljesen elhagyták szombatig a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, örmény többségű Hegyi-Karabah területét örmény lakói, akik anyaországukba távoztak - közölte szombaton Nazeli Bagdaszárján, az örmény miniszterelnök szóvivője.
Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban a szakadár köztársaság hét elején bejelentett feloszlatása előtt, és úgy tűnik, Azerbajdzsán maradásra vonatkozó felhívásai nem jártak eredménnyel.
– Legfeljebb néhány száz köztisztviselő, segélymunkás, önkéntes és speciális igényű ember maradt, akik szintén távozni készülnek - írta Artak Beglarján volt karabahi jogvédő ombudsman az X közösségi médiaplatformon, hozzátéve, hogy az információ nem hivatalos.
Az ENSZ bejelentette, hogy a hétvégén missziót küld Hegyi-Karabahba a humanitárius szükségletek felmérésére, annak ellenére, hogy a szervezetnek mintegy harminc éve nincs bejárása a térségbe.
Örményország a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordult, hogy Azerbajdzsán vonuljon ki Hegyi-KarabahbólCsütörtökön az enklávé hatóságai elrendelték minden kormányzati intézmény (...) 2024. január 1-jével történő feloszlatását, jelezve a több mint három évtizede önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság fennállásának végét.
Néhány nap alatt a 120 ezer hivatalos lakos több mint 80 százaléka elhagyta otthonát a megtorlástól való félelem miatt, és elégette a holmiját, mielőtt csatlakozott volna a menekültek oszlopához.
Ez a túlnyomórészt keresztény régió, amely a Szovjetunió felbomlásakor vált el a muzulmán többségű Azerbajdzsántól, több mint három évtizedig állt szemben a bakui vezetéssel, amellyel több háborút vívott 1988 és 1994 között, valamint 2020 őszén.
