„Rendkívül tág keretet ad hatósági szerződés kötésére bármilyen típusú környezetvédelmi hatóság számára, tetszőleges környezeti ügyben, a magasabb szintű jogszabályok által előírt tartalmi elemek mellőzésével, a jogbiztonságot is veszélyeztető jogalkotási hiányosságokkal” – ezt írta az elmúlt napokban heves vitákat szító, lex akkuként is ismertté vált kormányrendeletről Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
Mint arról lapunkban többször írtunk, a „háborús veszélyhelyzetre” hivatkozva léptettek életbe egy kormányrendeletet, amely alapján mentességet adhatnak a környezetszennyezésen ért cégeknek a büntetés alól. A szabálytalan cég megúszhatja a bírságot, üzembezárást, ha úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződésben vállalja a jogkövető magatartást. Környezetvédők szerint a rendeletet az akkugyárakra szabhatták. A kormány tagadta ezt, és jelezte, pontosítják a rendeletet, mert valójában a kohászra, egészen pontosan a Dunaferre írták a szabályt. Meg is jelent a pontosítás, de abban sem szűkítik a kört, továbbra is bármely cégnek mentességet adhatnak az alapján.
Csak az maradt ki belőle, amiről az Orbán-kormány beszélt, másodjára is pontosítani kell az Orbán-kormány saját rendeletét„Ha a valódi cél, hogy az ázsiai akkuiparnak juttassanak biankó felhatalmazást a környezetszennyezésekre, az a NER-jogalkotás eddigi mélypontja”Az ismert környezetvédelmi jogász és ombudsmanhelyettes felhívta a figyelmet, hogy a rendelet „a valódi felelősségre vonás” mellőzésével akár visszafordíthatatlan negatív környezeti hatásokat is okozhat.
Bándi Gyula kérdésesnek tartja a kapcsolatot a veszélyhelyzet és a környezetvédelmi hatósági szerződés jogintézménye között, mivel a veszélyhelyzeti felhatalmazás csakis a rendkívüli körülmények orvoslására, annak hatásaira vonatkozhatna. „Kiemelendő, hogy amennyiben a hatósági szerződésre vonatkozó alaptörvényi kritériumok, illetve vonatkozó jogszabályok előírásai a kormányrendelet tekintetében nem teljesülnek, akkor az nem alkalmas arra, hogy tiszta és korrekt jogi helyzetet teremtsen, így nem szolgálja sem a jogbiztonság, sem a környezetvédelem szempontjait.”
Bándi Gyula végül rögzítette: „A megelőzés, elővigyázatosság, a szennyező fizet, valamint a visszalépés tilalma elveinek sérelme és az alapjogokat illető szükségesség-arányosság vizsgálatának hiánya miatt” a kormányrendelet felülvizsgálatára tett javaslatot.