Néhány nap alatt 46 társadalmi szervezet és 5500 magánszemély írta alá azt az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levelet, amelyben kérik a kormányfőt, hogy „konkrét lépéseken keresztül erősítse meg az állami környezetvédelmet.”
Noha a felhívásban általánosságban kérnek hathatósabb környezetvédelmet, a kezdeményezés elindítása és gyorsan növekvő támogatottsága a múlt heti, „lex Akkumulátorbontó” néven is elhíresült kormányrendelethez köthető. A felhívást megfogalmazó civilek – a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Humusz Szövetség, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Reflex Környezetvédő Egyesület – szerint ugyanis a vitatott rendelet újra ráirányította a figyelmet arra, milyen kockázatokat rejt a környezetvédelemért felelős intézményrendszer gyengítése.
Mint arról többször írtunk, a miniszterelnök aláírásával megjelent a múlt héten egy rendelet, amely alapján mentességet adhatnak környezetszennyező cégeknek. Megúszhatják a büntetést, üzembezárást azok a környezetszennyezésen ért cégek, amelyek egy úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződésben vállalják a jogkövető működését. Környezetvédelmi szakértők szerint a kormány az akkugyáraknak akart így kedvezni, de a kabinet tagadta ezt, s állította, pontatlanság történt, valójában csak a kohászatra – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint konkrétan a Dunaferre – vonatkozna a rendelet. Megjelent a pontosítás, de abban nincs szó se kohászatról, se Duanferr-ről: a változás csak annyi, hogy a mentességet adó szerződésről nem a zöldhatóság, hanem a miniszter dönt.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint nem vonatkozik akkugyárakra az új kiskapu, amellyel elkerülhetők a környezetvédelmi bírságok„Ha a valódi cél, hogy az ázsiai akkuiparnak juttassanak biankó felhatalmazást a környezetszennyezésekre, az a NER-jogalkotás eddigi mélypontja”Ehhez képest az Energiaügyi Minisztérium lapunknak pénteken is azt állította, hogy a rendelet csak a már működő kohászati gyárakra vonatkozik, ám megjegyezte, az erről szóló miniszteri utasítás is hamarosan megjelenik. Vagyis a jelek szerint további kiegészítés jön az egyszer már pontosított a rendelethez.
A valódi környezetvédelmet követelő civil felhívás megfogalmazói leszögezik, tisztában vannak azzal, hogy Magyarországnak szüksége van munkahelyekre, kiegyensúlyozott gazdaságra és iparfejlesztésre is, de nem azon az áron, hogy az ország jelenlegi és jövőbeni állampolgárainak egészsége és élhető környezete kerül veszélybe. Így nyomatékkal kérik a miniszterelnöktől: „Teremtse meg az egységes és hatékony környezetügyi ágazati irányítás jogszabályi és szervezeti feltételeit, legyen a környezetügynek önálló képviselete a kormányban.” Ez utóbbi kapcsán érdemes felidézni: a környezetvédelem ma az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozik, helyettes-államtitkári szinten.
A civilek felhívása és a heves vitákat szító rendelet miatt lapunk megkereste Keszthelyi Nikoletta, környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárt, aki önéletrajza szerint korábban kizárólag fogyasztóvédelemmel foglalkozott, ám lapzártánkig nem reagált a kérdéseinkre.