Krausz Ferenc a HVG-nek és a Hír TV-nek adott, pénteken közölt interjúiban közérthetően és plasztikusan elmondta, ismertette, hogy miért és hogyan kaphatta meg harmadmagával 2023-ban a fizikai Nobel-díjat. – Képzelje el, hogy egy puskalövedéket akar lefotózni, amint az a falba fúródik – kezdte a magyarázatát annak a tudós, hogy mit is ismert el a tudományos világ, mi is a lényege az általa alapított attoszekundumos fizikának.
– Ha a lövedék a saját hosszával megegyező távolságot 2 mikroszekundum alatt tesz meg, akkor maximum egy mikroszekundumnak kell lenni a záridőnek, hogy a képen a lövedéket ne kétszer akkorának lássuk, mint valójában. Az elektron viszont a mikroszekundum milliárdod része alatt eljut a molekula egyik végéből a másikba. Ezt mozgást csak rövid fényvillanásokkal tudjuk olyan pillanatfelvételeken megörökíteni, amelyből a folyamat rekonstruálható – folytatta a móri születésű 61 éves magyar fizikus.
Krausz Ferenc – derült ki az interjúból – nem tartja magát kiemelkedő képességűnek, inkább – másik világhírű tudósunkhoz, az orvosi Nobel-díjat munkatársával együtt elnyerő Karikó Katalinhoz hasonlóan – mindig kitartását hangsúlyozza:
„Egy cél elérése érdekében szinte bármilyen áldozatra képes vagyok.”
A HVG kérdésére beszélt legújabb projektjéről a budapesti Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központról is, amelyet a magyar állam is támogatott 20 milliárd forinttal. Ebben a vérminták molekuláris vizsgálatából igyekszik betegségekre következtetni. Mint hangsúlyozta, a hagyományos gyógyszeripari kutatásokkal szemben „egy forradalmian új utat” választottak. – Nem biomarkereket keresünk, hanem infravörös lézerimpulzusokkal megpróbálunk átfogó információt gyűjteni az emberi vér teljes molekulaállományáról – tette hozzá a fizikus, aki szerint az infravörös „ujjlenyomat” betegségek által okozott elváltozását kell vizsgálni. Amennyiben ez az elváltozás szignifikáns és a betegségre jellemző, úgy egy egyszerű vérvételen alapuló teszt lehetővé teheti súlyos krónikus betegségek, mint a rák, a szív- és érrendszeri problémák, vagy éppen a diabétesz korai felismerését. Akkor, amikor még jó az esély a gyógyulásra.
Krausz Ferenc szerint ha a módszerük sikeres lesz, akkor ez alapesetben egy egyszerű vérvételből áll. Az infravörös ujjlenyomat személyre vonatkoztatott normáltartományával való összehasonlítás felfedi, hogy minden rendben van-e, vagy esetleg szükség van-e egy alaposabb vizsgálatra.
Jelenleg tízezer önkéntes bevonásával folyik a Health for Hungary – Hungary for Health kutatás, és ha ez sikerül, Magyarországon rakhatjuk le a jövő megelőző orvoslásának alapjait
– jelentette ki a tudós.
Nobel-díjasunk a Hír TV-nek is nyilatkozott, s az említett negyedik éve zajló itthoni munkáról azt mondta: „Palkovics László akkori miniszter, végső soron a kormány támogatásának köszönhetően tudtunk elindítani egy nagyszabású projektet Magyarországon, amelynek célja, hogy a jövő egészségügyét alapjaiban reformálhassuk meg.
Kiemelte, hogy amikor meghallotta a hírt a Nobel-díj odaítéléséről, az első gondolatai azokkal a munkatársakkal, kollégákkal, segítőkkel voltak, akik nélkül – a korábbi kudarcok ellenére is – odaadásuk, hitük, lelkesedésük, elkötelezettségük nélkül ez az elismerés nem születhetett volna meg.
– Emlékeztetnünk kell magunkat, hogy egyedül nem megyünk semmire, ez a XXI. század. Különösen fontos, hogy a tanári szakma becsületét próbáljuk meg minél előbb helyreállítani
– fogalmazott Krausz Ferenc.
Ennek alátámasztására a fizika területén a világ elismerését kivívó szakember azt mondta: „Azért is nevezhetem ezt a díjat ténylegesen is magyar díjnak, mert itt kaptam meg Magyarországon a különböző szinteken dolgozó fantasztikus tanároknak köszönhetően azt az útravalót, ami eljuttatott oda, ahol is végül a kísérleteinket elvégezhettük”.
Krausz Ferenc és két másik kutató kapta 2023-ban a fizikai Nobel-díjat!Húsz év után érte utol a világ a Nobel-díjas Krausz Ferencet, új fogalmat tanulhatunk meg a jóvoltábólMit csinált Krausz Ferenc, az elektronok lesifotósa?