Meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap - tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel.
Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el - áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.
A volt államfő 1942-ben született. 1969 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75 között az Országgyűlési Könyvtárban volt tudományos kutató. 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is volt. Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben. 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt, ahol 1999-ben díszdoktorrá választották. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog.
Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is.
1989-ben az újonnan létrejött Alkotmánybíróság tagjává választották, ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott, az MDF-ből is kilépett. Az Alkotmánybíróságnak először elnökhelyettese, majd 1990 és 1998 között első elnöke volt. A vezetésével működő testület több fontos kérdésben is jelentős határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, az igazságtételi törvényről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés. Sólyom László 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság, 1998-tól az Európa Tanács Velence-bizottságának is tagja volt.
Az Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztására a harmadik fordulóban került sor, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt. Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be.
Jogtudósként 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa, 1981-ben a tudomány doktora fokozatot szerezte meg. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választották. Akadémiai székfoglalóját Normahierarchia az alkotmányban címmel tartotta. Számos elismerése mellett 1998-ban Humboldt-díjjal, 1999-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, 2003-ban Nagy Imre-érdemrenddel, 2005-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal, 2013-ban Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is megjelent.
Sólyom László 81 éves volt.
A hazai politikai élet szereplői is sorra búcsúznak el a volt államfőtől. Elment Magyarország köztársasági elnöke, a nagyszerű jogászprofesszor. Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót! - írta Facebook-oldalán Orbán Viktor.
Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót! - írta közösségi oldalán Novák Katalin államfő.
Elment Sólyom László elnök úr. Tudós-politikus volt, a saját igazában megingathatatlan, az új Magyarország teoretikus szerkesztője, az általa is szabott közjogi keretben később államelnöke - fogalmazott posztjában Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke. Mint írta, „makacs állhatatossága őrizte a Köztársaságot. Vitáink nem tépázták meg, legfeljebb árnyalták tekintélyét. Középen hitte és látta magát a bomlasztó küzdelemben, volt, amikor tényleg ott is állt. Épített, de volt hogy hagyta, hadd málljon.”
Sólyom Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak a demokratikus átalakulás jogállami kereteinek meghatározásában, valamint az ebből fakadó alkotmányossági elvek kialakításában - olvasható az LMP megemlékezésében. Mint írják, politikai közösségük külön hálás volt Sólyom Lászlónak azokért az erőfeszítésekért, amiket a környezeti értékeink védelme érdekében tett egész pályafutása alatt.
A jogállami forradalom utolsó közjogi méltósága is itt hagyott minket - búcsúztatta Sólyom Lászlót Budapest főpolgármestere. Karácsony Gergely azt írta, A politika harcosai közül kevesen érezték sajátjuknak, ami nem is csoda, hiszen a hajlíthatatlan személyiség és a hajthatatlan erkölcsi meggyőződés a mindennapi közéleti küzdelmekben részt vevők számára sokszor arisztokratikus kívülállásnak látszik.
„Számunkra, akik itt maradtunk, a szellemi hagyatéka azt az erkölcsi és politikai parancsot támasztja, hogy felépítsük a negyedik köztársaságot. Az egyenlő méltóság és az emberiség közös öröksége iránti felelősség szabad országát” - zárta sorait.
Jogtudósként, az Alkotmánybíróság első elnökeként megkérdőjelezhetetlen tekintélyt vívott ki magának; később köztársasági elnökként szolgálta hazáját. Zöld elköteleződése és aktivitása közismert volt - írta Facebook-oldalán a Párbeszéd-Zöldek.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) is megemlékezett a korábbi államfő haláláról. „Elhunyt Sólyom László egykori köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke. Nyugodjék békében!” - írták Facebook-oldalukon.
