A világ elborzadva figyeli a Hamász példa nélküli terrorját, a civilek ellen elkövetett szörnyű mészárlásokat, elemzők pedig úgy vélik, a történtek fordulópontot jelentenek majd a palesztin-izraeli konfliktusban.
A Gázai övezetet uraló iszlamista szervezet sok ezer fegyverese juthatott be szombaton Izraelbe, ahol legalább 1200 civilt és katonát öltek meg, s túszok tucatjait vitték magukkal Gázába. Kobi Michael, a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) vezető kutatója szerint Izrael történetében nem volt semmi ehhez fogható. – Ez már nem az a Hamász, amelyet évekkel ezelőtt ismertünk – mondta a CNN-nek Michael, aki korábban az izraeli stratégiai ügyek minisztériumának főigazgató-helyettese volt. Mindez felveti a kérdést, milyen stratégiai elképzelések húzódhattak meg a Hamász mostani terrortámadása mögött.
Az 1987-ben létrejött Hamász a legtöbb palesztin frakcióhoz hasonlóan, ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael megszálló hatalom, és fel kell szabadítani a palesztin területeket, másokkal ellentétben azonban nem hajlandó együttműködni a zsidó állammal, amelyet illegitimnek, az eltörlését pedig a legfőbb céljának tekinti. 1993-ban ellenezte az Izrael és a Palesztin Felszabadítási Szervezet által aláírt oslói egyezményt, amelynek értelmében a PFSZ felhagyott a fegyveres ellenállással egy független palesztin állam ígéretéért cserében, és átmenetként megalakíthatta a Palesztin Hatóságot a megszállt Ciszjordániában. A Hamász alternatívaként állítja be magát a Mahmúd Abbász elnök vezette Hatósággal szemben, amely elismerte Izraelt, s több eredménytelen békekezdeményezésben is részt vett, erodálva hitelét a palesztinok körében. Az iszlamista csoport az évek során számos támadást indított Izrael ellen, ami miatt az Egyesült Államok, az Európai Unió és mások terrorszervezetnek nyilvánították. Az Egyesült Államok 2021-ben közölte, hogy a Hamász finanszírozást, fegyvereket és kiképzést kap Irántól, s pénzt az öböl menti arab országokból. (Az iszlamista terrorszervezeteket támogató Irán legitimációjának egyik alapját képezi a palesztin ügy melletti kiállás, mindig Amerika- és Nyugatellenes éllel, őket okolva a palesztinok jogfosztásáért.)
Hogyan hibázhatott ekkorát a Pegasus kémszoftver hazája, Izrael?A mostani csapással a Hamász fő célja az lehetett, hogy kényszerítse a világot, újra foglalkozzon a palesztin kérdés sel – mondta Khaled Elgindy, az amerikai Közel-Keleti Intézet vezető munkatársa. Izrael 2007 óta blokád alatt tartja a Gázai övezetet, s megszállva Ciszjordániát, ám a palesztin állam megvalósulása sehol nincs a láthatáron. –Az emberek túlléptek ezen – mondta Elgindy, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek és Donald Trump volt amerikai elnöknek a palesztin kérdést tudatosan mellőző politikájára utalva. – A szaúdi-izraeli normalizáció és az új regionális integráció lett a divat. Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg nemrég elismerte, tárgyalnak az Izraellel való kapcsolatfelvételről, s a normalizáció napról napra közelebb kerül, ami a régió más muszlim országait is a példa követésére ösztönözné. Szaúd-Arábia korábban azt ígérte, nem ismeri el Izraelt, amíg az nem biztosítja a palesztinok függetlenségét. A Hamász és szövetségesei a palesztin ügy elhantolását akarták megszakítani, s ezt a célt részben máris sikerült elérniük.
Elemzők szerint a csoport meg akarta dönteni a katonai képességeiről alkotott eddigi elképzeléseket is azzal, hogy példátlan csapást mért Izraelre. A terroristák 150 embert ejtettek túszul, többségükben civileket, ami azt mutatja, hogy a Hamász ezúttal egy fogolycserénél sokkal többet akar - vélik a szakértők. 2011. októberében Izrael több mint 1000 palesztin foglyot adott át egy túszul ejtett izraeli katonáért. A túszok nagy száma előrevetíti, hogy ezúttal nem egy gyorsan lecsengő katonai ütésváltás lesz, és hosszabb távú politikai következményekkel is kell számolni.
Az Izrael elleni támadását dokumentáló videók pedig nemcsak azt szolgálták, hogy félelmet keltsenek az izraeli lakosságban, azt sugallva, hogy vezetőik nem tudják megvédeni őket - mondta Elgindy. A Hamász régóta politikai háborúban áll a Ciszjordániát kormányzó, s Izraellel biztonsági együttműködést folytató Palesztin Hatósággal. A felvételekkel azt akarják megmutatni a palesztinoknak, hogy míg odaát Mahmúd Abbász lényegében alszik a kormánynál, addig mi vagyunk az igazi ellenállás, akik valóban teszünk valamit.
Bizonytalanság, megalázottság szégyenérzet – Izrael még nem tért magához a sokkbólA két vezetés közti ellentétet, és a palesztinok lelkéért folytatott versengésüket jól illusztrálta, hogy Huszan Zomlot londoni palesztin nagykövet szerdán a CNBC amerikai hírtévében tragikusnak nevezte az emberi életek elvesztését, de a nemzetközi közösséget tette felelőssé – a Palesztin Hatóságot is beleértve – azért, hogy nem voltak képesek megfelelő politikai alternatívát, reményt és jövőt biztosítani az apartheidben élő palesztinok számára. Zomlot az ide vezető okok kezelését sürgette, és a műsorvezető többszöri felszólítására sem volt hajlandó elítélni a Hamászt, holott a Palesztin Hatóság maga rég lemondott a fegyveres ellenállásról.
Izrael elleni nagyszabású művelete azt mutatja, a Hamász tudatában van annak, hogy ez a háború számára sorsdöntő lehet. Michael, az INSS munkatársa úgy véli, hogy a Hamász egy Izrael elleni totális háborút próbált provokálni, s ennek esetére regionális szövetségesei támogatást ígértek neki. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „hatalmas bosszút” esküdött, és a Hamász teljes felszámolásáig tartó hosszú háborút ígért, amire a Hamász azzal felelt, hogy mindenre felkészült. Elemzők szerint ugyanakkor a készülő ellentámadás támogatására létrehozott izraeli egységkormánynak és a katonai vezetésnek patikamérlegen kell majd kimérnie, hogyan mér csapást a Hamászra. A nemzetközi hangulat ugyanis gyorsan változhat, és az ENSZ-től, az Európai Unión keresztül egyre többen figyelmeztetnek, hogy népirtással fenyegethet az izraeli haderő szárazföldi támadása a Gázai övezet ellen, és nyilván más indíttatásból, de Oroszországtól, Szírián át Iránig ismét számosan állnak ki a független palesztin állam megteremtésének ügye mellett.
