Tömegesen menekülnek a gázaiak dél felé, Izrael részlegesen visszaállította az övezet vízellátását

Az izraeli hatóságok részlegesen újraindították a Gázai övezet vízellátását, amelyet megszakítottak a múlt szombati iszlamista terrortámadás után - jelentette a helyi média nyomán az MTI.

„Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök állapodott meg arról, hogy egy bizonyos ponton a Gázai övezet déli részének lakói számára megnyitják a vizet”- közölte Jiszrael Kac, izraeli energia és infrastruktúraügyi miniszter. „Ez megfelel politikánknak, és lehetővé teszi számunkra, hogy áram, víz és üzemanyag nélkül szigorítsuk Gáza példátlan általános ostromát - egészen amíg a Hamászt meg nem semmisítjük” - tette hozzá. A döntést Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója hozta nyilvánosságra, aki a CNN-nek elmondta, hogy izraeli kollégái az elmúlt órában értesítették őt a lépésről, amit a Walla hírportál szerint amerikai javaslatra tették, annak érdekében, hogy elkerüljék a Gázai övezet déli részén a humanitárius katasztrófát.

Az izraeli kitelepítési felszólítást követően tömegesen indultak meg a gázaiak dél felé, egy hét alatt mintegy egymillió ember hagyta el otthonát a térségben - közölte vasárnap az ENSZ. A világszervezet most összesítette a múlt szombat óta az övezeten belül otthonukat elhagyók számát, 600 ezer belső menekültről számolt be a Gázai övezetben. „Humanitárius partnerszervezeteink beszámolói szerint jelentősen nőtt az elmúlt 24 órában a belső menekültek száma, de nem ismert, hogy pontosan hányan lehetnek” - tudatta a világszervezet humanitárius ügyekért felelős hivatala (OCHA).

Juliette Touma, az ENSZ palesztinokat segélyező missziója (UNRWA) kommunikációs vezetője szerint múlt szombat óta mintegy egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát az övezetben. „Ez a szám várhatóan tovább fog emelkedni, mert az emberek jelenleg is menekülnek otthonaikból” - fogalmazott az UNRWA szóvivője. Izrael az övezet északi részében élő több mint egymillió embert felszólította, hogy vonuljanak a terület déli része felé, mert a Hamász alagútrendszert épített ki az épületek alatt.

Közben a zsidó állam négy kilométer széles ütközőzónát hoz létre a libanoni határnál, miután egy libanoni lövedék megölt egy izraeli civilt a határ közelében fekvő egyik településen. „Nem akarjuk a helyzet eszkalálódását. Van egy befejezendő küldetésünk, s ezért ha a Hezbollah háborúba kezd, akkor nagyon súlyos árat kell fizetnie érte"- üzente meg Joáv Galant izraeli védelmi miniszter a libanoni síita milíciának a Gázai övezet határa mellől. „De ha visszafogja magát, akkor tiszteletben tartjuk és megőrizzük a jelenlegi helyzetet”- tette hozzá.

A Hezbollah libanoni síita milícia Izrael elleni vasárnapi, páncéltörő rakétával végrehajtott támadásában az ENSZ által meghatározott, 1948-as izraeli határokon belül található, Stúla nevű izraeli faluban megsebesült négy építőmunkás. Egyiküket a mentősök nem tudták megmenteni. Két, 40 év körüli férfit közepesen, egyet pedig könnyebb sebesüléssel szállítottak kórházba. Ezután az izraeli hadsereg bejelentette az ország északi, libanoni határától számított négy kilométeres sávjának elszigetelését. Erre a területre tilos belépni civileknek, s az ott élők kötelesek óvóhelyeken, vagy védelmet nyújtó betonszobáikban, vagy annak közvetlen közelében tartózkodni, hogy oda tudjanak menekülni légvédelmi riadó esetén.

A múlt szombat óta tartott első izraeli kormányülés egyperces néma csenddel kezdődött, a terrortámadás áldozataira emlékeztek a miniszterek, miután Benjámin Netanjahu miniszterelnök erre kérte őket „a hidegvérrel meggyilkolt testvéreink és a csatában elesett hős harcosaink emlékére”. Az értekezleten már részt vett a kormányhoz csatlakozott Beni Ganz, a centrista Nemzeti Tábor nevű párt elnöke is. „Éjjel-nappal, csapatmunkában, egységesen dolgozunk” - ígérte Benjamin Netanjahu a megbeszélésen.

 - hangoztatta Netanjahu. A tel-avivi katonai főhadiszálláson ülésező minisztereket tájékoztatta a biztonsági helyzetről Oded Baszijuk, az izraeli hadsereg hadműveleti osztályának vezetője.

Slomó Karai izraeli távközlési miniszter az Al-Dzsazíra pánarab hírügynökség cenzúráját követelte. A Haárec szerint a katari székhelyű hírcsatorna helyi irodájának teljes bezárását szorgalmazta arra hivatkozva, hogy szerinte a csatorna elfogult a Hamász irányába és veszélybe sodorja az izraeli katonákat.

Karai elmondta, javaslatát jelenleg jogászok vizsgálják. „Ez egy uszító csatorna, ez a csatorna levideózza a csapatokat a gyülekezési területeken... Izrael állampolgárai ellen uszít” - állította a tárcavezető az izraeli katonai rádióban, „a propaganda szócsövének” nevezve az Al-Dzsazírát. Hozzátette, „döbbenetes”, hogy a Hamász szóvivőinek az üzenete átjuthat a csatornán.

Az Al-Dzsazíra és a dohai kormány részéről a hírt egyelőre nem kommentálták. Tavaly egyébként már komoly botrány alakult ki amiatt, hogy izraeli katonák munka közben meggyilkolták a pánarab hírtelevízió palesztin riporterét, Sirín Abu Aklát.

Senki sem tudja garantálni a helyzet kontrollálását, ha Izrael bevonul a Gázai övezetbe - jelentette ki Katarban Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter.

Az iráni diplomácia vezetője Irakot, Libanont és Szíriát is felkereste. Dohában Iszmáil Hanijével, a Hamász vezetőjével is tárgyalt, akivel az együttműködés folytatásáról állapodtak meg. Irán hosszú ideje támogatja a Gázai övezetet uraló terrorszervezetet. A dohai találkozón a Hamász Izrael elleni támadását történelmi győzelemnek nevezte, amely jelentősen visszavetette a palesztin területek izraeli megszállását.

 - közölte az iráni külügyminiszter a katari emírrel folytatott megbeszélésein a teheráni külügyi tárca tájékoztatása szerint. Teherán szerint azoknak, akik szeretnék megakadályozni a konfliktus kiszélesedését, meg kell akadályozniuk „a cionista rezsim barbár támadásait”.

Amirabdollahián figyelmeztetett arra is, hogy az Izrael és a Hamász közti konfliktus minden eltelt órával azzal a veszéllyel fenyeget, hogy átterjedhet más frontokra is, amennyiben az izraeli katonai kampány nem ér véget a Gázai övezetben. „Amennyiben a cionista entitás úgy dönt, hogy bevonul a Gázai övezetbe, az ellenállás vezetői a megszálló katonák temetőjévé fogják változtatni” - hangoztatta az iráni diplomácia vezetője az Al-Dzsazírának nyilatkozva. „Reméljük, hogy a diplomáciai erőfeszítésekkel sikerül elejét venni a háború kiszélesedésének; máskülönben ki tudja, mi történhet a következő órában. Irán nem maradhat tétlen szemlélő ebben a helyzetben” - tette hozzá.

Hoszein Amirabdollahián beszélt arról is, hogy nemrég találkozott Haszan Naszrallahhal, a libanoni Hezbollah vezetőjével, akitől azt tudta meg, hogy „minden forgatókönyv az asztalon van”. Irán a libanoni síita fegyveres szervezet legjelentősebb támogatója.

Közben Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök tárgyalásokat folytat nemzetközi, illetve regionális partnereivel a Gázai övezet humanitárius segélyezéséről, valamint a harcok térségbéli lecsillapításáról - közölte vasárnap az észak-afrikai ország államfőjének hivatala az MTI szerint.

Az Egyiptom és a Gázai övezet határán található rafahi határátkelőhelyen megszűnt a forgalom miután Izrael légicsapásokat mért a térségre. Torlódnak a palesztin térségnek szánt segélyek az egyiptomi oldalon, a Sínai-félszigeten, mivel mindeddig nem született megállapodás a szállítmányok biztonságos bejuttatásáról, valamint külföldiek evakuálásáról a kulcsfontosságú határátkelőhelyen keresztül. Martin Griffiths, az ENSZ vészhelyzeti műveleteinek vezetője szombaton úgy fogalmazott, hogy a Gázai övezetben a helyzet rohamos ütemben válik tarthatatlanná.

Az egyiptomi államfő hivatala hangsúlyozta, hogy Szíszi ellenez minden olyan tervet, amely a palesztinok áttelepítéséről szól „más országok terhére”, valamint leszögezte, hogy Egyiptom saját biztonságát kardinális kérdésnek tartja. Szíszi csúcstalálkozót javasolt a válság rendezésére.

Izraelnek joga van arra, hogy a humanitárius és nemzetközi joggal összhangban megvédje magát az erőszakos és válogatás nélküli támadásokkal szemben - ezt már az Európai Tanács tagjai jelentették ki a közel-keleti helyzettel kapcsolatban kialakított közös álláspontjukat tükröző nyilatkozatukban. Az EU-tagországok vezetői leszögezték: az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli a Hamász iszlamista terrorszervezetet és Izrael-szerte végrehajtott brutális és válogatás nélküli terrortámadásait. A terrorra nem létezik ok - húzták alá, hozzátéve, „határozottan hangsúlyozzuk Izrael jogát arra, hogy a humanitárius és nemzetközi joggal összhangban megvédje magát az erőszakos és válogatás nélküli támadásokkal szemben. Hangsúlyozzuk annak fontosságát is, hogy a nemzetközi humanitárius joggal összhangban mindenkor biztosítani kell a civilek biztonságát” - fogalmaztak.

A tagállami vezetők felszólították a Hamászt, hogy minden túszt haladéktalanul és feltétel nélkül bocsásson szabadon. Jelezték továbbá a humanitárius segélynyújtás fontosságát, és közölték: készen állnak arra, hogy a partnerekkel együttműködve továbbra is támogassák a rászoruló civileket Gázában. Hozzátették, az EU biztosítja, hogy a terrorszervezetek ne élhessenek vissza ezzel a segítséggel. Kijelentették azt is, hogy kulcsfontosságú a regionális eszkaláció megelőzése, és megerősítették elkötelezettségüket a tartós és fenntartható béke mellett, amely - mint írták - a kétállami megoldáson alapul a közel-keleti békefolyamatban megerősített erőfeszítések révén. Végezetül hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az EU széles körben együttműködjön a legitim palesztin hatóságokkal, valamint regionális és nemzetközi partnerekkel a további eszkaláció megelőzése érdekében.

A tagállamok vezetői rendkívüli EU-csúcsot tartanak kedden videokonferencia formájában. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, a tagállami vezetőknek szóló meghívólevelében fontosnak nevezte, hogy az EU közös álláspontot, világos és egységes irányt alakítson ki az Izraelben történt események és a kialakult helyzettel kapcsolatban.

A Gázai övezetet uraló Hamász fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek a zsidó állam déli részébe, és több mint 1300 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, és körülbelül 150 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy az övezet ellen elindított izraeli hadműveletek halálos áldozatainak száma már meghaladta a 2300-at, a sebesülteké pedig a kilencezret.