A valóságnál közel kétezer milliárd forinttal több lakossági „megtakarítást” mutathatott ki tavaly augusztus óta a lakosság számára a narancssárga „rezsiboxokban” az MVM – számítottuk ki néhány gázszámla és a valós piaci árak összevetésével. Ez alapján az is megállapítható, hogy az MVM saját szabályait sem tartja be. Az állami gázszolgáltató ugyanis a földgázszámla-magyarázójában feltüntetett – megkérdőjelezhető - „módszertan” szerint a „rezsicsökkentett” díjakon elért bruttó megtakarítást 1020 forintos „piaci” árból vezeti le. Ez a múlt év augusztusi kiugró érték azonban rövid ideig élt, azóta folyamatosan esik a tőzsdei gázár, és az elmúlt hónapok során a piaci ár köbméterenként körülbelül 200 forintos szinten állt be.
„Rezsicsökkentett díj nélkül az ön fizetési kötelezettsége az elszámolt időszakban a következő összeg lett volna:” - díszeleg a 2013-as rezsicsökkentések óta, narancssárga kiemelésben, a havi gázszámlákon. Ezután jellemzően egy tetemes, tíz- vagy százezer forint nagyságrendű összeg következik. Azt viszont, hogy mennyit kellene „rezsicsökkentett díj nélkül” fizetni, a jogszabályok igen homályosan kezelik. A tavalyi, lakossági rezsiemelésig a „megtakarítást” a 2012 végi árakhoz képest mutatták ki. Mivel a piaci árak ezután évekig jóval a "rezsicsökkentett" alá estek, "megtakarításként" ez idő alatt is a valóságtól merőben elrugaszkodott összegek jelentek meg. (Mint kiderült, a Fidesz-KDNP-kabinet a rezsicsökkentés szellemében a kiszámíthatóság miatt nem csökkentett rezsit.)
A tavaly augusztusi, szintén a rezsicsökkentés szellemében hozott lakossági rezsiemelés során módosítottak a rezsibox „megtakarításának” számítási alapján is. E szerint az értéket a „világpiaci” árhoz kell mérni. A jelek szerint a regulát az MVM igen rugalmasan értelmezi, a számlamagyarázója szerint ugyanis a fogyasztó rezsicsökkentés nélkül „a 2022. december 31-ig meghatározott”, köbméterenként 1020 forintos „világpiaci árat” fizetné. Tehát az állami cég a mostani fizetendőket viszonyíthatja egy 2022. december előtti, piaci gázárhoz is. Ez ugyanakkor, még ha jogszerűnek is bizonyulna, igencsak megtévesztő. A magyarországi orosz gázár alapjául is szolgáló, TTF nevű holland gáztőzsde ugyanis valójában csak tavaly augusztusban állt ezen, illetve néhány napig ennél kissé magasabb szinten. (Az árak azért ugrottak meg, mert Vlagyimir Putyin sorra zárta el az Ukrajna elleni orosz támadás miatt szankciókról döntő uniós tagállamok gázcsapjait.) Azóta viszont szinte folyamatosan esik az ár. Szintén áfával és rendszerhasználati díjjal együtt az elmúlt hónapok során a piaci ár köbméterenként körülbelül 200 forintos szinten állt be. A KSH külkereskedelmi adatbázisa alapján végzett havi számításaink szerint a magyarországi orosz gázár két hónapos elcsúsztatással és felárral, de követte a TTF esését. A rezsibox „megtakarítási” összegének meghatározása során ugyanakkor ez a jelek szerint az MVM-et egyáltalán nem befolyásolta, így az Orbán-kormány által nekünk „megspórolt”, kellően magas összeget, legalábbis saját bevallásuk szerint, változatlanul 1020 forintos „világpiaci árhoz” viszonyítják. Tekintve, hogy az Orbán-kormány az átlagfogyasztás feletti gázdíjat az ígéretei ellenére köbméterenként még mindig 767 forinton tartja, számos háztartás kapott már olyan gázszámlát, amely szerint bár piaci árakon sokkal kevesebbet fizettek volna, rezsiboxuk szerint a rezsicsökkentett díjak mégis tetemes megtakarítást hoztak.
A visszásságra egy hónapja Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető hívta fel a figyelmet. Az ellenzéki politikus a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) tett bejelentést tisztességtelen, félrevezető kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt. Tóth Bertalan a napokban jelezte, hogy a GVH két hónappal meghosszabbítja annak vizsgálatát, indít-e az ügyben eljárást. Ezt a szocialista politikus úgy értelmezi, hogy a hatóság egy hónap alatt sem talált alapos indokot a megkeresés elutasítására.
Jött a narancssárga rezsiátverés, a GVH-nál fogyasztók megtévesztése gyanújával tesznek bejelentéstA GVH vizsgálja, helytálló-e a gázszámlák rezsiboxaLapunk kutatásai szerint ugyanakkor az MVM a „megtakarítás” kiszámításakor saját közléseit sem tartja be. Az általunk vizsgált gázszámlákból ugyanis 1020 forintnál rendre magasabb „világpiaci árak” adódtak. A valós összeg ehhez képest fogyasztónként, sőt, számlánként más és más. 2022 és 2023 szeptembere között éppúgy találkoztunk 1027, mint 1158 forintos összeggel is. Az általuk feltüntetett „megtakarítás” tehát még az általuk közölteknél is nagyobb mértékben térhetett el a valóságtól. Azt is megállapíthattuk, hogy ebben az időszakban az általunk vizsgált számlákon a „világpiaciként” feltüntetett viszonyszám semmiféle kapcsolatot nem mutatott a tényleges világpiaci ármozgásokkal.
Az adott hónap piaci ára, illetve az általunk vizsgált számlákból levezethető viszonyszám különbsége, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál nyilvántartott havi lakossági fogyasztás szorzatából arra jutottunk, hogy az MVM tavaly augusztus óta immár csaknem kétezer milliárd forinttal nagyobb „megtakarítást” mutathatott ki a lakossági számlákon, mint amennyit az adott havi tényleges piaci árak indokoltak volna.
A kormány mindeddig határozottan védelmébe vette az MVM számlázási gyakorlatát. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy szeptember közepi kormányinfón, vonatkozó kérdésünkre egy bizonyos, évente megújuló "számlaképletre” hivatkozott, amit szerinte az MVM épp most frissít. Ilyen képletnek ugyanakkor eddig nyomát nem leltük, vonatkozó kérdéseinkre pedig az állami energiacégnél eddig nem válaszoltak. Igaz: az MVM az ügy kirobbanásakor közleményben utasította vissza a megtévesztés vádját, azt szakmaiatlannak nevezve.