Nehéz védeni, amit Orbán művelt, rontotta Magyarország helyzetét, legitimálta Putyin háborús álláspontját

Oroszország vagy éppen Kína számára a magyar kormányfő nem egyenrangú partner, csak kihasználják, hogy hazánk a nyugati szövetségi rendszer tagja.

Diplomáciai szemszögből az euroatlanti szövetségesek előtt nehéz megvédeni, hogy Orbán Viktor kétoldalú tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyinnal Kínában, még akkor is, ha az orosz elnök elszigeteltsége csak informális. Bár elfogatóparancsot adtak ki ellene, Oroszországgal nem lehet teljesen a nullára redukálni a kapcsolatokat – mondta lapunknak Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője. Megjegyezte, a magyar kormány szeret közvetítőszerepben tetszelegni, s vélhetően ez lesz a kommunikáció a mostani találkozóval kapcsolatban is, ahogyan azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter iráni tárgyalásainál is tették, noha mindkét ország, azaz Irán és Oroszország esetében is katonai agressziót támogató államokról beszélünk.

– Ezzel próbálják védhetővé tenni az ilyen diplomáciai találkozókat, amelyek azonban sokkal inkább a magyar gazdaság vagy a kormányzathoz közel álló gazdasági szereplők szempontjából fontosak – folytatta Győri Lóránt. – Az orosz energia, Paks bővítése a kormány szerint magyar érdek, más kérdés, hogy minderről nem lenne muszáj miniszterelnöki szinten tárgyalni, hiszen Szijjártó Péter elég sokszor utazik Oroszországba, s ezekben a témákban ő is tudna egyeztetni.

Ezzel szemben az euroatlanti közösség felé nagyon rossz üzenete van egy ilyen diplomáciai akciónak a külpolitikai szakértő szerint, hiszen a nyugati szövetségi rendszerek tagjaként értékeli fel az Orbán-kormány a háborús agresszor Oroszországot, vagy éppen Kínát. Ezáltal pedig megerősíti a Nyugat ellen de facto létrejött új nemzetközi koalíciót Irán, Kína, Oroszország és Észak-Korea részvételével.

– Ezzel az Orbán-Putyin találkozóval tulajdonképpen megtagadjuk a szolidaritást olyan szövetségesekkel szemben, mint Lengyelország vagy Románia, amelyeket az orosz agresszió katonailag is rosszul érint, s szimbolikusan megerősítjük Vlagyimir Putyint, akire jelenleg kevés nyugati vezető tekint partnerként – jegyezte meg Győri Lóránt, aki úgy folytatta: – Mindezek ellenére nem hiszem, hogy az EU részéről komoly visszhangja lenne ennek az akciónak, hiszen sokkal fontosabb dolgokkal kell foglalkozni: az orosz-ukrán és az izraeli-palesztin háború mellett még a lengyelországi választás is sokkal fajsúlyosabb téma, mint Orbán és Putyin tárgyalása. Oroszországban viszont jól el lehet adni ezt a diplomáciai aktust, hiszen magyar miniszterelnököt mint egy uniós ország vezetőjét lehet mutogatni, aki hivatalosan leült az elnökkel. Vagyis egy EU-s ország kormányfőjeként legitimálta, s ez tovább erősíti mindenkiben az oroszpárti Magyarország képét, ami mindenképpen tovább rontja Magyarország pozícióit az Európai Unióban, s ezzel még inkább perifériára sodródhat az ország.

A beszélgetés során a magyar kormányfő katonai műveletként beszélt az orosz-ukrán háborúról, amelyet korábban rendre háborúként említett. – Ennek bizonyosan nagy visszhangja lesz formálisan vagy informálisan – jelentette ki Győri Lóránt. – Ezzel ugyanis a magyar miniszterelnök az orosz háborús agressziót erősítette, s egyértelműen legitimálta Putyin háborús álláspontját: ez egy oroszbarát, s ezzel párhuzamosan súlyosan Nyugat- és ukránellenes gesztus.

A geopolitikai szakértő szerint szintén üzenetértékű, hogy amíg Vlagyimir Putyinnal találkozott Orbán Viktor, addig Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt látványosan negligálja nemcsak ő, hanem a kormánya is.

– Az is kérdés, hogyan jött létre a találkozó, ki kezdeményezte? – tette hozzá. – Kényszer volt-e Putyin részéről vagy Orbán is erőltette? Mert Oroszország vagy éppen Kína számára nem vagyunk egyenrangú partnerek, csak azért vagyunk számukra érdekesek, mert a nyugati szövetségi rendszereknek vagyunk tagjai, kihasználják ennek gazdasági és információs előnyeit, így afféle belépési pontként, hídfőállásként tekintenek ránk.