A lengyelországi választás eredménye kétségkívül örvendetes fejlemény nemcsak Európa, hanem a magyar ellenzék szempontjából is, de amikor hazai párhuzamokat keresünk, nem szabad túlzásokba esni – figyelmeztetett Ágh Attila politológus.
Ismert: az eddig kormányon lévő, a Fidesz szoros szövetségesének számító Jaroslaw Kaczynski-féle Jog és Igazságosság a legtöbb szavazatot kapta ugyan, de matematikaikag egyelőre kizárt, hogy kormányt tudjon alakítani. A lengyel választás de facto nyertese így az ellenzék lett, elsősorban a volt miniszterelnök Donald Tusk vezette liberális-konzervatív Polgári Koalíció, amely több más, önálló listán induló ellenzéki párttal és pártszövetséggel együtt készülhet koalíciós kormányzásra.
Alakul az ellenzéki többség, kormányváltás jöhet LengyelországbanItt a hivatalos bejelentés, elvesztette többségét a Lengyelországban eddig kormányzó Jog és IgazságosságKérdés, hogy a lengyel példa szolgál-e tanulságokkal a magyarországi ellenzék számára, ha igen, melyek azok.
Ágh Attila igyekezett lehűteni a kedélyeket. A Népszavának nyilatkozva „gyakori túlzásnak” nevezte, hogy a magyar közvélemény, az ellenzék, de még a politológusi szakma is indokolatlanul sok hasonlóságot feltételez a két ország fejlődése, politikai beállítódása és berendezkedése között. A V4-hez tartozó országok közül valóban a lengyel áll a legközelebb a magyarhoz, de amíg Magyarországon már kiépült az autokrácia, addig ez Lengyelországban jóval kisebb mértékben valósult meg – hangsúlyozta Ágh Attila. Az Orbán-rendszer zárt rendszerként működik, minden eleme illeszkedik egymáshoz: kialakult a teljes politikai uralom a társadalom fölött. Lengyelországra ez csak részben igaz.
Progresszív szempontból a politológus pozitívumként említette, hogy eltűnik a terepről az a lengyel kormány, amely a Fideszhez hasonlóan az európai védvonalat támadta. A leendő Tusk-kormány nem fog vétót emelni a Magyarország ügyében folyó, az európai értékek megsértése miatt indult jogállami eljárással szemben. Ezzel azonban a magyar ellenzék gondjai még nem oldódnak meg.
Lengyelországtól eltérően Magyarországon nem látszik, hogy az ellenzéki pártok az önálló profiljuk megőrzésével egymás szövetségeseként lépnének fel
– mondta Ágh Attila. Lengyelország – folytatta – méretében, társadalmi szerkezetében és pártpolitikájában is nagyon markánsan különbözik Magyarországtól. Lényeget különbség, hogy Donald Tusk révén – aki az Európai Tanácsnak és az Európai Néppártnak is volt már az elnöke – a lengyel ellenzéket egy Európában is nagy tekintélynek örvendő politikus vezette. Nálunk nincs olyan hasonló kaliberű és elismertségű ellenzéki vezető, aki messze kiemelkedne a mezőnyből.
Vége a vétóknak, Lengyelország eminensként térne vissza az Európai UnióbaBármennyire is szeretné a magyar ellenzék, a lengyel választásból nem adódik az a tanulság, hogy az Orbán-kormány megdönthető választással. A lengyel kormány leváltható volt, idehaza ehhez nem adottak a feltételek – összegzett a politológus. Magyarországon jogi értelemben bilincsbe verték a választási rendszert, az ellenzéket „felülről és tudatosan” tönkretették. Részben ezzel is magyarázható, hogy az ellenzéki pártok képtelenek megállapodni egymással. Az Orbán-rendszer – vélekedett Ágh Attila – elérkezett a működőképessége határához, de a magyar kormány nem választás útján fog megbukni, hanem belülről omlik össze.
Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója szerint kampánytechnikai szempontból a lengyel választás nem szolgál különösebb tanulsággal a magyar ellenzék számára. Lengyelországban (ahol persze a választási szabályok is mások) lazább kooperáció működött az ellenzéki pártok között, mint nálunk a 2022-es parlamenti választáson. A közös listán induló magyar összefogás tavaly eleget tett annak a koncepciónak, hogy a kormányoldallal szemben egyetlen ellenzéki jelölt álljon, a pártok még előválasztást is tartottak. Nem ezen úszott el a kormányváltás – jegyezte meg.
Ha kampánytechnikai értelemben nem is, más tekintetben a lengyel választásból sok mindent lehet tanulni – állapította meg a projektigazgató. Eddig is lehetett tudni, a lengyel kampány azonban még inkább rámutatott arra, hogy
„majdnem minden” azon múlik, van-e olyan hiteles vezető, aki mögött felsorakozik az ellenzék,
és aki egy személyben képes megjeleníteni a változást – emelte ki Novák Zoltán is Donald Tusk szerepét. Nem véletlen, hogy a kormánypárti kampánygépezet teljes erővel felé fordult. Nagy valószínűséggel a sikere abban is állt, hogy túltolták a negatív kampányt vele szemben. Annyi mindent kapott, és annyira ellentmondásos vádakat fogalmaztak meg ellene – egyszerre volt német és orosz ügynök –, hogy ezek tulajdonképpen kioltották egymást.
Annyi tehát mindenképpen megtanulható a lengyel választási eredményből, hogy a magyar ellenzéknek is kell egy vezető egyéniség – nyomatékosította Novák Zoltán. Lengyelországban előlépett egy olyan politikus, aki már volt miniszterelnök, uniós szinten is jegyzett személyiség. Annak ellenére sikerült nyernie, hogy elég magas az elutasítottsága. Össze tudta fogni az egész kampányt és az egész ellenzéket. Az összes ellenzéki párt elismerte vezetőnek. Ettől függ minden – jelentette ki a projektigazgató.
Bár Márki-Zay Péter személyében a 2022-es magyar választáson is volt vezetője az ellenzéknek, az már az első pillanattól kezdve látszott, hogy a pártok nem sorakoznak fel mögé, nem ismerik el, nem vesznek részt a kampányában. Márki-Zay stábja zárványként működött, így pedig nem lehet eredményes kampányt folytatni.
Novák Zoltán hozzátette: Márki-Zay Péter sem könnyítette meg, hogy a pártok képesek legyenek azonosulni vele. Taktikai hibákat vétett, sok olyan állítást tett, ami nem volt előre megtervezett. Abban az időszakban, amikor el kell volna rugaszkodnia a kampánynak, az ellenzék azon vitatkozott, hogy legyen-e parlamenti frakciója Márki-Zay Péternek. A 2022-es kampánynak nem a választás, hanem az előválasztás volt a csúcspontja – érzékeltette Novák Zoltán, hogy a politikai küzdelem során is mennyire fontos tényező az időzítés és a jó ütemérzék.
