Csütörtök este újból benyújtották az Országgyűlésnek a Novák Katalin köztársasági elnök által az Alkotmánybíróságra küldött és ott megsemmisített állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot, amelyet Lázár János építési miniszter jegyez, és amely miniszteri hatáskörbe vonná gyakorlatilag az összes európai uniós forrásból megvalósuló városi, települési szintű beruházást, legyen az közlekedés-, közmű-, vagy köztérfejlesztés, vagy bármilyen más infrastrukturális beruházás – írja a Telexen megjelent írásában Vitézy Dávid, volt közlekedési államtitkár, aki korábban is már többször bírálta Lázár Jánost, leginkább a vasúti közlekedés visszafejlesztéséért.
Most a megsemmisített törvényrészek módosításával újra a parlamenti képviselők asztalára kerülhet a jogszabály, amely azonban éppen a Vitézy által kifogásolt pontokon nem változott. – A javaslat Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz, ugyanis „mostantól állami építési beruházásnak minősül minden olyan beruházás, amelynek az előkészítése és/vagy megvalósítása legalább ötven százalékban központi költségvetési (azaz hazai állami költségvetési) vagy európai uniós forrásból történik” – hívja fel a figyelmet a volt államtitkár. Kiemeli:
Ennek a jogszabálytervezetnek a logikája alapján állami építési beruházások lettek volna Szeged, Debrecen vagy Miskolc villamosfejlesztései, ahogy Budapesten az 3-as metró felújítása, a Budai Fonódó villamoshálózat kiépítése, a négyes metró építése vagy épp az 1-es és 3-as villamos felújítása és meghosszabbítása.
Vitézy, aki korábban a fővárosi közlekedésszervező cég, a BKK első vezérigazgatója volt, el sem meri képzelni, hogy egykori főnöke, Tarlós István mit mondott volna erről a törvényjavaslatról, ha főpolgármesterként ő szembesül vele. Hangsúlyozottan véleménycikkében nem kíméli azonban a jelenlegi, Karácsony Gergely vezette budapesti önkormányzatot sem: „Azt, hogy a mai fővárosi vezetés azért hallgat a törvényjavaslatról, mert nem olvasta, vagy mert a számára kedvező háttéralkuk megkötésében bízik, esetleg nem is reméli már az uniós források megérkezését, nem tudom. De ha ezt a törvényt így elfogadják, akkor a pesti rakpart régóta szükséges megújítása, a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítése vagy épp olyan más nagyvárosainkat érintő projektek, mint a debreceni 3-as villamos megépítése is állami beruházássá válnak, hisz ezeket mind uniós forrásokból tervezik.”
Azt, hogy a miniszternek kellene ezután döntenie a beruházásokkal kapcsolatos összes feladatról, így útszakaszok, közterületek sorsáról, is Vitézy Dávid nem támogatja, sőt, ahogy az írásából kiderül, abszurdnak is tartja, megjegyezve, hogy a kormánynak már keresnivalója lenne Budapest fejlesztésében: az agglomeráció számára is kiemelt jelentőségű HÉV-ek vagy vasútvonalak, pályaudvarok megújítása terén, és fájlalja, hogy az általa csak rövid ideig vezetett Budapesti Fejlesztési Központot (BFK) megszüntették, a mostani törvény alkalmazásának következményének pedig „városaink fejlődésének ellehetetlenítését” tartja.
Elkaszálta az Alkotmánybíróság Lázár János beruházási törvényétVitézy Dávid szerint Lázár János érkezése óta hanyatt-homlok menekülnek a vasútfejlesztési szakemberek, verseny híján pedig tovább romlik a szolgáltatásPalkovics László után Vitézy Dávid is távozik