MÁV;Lázár János;Vitézy Dávid;vasúti közlekedés;vasútfejlesztés;gondok;

Vitézy Dávid szerint Lázár János érkezése óta hanyatt-homlok menekülnek a vasútfejlesztési szakemberek, verseny híján pedig tovább romlik a szolgáltatás

A korábbi közlekedési álamtitkár szerint a kötöttpályás közlekedésből történő forráskivonások is jelzik, az Orbán-kormány már hosszabb távon sem számol az uniós támogatásokkal.

Kaotikus viszonyok alakultak ki a magyarországi közlekedés irányításában, amiót Lázár János miniszterként 2022. december 1-jétől átvette a terület vezetését. A szakemberek tömegesen hagyják el a vasútfejlesztés területét, bő fél év alatt tíz szakemberből kilenc távozott – fogalmazott Vitézy Dávid az utasok száma is érezhetően romló helyzetről a G7 podcastjében. Elmondta, leállt a vasútfejlesztési projektek tervezése, az intézményrendszer leépült, a MÁV-vezetőknek a sajtóban üzenget a miniszter az egyre gyakoribbá váló műszaki problémák miatt.

Vitézy arra is felhívta a figyelmet, hogy mind több az ellentmondás az ágazatban, a vasútvonalakon tapasztalt sebességkorlátozások azt mutatják, hogy továbbra sem költenek pénzt a javításokra, miközben a nemrég bezárt  tíz regionális vasútvonalon legalább 700 millió forintot terveztek megspórolni. – Nem lesz pénz vasútra: a kormányzat nem egy átmeneti állapotnak éli meg, hogy az uniós források elapadtak, hiszen a vasútfejlesztési teljes intézményrendszert leépítette – tette hozzá a szakember.

A volt államtitkár, aki több éven át a Budapest Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, a közlekedési múzeumi főigazgató, majd állami cégek vezetője is volt kiemelte: az Építési és Közlekedési Minisztériumba olvadt be a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t, miközben a szakemberek többsége elhagyta a céget. Ugyanígy megszüntették a Budapesti Fejlesztési Központot (BFK), ahol az összes budapesti agglomerációs vasúti projektet előkészítették.

– Magyarországon az európai gyakorlattal szemben a kormányzat a 35 éves koncessziós szerződés keretében a Mészáros Lőrinc-Szíjj László tulajdonában lévő tarsaságon keresztül a következő évtizedekben is ezermilliárdokat kíván autópályaépítésre költeni. A gyorsforgalmi úthálózat kiépítése sikertörténet, de annak bővítésével szemben alternatívát jelenthetne a vasútfejlesztés, a „tehergépjárművek sínekre terelése” – tette hozzá Vitézy Dávid, aki az emelkedő autópályadíjak bevételeiből fedezné annak költségeit.

Vitézy a vasúti személyszállítás másik nagy problémájának a MÁV, az immár az országos buszközlekedést is felügyelő MÁV-csoport monopolhelyzetét tartja. – Nincs még egy ország Európában, ahol csakis a központi kormányzat, szinte egyetlen állami cégtől rendelné meg a vasúti személyszállítást. Máshol az elővárosi vonatokat a régiók, megyék vagy városi szövetségek rendelik meg, és így közvetlen minőségi és megrendelői kontroll alatt tartják a szolgáltatásokat, versenyhelyzetet teremtve. Azokban az országokban, ahol erre rájöttek, hirtelen olcsóbb és magasabb színvonalú lett a szolgáltatás – szögezte le a volt államtitkár, aki a sikerként hirdetett vármegyebérlet ideológiáját is megfejtette: „a szolgáltatás nem jó, nem is tudjuk fejleszteni, adjuk inkább olcsón”.