Megkérdeztük Havasi Bertalantól, Orbán Viktor szóba hozta-e az 1956-os forradalmárokat fasisztázó orosz tankönyv ügyét Vlagyimir Putyin előtt

2023. október 23-ának különös aktualitása van az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezete szempontjából: a magát antikommunistának és nemzetinek valló Orbán-kormány kommunikációjában mintha egyre inkább halványulna a kommunista rémuralom elleni felkelés emléke és szelleme. Ennek egyik leglátványosabb eleme volt, hogy a Szijjártó Péter vezette magyar diplomácia – amely gyakorlatilag folyamatosan keresi a konfliktust a nyugati országokkal, és sértődötten „tiszteletet” követel tőlük – meglehetős távolságtartással kezelte azt a nemrég megjelent orosz tankönyvet, amelyet kötelezővé tettek az orosz állami iskolákban, és amely az 1956-os szabadságharcot fasiszta felkelésnek titulálta.

A történelemhamisító orosz tankönyvről lapunk korábban több ízben is beszámolt. Ebben 1956-ról a többi között az szerepel:

• „Sztálin személyi kultuszának kritikáját számos kelet-európai országban felhasználták a szovjetellenes erők. (…) A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában.”

• „A felkelő radikálisok – akik között nem kevesen korábban az egykori fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak harcosai voltak – nemcsak a szovjet emlékművek és jelképek elleni vandalizmussal ’vétették észre magukat’, hanem számtalan gyilkossággal, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja képviselői, a rendfenntartó erők tagjai és családtagjaik ellen követtek el.”

A tankönyv alapján így az orosz iskolákban fasiszta múltú radikális fegyveresekről és nyugati operatív műveletekről fognak tanulni a magyar forradalom kapcsán.

A budapesti orosz nagykövetség tagadta, hogy a tankönyv fasiszta lázadásnak titulálta az 1956-os forradalmat, hangsúlyozva, hogy a sajtóban megjelent információk „az 1956-os magyarországi eseményeknek a kontextusból kiragadott, és az orosz álláspontot szándékosan negatívan bemutató értékelését” tartalmazzák. Ennek a szépséghibája csak az, hogy senki nem állított, hogy a tankönyv a felkelést fasisztázná, a végleges verzióban pedig nagyon is az áll, amire a magyar sajtó (vagy legalábbis annak kormánykritikus része) felkapta a fejét.

Most, a forradalom kitörésének évfordulója előtt megkérdeztük Havasi Bertalant, Orbán Viktor sajtófőnökét arról, hogy a miniszterelnök a Vlagyimir Putyinnal folytatott pekingi találkozója alkalmával szóba hozta-e a témát, és ha igen, akkor mit felelt az orosz elnök és mi lett a beszélgetés konklúziója. Választ ezúttal sem kaptunk, ami nagy meglepetés, szeptember vége felé azt szerettük volna megtudni a miniszterelnök sajtófőnökétől, hajlandó-e találkozni Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal Pekingben. Reakció arra a kérdésünkre sem érkezett, azóta pedig kiderült hogy feltevéseinknek megfelelően a kormányfő valóban tárgyalt az orosz elnökkel.

A putyini paradigmában a XX. század nagy tragédiája a Szovjetunió szétesése, a negatív főhős pedig a nyugati népszerűséget hajhászó, egyoldalú engedményeket tevő Mihail Gorbacsov. Ez a 2023-as orosz tankönyv ezért „elhamarkodott reformokról” ír a glasznoszty és a peresztrojka kapcsán, melyek végül az állam szétveréséhez vezettek. A szovjet szatellitállamok, többek között Magyarország elengedését is óriási hibának tartja. „1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok egyoldalú kivonása Kelet- és Közép-Európából. Ez egy különösen átgondolatlan döntés volt, mert a szovjet katonai jelenlét gyengülése a szövetséges országokban a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erősödését okozta”, és ezzel megszakadtak a Kelet-Európához fűződő hagyományos kapcsolatok – áll a tankönyvben. 

Miközben a nyugati országok a fentiek töredékéért – például a magyarországi demokrácia leépítéséről szóló bírálatokért – fennhéjázó, elutasító válaszokat kapnak az Orbán-kormánytól, a tankönyv ügyében a kabinet sokáig csendben maradt. Végül Menczer Tamás külügyi államtitkár törte meg a jeget, ám a gránitkeménységű kiszólások helyett ezúttal csak a tárgyilagosnak szánt kijelentés maradt: – 1956-ban a magyar emberek fellázadtak a kommunista diktatúrával szemben, ez világos, egyértelmű tény, nem vitakérdés. Minden ezzel ellentétes állítás hamis. Ami történt annyira egyértelmű, hogy erről nem nyitunk vitát senkivel – közölte.

Az orosz nagykövetet azóta sem hívatták be az ügyben, helyette a Szijjártó-féle külügy kvázi beakadt lemez módjára azt ismételgeti, hogy 1956-ról vitázni sem nem hajlandó. A külgazdasági és küülgyminiszternek csaknem egy hónappal a tankönyvbotrány kitörése után sikerült szóba hoznia Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előtt a témát. A Vlagyimir Putyin által Barátságért érdemrenddel kitüntetett magyar tárcavezetőt megnyugtatták, mondván, az ügyben az orosz elnök legutóbbi nyilatkozata az irányadó.

Vlagyimir Putyin nemrég a Keleti Gazdasági Fórumon újságírói felvetésre - amely szerint Oroszországot gyarmattartó hatalomként tartják számon a Szovjetunió elnyomó tevékenysége nyomán - azt válaszolta, hogy „hiba volt” a Szovjetunió döntése, hogy tankokat küldött az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as prágai tavasz leverésére. Később úgy nyilatkozott, hogy nem is olvasta a tankönyvet, de a forradalom szerinte a magyar vezetés hibái miatt tört ki.

Azóta az Orbán-kormány hivatkozhat is erre, csakhogy

A puhány voltát firtató kérdéseket az Orbán-kormány visszatérő fordulatként az energiafüggőséggel érveli, csakhogy áttekintve Orbán Viktor és külügyének közelmúltbeli ténykedését, egyre több példa igazolja, hogy a miniszterelnök számára már az antikommunizmus is egyre kényelmetlenebb téma:

• 2022. november 4-én a miniszterelnök a Twitteren úgy emlékezett meg a szabadságharc eltiprásáról, hogy egy szóval sem említette, mi ellen és kik ellen lázadt fel a magyarság;

• Az az orosz-ukrán háború vonatkozásában a legteljesebb nyugalommal használja magára nézve a „béketábor” kifejezést, amely fordulat történetesen Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor fő propagandistájától, Andrej Zsdanovtól származott a hidegháború idején.

• Múlt heti pekingi útján a többi között arról értekezett, hogy Magyarország és Kína politikai barátságának „mélyebb, kulturális alapja” is van, mivel a szovjet blokkból Magyarország ismerte el elsőként a Kínai Népköztársaságot. Ez 1949. október 4-én történt, Magyarország legfőbb hatalmasságát ekkor Rákosi Mátyásnak hívták.

• Ha pedig Kínáról van szó, Orbán Viktor fenntartásai korábban is elillantak a kommunizmussal szemben. Ennek a jele volt, hogy a 2017-es pekingi látogatásán simán megkoszorúzta a kommunista emlékművet azon a Tienanmen téren, ahol 1989 nyarán a kínai néphadsereg vérbe fojtotta a diáktüntetéseket. Az összetűzésekben hozzávetőlegesen 1500-3000 ember halt meg.

Mellesleg a Fidesz eddig 27-szer szavazta le a kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló LMP-s javaslatot. Hogy mindezek fényében mennyire tekinthető hitelesnek a kormányzat antikommunista elköteleződése – nos, ezt mindenki döntse el maga.