Békéscsabától a magyar-román határig 43 kilométeren megépülhet az M44-es gyorsforgalmi út folytatása – erről a parlament október 9-én döntött. Korábban ezt a fejlesztést is tartaléklistára tették, 270 másik fejlesztési tervvel együtt, ahogyan ez Lázár János építési és közlekedési miniszter Vadai Ágnes ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában szerepelt még nyár elején. Közben kiderült, hogy párhuzamosan olyan, a két állam közötti megállapodás született, ami alapvetően átrajzolta a projekttel kapcsolatos teendőket. Ennek fényében érthető, hogy az országgyűlés őszi ülésszakának első napján a törvényhozás úgy döntött, hogy megindulhat a beruházás, így az lekerült a tartaléklistáról. A térség egyik kormánypárti országgyűlési képviselője, Herczeg Tamás (Békéscsaba) a Népszavának megerősítette: nemrégiben összehangolták a két szomszédos ország gyorsforgalmi útjainak fejlesztését, a friss parlamenti döntést ez indokolta. Igaz, hogy az M44-es mellett a Szegedről induló M43-as autópálya is Románia jobb elérhetőségét szolgálja, amellyel Arad megközelíthetősége javult.
Az M44-es jelenleg zsákutca keleti irányba, Békés megye felé, ezért fontos lenne megteremteni a megfelelő közúti kapcsolódását Románia felé. Az ottani kormány tavaly decemberben fogadta el azt a fejlesztési tervet, ami szerint a megépülő Arad és Nagyvárad közötti gyorsforgalmi útra a szintén a határ túloldalán található Nagyszalontától délre kötnék rá az M44-es országhatárig futó út romániai folytatását. A magyar elképzelés ugyanez volt. Ez év májusában megalakult az a magyar-román munkacsoport, amely a jelzett útfejlesztés finomhangolást végzi, noha akkoriban éppen az volt idehaza a téma, hogy a költségvetés helyzete miatt a tervbe vett beruházásokat átütemezték, vagyis tartaléklistára helyezték
Eddig sem az volt a kérdés, hogy megvalósul-e a M44-es továbbépítése az országhatárig, hanem az, hogy mikor – fogalmazott Herczeg Tamás, aki szerint ez az új közúti kapcsolat sokat jelenthet a leszakadó és sok hátránnyal küzdő Békés megye gazdaságfejlesztése és -élénkítése szempontjából. A friss parlamenti döntés egyelőre a beruházás tervezéséhez biztosította a forrást, vagyis az ezzel kapcsolatos közbeszerzés kiírásához – csillapította a beruházás gyors megvalósítását remélő várakozásokat a politikus, aki szerint
öt-hat év múlva készülhet el az M44-es meghosszabbította szakasza.
Merőben másként értékeli a döntést Nagy Gábor, a Magyar Kutatási Hálózat Alföldi Tudományos Osztályának tudományos főmunkatársa, aki szerint lényegében semmilyen gazdasági érvvel sem támaszható alá az M44-es továbbépítése. Tranzitforgalmat lebonyolító út lesz, abban nyújthat segítséget, hogy a román, és a mellette keletről érkező kamionok könnyebben elérhetik Budapestet, de ennek nem lesz gazdaságélénkítő hatása Békés megyére, viszont nagyon sokba fog kerülni. A szakember ehhez hozzáfűzte, hogy a jelenleg rendelkezésre álló tervek – információink szerint a nyomvonalat még nem jelölték ki véglegesen – alapján az út magyarországi szakasza nagy ívben elkerüli Gyulát, holott annak lett volna értelme, hogy a jelentős idegenforgalmat lebonyolító békési városnak megteremtsék a jobb közúti elérhetőségét. Nagy Gábor szerint az M44-es olyan ponton csatlakozik be a Nagyvárad és Arad közötti tengelyként szolgáló tervezett gyorsforgalmi útba, ami messze kerül Aradtól, a Békés megyéhez legközelebb eső romániai nagyvárostól. Vagyis éppen nem az valósul meg, ami cél lehetne, hogy Békéscsaba és a megye közelebb kerüljön Aradhoz. Összességében az értelmetlen beruházások tipikus példájának tartja az M44-es keleti irányba történő továbbépítését Nagy Gábor.
Egy nevének elhallgatását kérő, a térség gazdaságföldrajzával foglalkozó kutató megkeresésünkre úgy fogalmazott: a kötött pályás áruszállítás fejlesztését kellene erősíteni, nem a közútiét. Szerinte pedig ezért is és másért is erősen megkérdőjelezhető a beruházás létjogosultsága, noha az tény, hogy az Erdélyi-medencéből érkező teherforgalomnak az M44-es elkészülte után nem kellene Debrecen irányába kerülni.
Jelenleg kevesen használják az M44-es elkészült közel 90 kilométeres szakaszát Békéscsaba és Lakitelek kötött, annak ellenére, hogy a személyautók ezt még díjtalanul tehetik meg.
Az ellenvéleményt megfogalmazók szerint befektetők a közúti fejlesztés után sem érkeznek a térségbe, mert se megfelelő nagyságrendű, sem megfelelő képzettségű munkaerő nem áll itt rendelkezésre. Ennél is borúlátóbban ítéli meg a helyzetet Köteles Lajos, társadalomtudós, főiskolai tanár, ki szerint a modernizáció átugrotta a térséget, ezen belül is Békés megyét, és megfelelő befektetési környezetre talált Románia keleti részében található nagyvárosokban. Úgy vélte, hogy a a térségnek akkor lett volna esélye a mainál lényegesen jobb gazdasági helyzetének megteremtésére, ha Románia uniós csatlakozása előtt (2007) valósult volna meg az M44-es út fejlesztése. Több területfejlesztéssel foglalkozó szakember szerint a kötött pályás közlekedés, ezen belül az áruszállítás fejlesztésére kellene összpontosítani hazánknak, nem a gyorsforgalmi utakéra, amit az EU is környezet- és klímavédelmi okok miatt kiemelten támogat. Ezt az érvet némileg gyengíti ebben az esetben, hogy az egyetlen Békés megyét érintő Helsinki-korridor (páneurópai közlekedési folyosó) az osztrák és szlovák határtól Budapest érintésével – Szolnokon, Békéscsabán, Aradon és Brassón áthaladva – Bukarestig eljutó vasútvonal, amelynek felújítása részben már befejeződött, részben még zajlik.
Egy út, amelynek hiányoznak a végei
Az M44-es gyorsforgalmi út jelenleg 88 kilométeren járható Békéscsaba és Lakitelek között, amelyet a személyautók ma még díjtalanul használhatnak. Konyhanyelven szólva az útnak nincs meg egyik vége sem. Ha elkészül, nyugat felé Kecskemétet elkerülve Nagykőrös mellett fog csatlakozni az M5-ös autópályához. Ezt 2025 elejére látja megvalósíthatónak a minisztérium. Kelet felé pedig Nagyszalonta mellett érné el a romániai gyorsforgalmi hálózatot. A Kettős-Körösön Doboz térségében új, kétszer kétsávos hídra lesz szükség, mellette öt külön szintű csomópontra, két vasúti felüljáróra és két települést elkerülő útra – olvasható ki a készülő tervekből. A szükséges műtárgyak jelentősen drágítják a beruházást, amelyek költségeiről a tervezési szakasz megindulása előtt aligha lehet felelősen nyilatkozni.
Ugyancsak Békés megyét érintő közútfejlesztési hír – ahogyan erről korábban beszámoltunk –, hogy már tervezik az Szegedet Debrecennel összekötő 47-es út négysávossá tételét, amelynek kivitelezését Berettyóújfalu és Békéscsaba között szakasszal indítják. A 85 kilométeres távot öt részre bontották, az első, a Békéscsaba ls Körösladány közti táv tervezésére már a héten megjelenhet a közbeszerzési kiírás - jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter pénteken Mezőberényben a vg.hu tudósítása szerint. A beruházás egyik célja – válaszolta lapunk érdeklődésére szeptember végén az Építési és Közlekedési Minisztérium –, hogy ezzel a fejlesztéssel is oldják a hazai gyorsforgalmi úthálózat főváros-centrikusságát. Egyben javítsák a két kelet-magyarországi régióközpont közúti kapcsolatát, és elkerülő utak létesítésével tehermentesítsék az 47-es út mellett fekvő településeket a most tapasztalható átmenőfogalomtól.