MSZP;Svédország;NATO-csatlakozás;

- Soron kívüli szavazást kért az MSZP a svéd NATO-csatlakozásról, az akadályt Kövér Lászlónak hívják

Az ellenzéki párt szerint mellébeszélésnek most már nincs helye. 

A Svédország NATO csatlakozásáról szóló ratifikáció nem szerepel az Országgyűlés soron következő plenáris ülésének napirendi javaslatában. A további ülések napirendi javaslatáról a házbizottság hivatott dönteni, konszenzus hiányában pedig az Országgyűlés elnöke dönt – válaszolta kedd reggel az atv.hu kérdésére az Országgyűlés Sajtóirodája, nem sokkal azután, hogy az MSZP rendkívüli házbizottsági ülés összehívását kezdeményezte, ahol javaslatot tenne vagy tett volna arra, hogy az Országgyűlés soron kívül szavazza meg Svédország NATO-csatlakozását. 

Az MSZP-nek régi szívügye a svéd és az időközben ratifikált finn NATO-csatlakozás. Tóth Bertalan frakcióvezető azt szerette volna, ha az Országgyűlés már 2022. október 4-én ratifikálja mind a kettőt. Akkor az Orbán-kormány nevében Szijjártó Péter ezt azzal utasította el, hogy tekintettel kell lenni a „török érzékenységekre” is, végül azonban a budapesti Országgyűlés 2023. március 27-én, az ankarai parlament március 31-én ratifikálta Finnország NATO-csatlakozását.

A svédekét Törökország és Magyarország azóta is késlelteti, az Orbán-kormány mostanában egy svéd iskolákban bemutatott 2019-es kisfilm miatt, amely azt mutatja be, hogyan építetté le a NER a demokratikus intézményrendszert Orbán Viktor 2019-es hatalomra kerülése után. 

Ami az MSZP keddi közleményét illeti, Tóth Bertalan és Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság MSZP-s alelnöke emlékeztet, Szijjártó Péter még 2023 februárban úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormány tartja a svédeknek és a finneknek tett ígéretét, miszerint nem mi leszünk az utolsók a ratifikáció tekintetében. Azonban - mint mi is hírt adtunk róla - Recep Tayip Erdogan aláírta Svédország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet és benyújtotta az ankarai parlamentnek.

„Itt az utolsó pillanat, hogy a magyar kormány is lépjen, és egyértelművé tegye érdekeit szolgálja, vagy NATO-tagként a magyar emberek érdekét és biztonságát tartja szem előtt. Mivel az ellenzéki pártok már világossá tették a ratifikáció támogatását, így az 54 képviselő mellé még 47 bátor fideszes vagy KDNP-s, a békét támogató országgyűlési képviselő szavazatára van csak szükség, és akkor a maguk részéről lezárhatják a kérdést. „Nincs több mellébeszélés, eljött a tettek ideje a kormánypártok részéről is” - írja ennek kapcsán  Tóth Bertalan és Harangozó Tamás. 

Az, hogy az ügyben Kövér Lászlóé a döntés, nem kecsegtet nagy reménnyel, az Országgyűlés elnöke szeptemberben legalábbis kijelentette, nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni. 

Az ügyiben megszólalt a Fidesz-frakció is, amely szintén az atv.hu kérdésére úgy válaszolt, nincs változás a kormánypártok álláspontjában.  Ez elutasítást jelent, legalábbis célzást arra a látszatvitára, amely 2023 februárjában tört ki a Fidesz-frakció és a svéd és a finn NATO-csatlakozást elvileg támogató Orbán-kormány között. 

A házelnök szerint a jelenleg formálódó úgynevezett „világbirodalomnak” olyan tudatformáló eszközei vannak, amelyek korábban még nem álltak rendelkezésre.