Fidesz;vita;NATO;Orbán Viktor;Svédország;csatlakozás;Finnország;Vlagyimir Putyin;

2023-02-25 11:00:00

Látszatvita a Orbán Viktor és a Fidesz-frakció nézeteltérése a svéd-finn NATO-csatlakozásról, a színjáték csak Vlagyimir Putyinnak szól

Trükkbe csomagolták az üzenetet.

– Színjáték – így értékelte lapunk kérdésére Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző a Fidesz-frakció és a kormányfő „vitáját” Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásáról.

Az állítólagos belső feszültségről elsőként Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője beszélt, szerinte az Orbán-kormány támogatja a két ország csatlakozását, de a képviselőcsoportban vita alakult ki, akadnak ugyanis olyan vélemények, amelyek szerint az új tagok belépése „eszkalációt jelenthet” a háborúban. Erre erősített rá pénteki rádiónyilatkozatában Orbán Viktor, amikor azt mondta: a kormány Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatására kérte az Országgyűlést, azonban a kormánypárti frakciók egy része "nem túl lelkes".

Igazából önálló véleménye sem volt soha a frakciónak, mindig azt képviselte, amit a kormány vagy Orbán Viktor – emlékeztetett mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. – Az, hogy most egyszerre több képviselőnek is más a véleménye, mint a miniszterelnöknek, azért is hihetetlen, mert korábban, ha valaki az egységtől különböző álláspontot fogalmazott meg, bizonyosan büntetésre számíthatott. Ezzel a fideszes képviselők pontosan tisztában vannak, tudják, nem lehet önálló gondolatuk, valójában ez aranykaltikába zárták őket, amit el is fogadnak, hiszen cserében a saját kis birodalmukban szabadon garázdálkodhatnak. Az elemző szerint egyértelmű a mostani helyzet is,

– Ez a színjáték csak Vlagyimir  Putyinnak jó és neki is szól – folytatta Szentpéteri Nagy Richard. – Az uniótól a ratifikálásért nem kérhet semmit Orbán, hiszen a NATO egy külön szervezet, vagyis csak Putyinnak akarja megmutatni, ő bizony megtett mindent, elment a falig. Azt persze vélhetően az orosz elnök is tudja, hogy Magyarország egyedül nem tudja megakadályozni a NATO-bővítést, de egy újabb bizonytalansági tényezőnek tökéletes számára, s ebben Orbán a partnere. Nagyobb baj, hogy bizonyosan lesznek olyan külföldi elemzők és újságírók, akik elhiszik, hogy a frakció szembe megy Orbánnal, ugyanis ez alkotmányos demokráciában élőnek ez teljesen természetes, s nem élnek 13 éve ebben az országban, hogy lássák, a Fidesz-frakciótagság alapvető feltétele, hogy az ember elfelejti, hogy önálló, gondolkodó, saját véleménnyel rendelkező individuum.

A finnek és a svédek amúgy 1994-ben csatlakoztak a NATO Partnerség a Békéért programjához, s a NATO-partnerországok közül mindkettő kiemelt partnerségi lehetőségekkel bíró államnak számítanak, ami a katonai szövetséggel való partnerség legszorosabb formája. A két ország azután jelezte, csatlakoznának az észak-atlanti katonai szövetséghez, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, majd májusban alá is írták a hivatalos csatlakozási kérelmet. Az új országok felvételéhez minden tag hozzájárulására szükséges, s az aláírásáért különböző feltételeket szabó Törökország mellett Magyarország húzta-halasztotta el eddig a döntést. Annak ellenére is, hogy a kormány már tavaly nyáron benyújtotta a ratifikációról szóló törvényjavaslatot.