teljesítmény;eladás;cég;Orbán Győző;

Orbán Viktor apja eladta a céget a családi bizalmasnak, azóta sem megy olyan jól az üzlet

Az egykor kimagaslóan prosperáló társaságnál már a jövő is kérdéses.

Jelentősen visszaesett Orbán Viktor apjának volt cége, az egykori Nehéz Kő Kft. teljesítménye – derül ki az Mfor cikkéből.

Orbán Győző 2021 áprilisában vált meg a rendre milliárdos bevételhez jutó Nehéz Kő Kft.-től. A tranzakcióban több száz millió forinthoz jutott, a cégbíróságra leadott dokumentumokban legalábbis az szerepel, hogy a cég vételára kereken 750 millió forint volt, amelyhez az akkor még MKB Bank néven futó pénzintézet biztosított hitelt. A felvett összeg 600 millió forint volt, amire a bank 840 millió forint értékű zálogjoggal terhelte meg a megvásárolt Nehéz Kő Kft.-ben lévő 100 százalékos tulajdonrészt. A kormányfő apja azonban nem elégedett meg a vételárral, hiszen még az osztalékra is igényt tartott,

így összesen a rendelkezésre álló adatok alapján és az adózási szabályok ismeretében 800 millió forint körüli összeget kaphatott a Nehéz Kő Kft. eladása révén. 

A vevő az a NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt. volt, amelyet még 2016-ban alapított Orbán Áron, a miniszterelnök öccse, valamint az Orbán-család bizalmi emberének tartott Bihari Lajos. Utóbbi ma már egyedüli tulajdonosa a NAKK-nak, és a tulajdonosváltás után a Nehéz Kő Kft.-t FuvarozNAK Kft.-re nevezte át.

Az MFor összegzése szerint

  • míg 2020-ban 1,2 milliárd forint folyt be a kasszába, addig 2021-ben már csak 317,8 millió forint, 2022-ben pedig még ennél is kevesebb, 138,2 millió,

  • ezzel párhuzamosan a kiadások is csökkentek, de a bevételek már nem tudták fedezni ezeket, így egy soha nem látott mértékű veszteség lett az eredmény, -197 millió forint 2021-ben, és 2022-ben -66,4 millióval zárta az évet a FuvarozNAK Kft. 

Ez a két veszteséges év pedig megtette a hatását, hiszen

a korábban még akár több százmillió forintos saját tőke már 2021-ben a negatív tartományba csúszott, és 2022-ben sem sikerült kijönnie pozitívba fordulnia.

Ezt a helyzetet a számvitel szabályai szerint a tulajdonosnak rendeznie kell, amire több lehetőség is létezik. Bihari Lajos – vagyis közvetlenül a NAKK, mint tulajdonos – egy ritkább megoldást választott, értékelési tartalékot képzett. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a vállalkozás tulajdonában lévő eszközöket a jellemzően használt könyv szerinti érték helyett piaci értéken szerepelteti. A kettő közötti különbözet jelenik meg az értékelési tartalék soron. Ám láthatóan (-46,6 millió a saját tőke) ez lényegében semmit sem segített a cég helyzetén. A probléma súlyosságára a kiegészítő mellékletben is kitérnek, mely szerint

„(...) mivel az elmúlt években a nyereséges működést nem tudta fenntartani és ez a jövőben sem látszik reálisnak, így a vállalkozás folytatásának elve sérül, a továbbműködéshez biztosított fedezet nem biztosított, akár felszámolásra is sor kerülhet”. 

A beszámolóban a lényeges eszközök a piaci értéken vannak bemutatva, a hitelezőkkel való egyeztetés folyamatban van.