Újabb gyermekvédelmi intézkedést terveznek a kormánypártok. Mielőtt a teljesen oktalan és visszataszító könyvfóliázás szigorításának rémképe jelenne meg lelki szemeink előtt, nem erről van szó. (Bár napirenden van ez is.) A Fidesz–KDNP képviselőinek javaslata alapján betiltanák az energiaitalok értékesítését gyerekeknek. „Teljesen világos, hogy az energiaitalok fogyasztása 18 éves kor alatt egészségügyi kockázatot jelent, ezért úgy gondoljuk, ebben az ügyben lépnünk kell” – hangoztatta Hollik István.
Világnézettől függetlenül egyetérthetünk a politikussal. Noha elvileg nem lenne probléma, ha szülői kontrollal a kiskorúak is ihatnának energiaitalt, azonban a jelenség kezd tömeges méreteket ölteni. Mindennapos látvány, amikor a gimnazisták (vagy nemritkán fiatalabbak) felpörgető divatdobozokat szorongatnak a kezükben iskolába menet. (S ki tudja, mennyi van a táskájukban!) Sokan közülük nem is tudják, milyen egészségügyi kockázatnak teszik ki magukat. A kólában és a kávéban vagy éppen a teában is van koffein, mondatnánk, azonban a jogalkotónak a tömeges jelenségre kell reagálnia.
Dühítő üdítő
A vita nem új keletű, évek óta megosztja az érvelő feleket a közéletben is. A Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője már 2015-ben firtatta a kormányzat álláspontját. Oláh Lajos írásbeli kérdésében arra volt kíváncsi, tervezi-e a kormány a szigorítást. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság sokkoló felmérését idézte: a kontinensen a serdülők 68 százaléka üdítőként tekintett az energiaitalokra. Az azóta megszűnt emberminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence válaszában általános paneleket pufogtatott; a válasz nyolc évvel később törvényi tiltással érkezik.
A DK országgyűlési képviselője meglepődéssel fogadta a mostani fejleményeket. Egyúttal értetlenségét fejezte ki, miért vártak a javaslattal ennyi ideig. A tilalmat „negyedmegoldásnak” nevezte, mert nem ad választ számos kérdésre. Oláh Lajos elsőként az energiaitalok fogyasztásának káros hatásairól szóló átfogó tájékoztatással kezdené, nemcsak a kiskorúak, hanem a felnőttek számára is. – Ha a kormánypártok ennyi idő után végre hozzányúltak a témához, akkor érdemes lenne nekik is végiggondolni ezt a történetet – fűzte hozzá. Hollik István és Nacsa Lőrinc előterjesztőket is kerestük, de lapzártánkig nem sikerült elérnünk őket.
– Semmilyen formában nem való koffein a gyerekeknek. Mindez igaz a kólára, a kávéra, és természetesen az energiaitalra
– ezt már a Magyar Energiaital Szövetség főtitkára válaszolta érdeklődésünkre. Csibi Sándor úgy fogalmazott, hogy ha valóban a koffeintől akarjuk megvédeni a fiatalokat, akkor nem szabad kettős mércét alkalmazni, az összes koffeintartalmú italt el kellene zárni a gyerekek elől. Ha pedig az energiaitalok cukortartalmát nézzük, akkor szintén rengeteg hasonló terméket találunk a boltokban. – Egy liter kólában annyi cukor és koffein van, mint egy doboz energiaitalban, ám cukros üdítőkből tízszer annyi található az üzletek polcain. Szó sincs arról, hogy az energiaital káros lenne, hiszen akkor nem kerülhetne kereskedelmi forgalomba sem, emellett az illetékes szakhatóság is biztonságosnak ítélte ezeket a termékeket – tette hozzá a főtitkár.
A kettős mérce apropóján megjegyezte, szövetségük nem hisz a tiltásban. Csibi Sándor úgy véli, hosszú távon az edukáció és a nevelés lenne a járható út. Ugyanakkor nyomatékosította, nem a bevételeiket féltik, csupán hiteles és objektív tájékoztatást szeretnének. Saját tapasztalatait megosztva elmondta: sok gyerek azért iszik energiaitalt, hogy túlélje a délelőttöt. – És miért kell túlélni a délelőttöt? Azért, mert hajnalig chatelnek, telefonoznak, kütyüznek, és nem pihenik ki magukat – adta meg a választ. Szerinte az alkohol, az internet vagy éppen a drog a fiatalokra leselkedő legnagyobb veszély.
Paragrafuspara
Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora is úgy véli, hogy bár nehéz összehasonlítani a különböző stimulálószereket, de a koffein bizonyosan a lista vége felé található. Felnőttek esetében a jótékony hatásait is ismerjük. – Bár nem szerencsés, ha a tizenévesek koffeint fogyasztanak, főleg nem nagyobb mennyiségben, közel sem ez a legnagyobb veszély, aminek ki vannak téve a fiatalok – magyarázta az addiktológus. Aki nem bagatellizálni szeretné a kérdést, mivel a probléma létező. – A koffein valóban képes függőséget okozni, de változó, hogy kinél milyen mértékben.
A negatív testi következmények a fiatalok esetében nagyobb mennyiség fogyasztásakor nem kizárhatók, de nem is jól dokumentáltak. Egyszóval: több kutatás kellene, majd átgondolt lépéssorozat.
Szerinte üdvözlendő, hogy a politika felfigyel egy-egy ilyen jelenségre, és cselekedni próbál. – Az viszont probléma, hogy ad hoc, végtelenül leegyszerűsített javaslat kerül az asztalra a helyzetfelmérés, szakértői véleményezés, lehetőségelemzés helyet, amit komplex stratégia kialakítása és következetes végrehajtása követhetne. Egészségügyi problémákat nem jogszabályokkal kell kezelni, és semmiképpen sem csak azokkal – jelentette ki Demetrovics Zsolt.
Az egyetemi tanár szerint az alkohol- és a droghelyzetre sem hoz megoldást a jogszabályalkotás. Része lehet a problémakezelésnek, de a helyzet ismerete, prevenció és átgondolt cselekvési terv nélkül biztosan nem lesz hatékony. Ráadásul más koffeintartalmú italok továbbra is elérhetők maradnak a tizenévesek számára. A klinikai szakpszichológus felvetette azt is, hogy a termékek reklámozását is át lehetne gondolni. – Az egészségünk nem különálló darabkákból áll. A fiatalok számára az egészséges életmódot óvodáskortól kezdődően mint általános célt kellene megjeleníteni, s nem egy-egy problémát kellene kiragadni. A súlyos alkohol-, dohányzási és más szenvedélybetegségekkel küzdő felnőtt-társadalomnak elsősorban hiteles példát kellene mutatnia, s nem a gyors tiltásban kellene gondolkodnia – összegezte Demetrovics Zsolt.
Pokoli közpénzpolitika
Az egészségügyi hatások mellett nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az is költ energiaitalra, aki nem akar. Az adóforintokból. Kérdés ugyanis, hogy ha ennyire egészségtelenek ezek a termékek, akkor miért ömlik rengeteg állami támogatás a Hell gyártójához. 2016-ban a külgazdasági és külügyminiszter jelentette be a cégcsoport szikszói üzemének építését. Szijjártó Péter akkori közlése szerint a 30 milliárdos beruházásba 7 milliárd forinttal szálltak be a magyar adófizetők pénzéből. Ekkor 320 új munkahely jött létre, ráadásul mindez a hendikeppel rendelkező Borsodban. Ha elfogadjuk azt a tételt, miszerint az energiaitalok egészségtelenek, akkor miért kell hozzá állami támogatás? Hiszen a dohánygyárak sem kapnak egy vasat sem a közösből. A Hell kétségkívül az állam nagy kedvence, és sorra dőlnek hozzá a adóforintok. Két éve 7 milliárd forinttal találta el Szijjártó Péter minisztériuma egy egyedi döntés nyomán a cég ugyancsak Szikszón található alumíniumdoboz-gyárát. Újabban már Azerbajdzsánban is terjeszkednek, ugyancsak hathatós kormányzati hátszéllel. Mindez persze meglátszik a számokon is: tavaly 150 milliárdos nyereséget értek el. Vagyis nem az adófizetői pénzek hiányoznak a sikerhez. Oláh Lajos meg is jegyezte:
amennyiben az energiaital nem egészséges, akkor miért kapnak állami támogatást a gyártók? Ezért a tilalom mellett azt is javasolja, ne jusson közpénz ezeknek a cégeknek.
Miközben a kormányzati közpénztúlfogyasztás is okozhat káros vagy akár végzetes mellékhatásokat, ezek meglehetősen lassan pörgetik fel az állampolgári szívverést. Az energiaital mértéktelen ivászata kritikusabb veszély. A kereszténydemokrata képviselők érvelése szerint az elmúlt négy esztendőben a mentőszolgálat évente átlagosan száz esetben látott el 18 év alatti gyereket energiaital túlzott fogyasztása miatt. Törvénnyel vagy edukációval, de ez ügyben tényleg érdemes felrázni a nyilvánosságot.