Németország;Európa;Franciaország;antiszemitizmus;Izrael;Hamász;

Robbanásszerűen emelkedett az antiszemita bűncselekmények száma Nyugat-Európában, Franciaországban a legrosszabb a helyzet

De Németország sem menetsült a gázai háború okozta társadalmi feszültségektől.

Izrael Hamász-ellenes gázai háborúja nyomán Nyugat-Európa számos országa szembesült robbanásszerűen emelkedő antiszemitizmussal, gyűlöletcselekményekkel és általában az internetnikus feszültségek kiéleződésével.

Sajtóbeszámolók szerint a legrosszabb helyzet Franciaországban állt elő. Nem véletlenül itt. Izrael és az egyesült Államok után Franciaországban él a legnagyobb zsidó közösség, mintegy 500 ezer fő, ugyanakkor itt található az egyik legnagyobb muszlim közösség is Európában. Általában is itt a leggyakoribbak a zsidó közösséggel szembeni antiszemita megnyilvánulások, és ugyancsak Franciaországban történtek az utóbbi évtizedekben leggyakrabban nagyszabású iszlamista terrortámadások. Minden alkalommal, amikor a közel-keleti helyzet elmérgesedik, Franciaországban megnő az antiszemita bűncselekmények száma.

A Politico minapi helyszíni riportja szerint Izrael Hamász elleni háborúja most olyan helyeken fenyegeti a törékeny etnikumközi békét, mint a Párizstól alig 16 km-re fekvő Sarcelles, Franciaország egyik legszegényebb városa, ahol zsidók és  többnyire muszlim származású, észak-afrikai bevándorlók élnek együtt alacsony jövedelmű lakótelepeken. A „Kis Jeruzsálem”-nek is nevezett, általában élettől pezsgő Sarcelles-ben mostanában már csak a járőröző fegyveres francia katonák lézengenek, írja a portál. A Hamász október 7-i, Izrael elleni terrortámadása óta ez a nagyrészt zsidó enklávé kísértetiesen csendes lett, az éttermek és kávézók is kiürültek a Franciaországban egyre gyakoribbá váló antiszemita támadásoktól való félelem miatt. Október 7 óta több antiszemita incidens történt, mint tavaly egész évben: 501 bűncselekményt jelentettek, a szóbeli gyalázkodástól és az olyan graffitiktől kezdve, mint például „a zsidók megölése kötelesség”, a halálos fenyegetéseken át a fizikai támadásokig, számolt be a Politico. A támadások mértékét mutatja, hogy

a belügyminisztérium már nem csak rendőröket, hanem katonákat is vezényelt ki a zsidó iskolákhoz, imahelyekhez és közösségi központokhoz, Sarcelles-ben katonák őrzik például a buszok fel- és leszállóhelyeit is.

Clement Beaune közlekedési miniszter közlése szerint összesen 100 bombariadó volt a francia repülőtereken, a hónap utolsó napjaira valamelyest csökkent e riasztások száma. Megduplázódott az elhagyott poggyászokról szóló bejelentések száma, több kibertámadási kísérlet is történt, számolt be a tárcavezető, akinek jelentését az AFP francia hírügynökség ismertette.

Franciaország támadási vészhelyzeti riasztást adott ki azt követően, hogy október 13-án Arrasban egyik középiskolájában egy radikális iszlamista fiatal meggyilkolt egy tanárt. Incidensek így is vannak. Kedden a francia rendőrség Párizsban lelőtt és súlyosan megsebesített egy burkába öltözött nőt, aki „Allah Akbar”-t kiáltva azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja magát. A pályaudvart ki kellett üríteni.

Gérald Darmanin belügyminiszter arról számolt be, hogy ugrásszerűen megnőtt az antiszemita cselekményekhez kapcsolódó letartóztatások száma is - 389 személyt vettek őrizetbe.

A hatóságok 719 „antiszemita eseményt vagy incidenst” regisztráltak október 7-e óta, 4948 bejelentés érkezett „fenyegetések, antiszemita megjegyzések vagy a terrorizmus támogatása miatt”, közölte a Le Figaro.

A francia lap úgy értékelt: kétségtelen, az Izrael és a Hamász közötti konfliktust importálták Franciaországba, ennek a rendkívül megosztó háborúnak közvetlen következményei vannak az országban.

Németország sem menetsült a gázai háború okozta társadalmi feszültségektől, nem tudta megfékezni a terjedő antiszemita megmozdulásokat. Németországban történelmi okokból különösen odafigyelnek az Izraelhez és a zsidósághoz való jó viszonyra, éppen ezért széleskörű döbbenetet okoztak a Hamász terrorcsoport melletti demonstrációk. Igaz, ezeket, Franciaországgal ellentétben sokkal szűkebb kör, többnnyire az ott élő palesztinok szervezik, de egyre több arab és török is csatlakozik a megmozdulásokhoz.

A német rendőrség adatai szerint október 7-e és 27-e között 862 bűncselekményt vizsgáltak a gázai háborúval összefüggésben.

Molotov-koktélokat dobtak egy zsinagógára, Dávid-csillagokat festettek zsidó polgárok házaira, sok az erőszakos, kődobálós tüntetés, a zaklatás, aminek nyomán a németországi zsidóság ismét fenyegetve érzi magát.

A legnagyobb német napilap, a Bild nem szokványos, négy nyelvű, 50 pontos kiáltványban hívta fel a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára. Hangsúlyozta, minden az országban élő emberhez, így a muszlim bevándorlókhoz is intézi felhívását, miszerint „Németországnak most NEM-et kell mondania! A zsidógyűlöletre, a mizantrópiára és mindazokra, akik nemet mondanak ránk”….. „Számunkra nincsenek hitetlenek! Mindenki abban hisz, amiben akar – még a Mikulásban is. Aki úgy gondolja, hogy alkotmányunk és jogrendszerünk csupán nem kötelező tanácsok gyűjteménye, az hagyja el Németországot minél hamarabb” , áll a kiáltványban.

A Bild ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németországban mindenki békésen tüntethet a meggyőződéséért, de a véleménynyilvánítás szabadsága nem foglalja magában emberek fenyegetését vagy megverését, a kődobálást, autók felgyújtását, a gyilkosok ünneplését. „A kések nálunk a konyhába tartoznak és nem a nadrágzsebünkbe”, emelte ki a legnagyobb német napilap.