Norvégia és az USA valamiért nem léphet be a magyar piacra, Szijjártó Péter szerint pedig mások miatt kell orosz gázt vennünk

Magyarország ellenséges lépésnek tekinti a Török Áramlat irányából érkező gázszállításokra kivetett bolgár többletadót – szögezte le parlamenti meghallgatását követően a Népszava kérdésére Szijjártó Péter. Igaz, lapunk nem pont ezt tudakolta a külgazdasági és külügyminisztertől. Hisz kétségkívül furán hatna, ha a magyar kormány üdvözölné a helyzetünket igencsak nehezítő, meglehetős tetemes – a mostani gázár tizedére rúgó – bolgár sarcot. Mi ellenben az iránt érdeklődtünk a téma kormányzati felelősénél, hogy a bolgár adóemelés, valamint az orosz gáz továbbításának 2024-es, végleges megszüntetésére irányuló ukrán jelzések nyomán a magyar kormány a tárgyalásokon túllépve leszerződik-e a Török Áramlattól független, akár horvát vagy osztrák irányú gázbeszerzésre, például Katarral, Norvégiával vagy az Egyesült Államokkal.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint e beszerzések lehetőségét „Brüsszel”, illetve néhány uniós tagállam akadályozza. A „Katarból, Azerbajdzsánból vagy Törökországból” származó behozatal növelése ugyanis „a dél-európai csővezetékrendszer” bővítését igényelné – fogalmazott. Az ebbéli, magyar, bolgár, török, román és szerb támogatási kérelmet ugyanakkor az EU pénzhiányra hivatkozva elutasította – közölte Szijjártó Péter. Szerinte a szállítások Krk felől sem növelhetők, mert Zágráb kérésük ellenére sem növeli az onnan hozzánk vezető cső szállítási képességeit. De szerinte kőolajat is azért nem vásárolunk az ugyanonnan eredő Adria vezetéken, mert a horvátok nem csak hogy elutasították annak hosszú távú lefoglalását, de szállítási díjaikat az uniós átlag ötszörösére még meg is emelték.

Szembetűnő, hogy Szijjártó Péter válaszában kerülte a nyugati, illetve északi irányú többlet-gázvásárlás lehetőségeinek boncolgatását. (Pedig miután Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni orosz támadás miatt tiltakozó európai államok – így például Bulgária – gázcsapját tavaly mondvacsinált okokból elzárta, az érintett országok az így keletkezett hiányt rekordidő alatt, az észak-afrikai mellett főképp egyesült államokbeli, katari és norvég beszerzésekkel váltották ki. Mi több, Magyarországon kívül ma már azok a tagállamok is váltanak, amelyek elvben még kapnak orosz energiahordozót.) Furamód ugyanakkor az általa példaként említett három lehetséges szállító közül kettő, felvetésünk ellenére, mégis csak a Török Áramlaton keresztüli szállítást feltételez. (Ráadásul a „török” gáz sokak szerint átcímkézett orosz.) A fideszes politikus által megpendített romániai beszerzés ugyanakkor – Orbán Viktor meggondolatlan nyilatkozatai ellenére – azért változatlan esély, mert a fűtőanyagot a Fekete-tengeri lelőhelyektől ideszállító vezetékhálózat – busás EU-támogatással – már jórészt kiépült. Horvátországgal kétségkívül komoly üzleti viták zajlanak, ám szakértők szerint Zágráb elvben nem érdekelt számára többletbevételekkel kecsegtető bővítési kérések elutasításában. Ezt látszólag alátámasztva, horvát illetékesek többször is nyitottságukat fejezték ki bármely fejlesztési megkeresés iránt, amelyek szerintük az itteni becslések töredékéből megvalósíthatók. Ráadásul a horvát vezetékbővítés mit sem ér, ha Magyarország nem foglal le további – akár többletberuházásokat igénylő – lefejtési jogokat a tengeren, cseppfolyósítva szállított földgáz krki átvevőjén. Ilyen tárgyalásokról ugyanakkor nem hallani. Hírek szerint az erre kiírt versenytárgyaláson ugyanis Ausztria beelőzött.

A bolgárok egyébként kifejezetten azért emeltek adót, hogy Magyarország is nyisson más gáztermelők felé.

Az egyoldalú, előre le nem egyeztetett lépéssel ugyanis a bolgárok így is veszélyeztetik két európai állam – Magyarország és Szerbia – gázellátását. Megjegyzendő: a Kreml a bolgár döntés után közölte, hogy e két állam változatlanul kap tőlük gázt. Sőt, a mi adagunkat még növelik is. Brüsszel amúgy szintén egyeztetéseket kezd a lépésről Szófiával, kiemelvén, hogy az oroszok ellen központi döntések születnek; amiként eddig gázzárról sem Brüsszel, csakis Moszkva döntött.