üzemanyag;benzin;közlekedés;gázolaj;töltőállomások;Független Benzinkutak Szövetsége;

2023-02-09 17:31:00

A benzinkutak kiugró forgalma ellenére alig nőtt a tavaly eladott üzemanyag mennyisége

A tavalyi ársapka-őrület ha az újabb csúcsot döntő benzin- és gázolajforgalom szokásos emelkedési ütemét nem is, a piac belső szerkezetét alaposan szétzilálta.

Tavaly 5,7 százalékkal, 6,6 milliárd literről 7 milliárd literre nőtt az összesített hazai üzemanyag-kereslet – számítottuk ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) napokban véglegesített adatsoraiból. A forgalom - 2021-hez hasonlóan - most is rekordot döntött. A hatósági üzemanyagárrendszer tavalyi értékelései nyomán kialakult közvélekedéssel szemben ugyanakkor a forgalomemelkedés mértéke messze nem kiugró: ennél 2021-ben, 2018-ban és 2015-ben is nagyobb értéket mértek.

Gázolajból tavaly 5,8 százalékos növekedéssel 4,9, benzinből pedig 5,4 százalékos bővüléssel 2,1 milliárd liter fogyott. Ezek szintén soha nem látott mennyiségek.

Ezen belül a hazai kutak forgalma 9,1 százalékkal 6,2 milliárd literre nőtt. Ebből – 10,8, illetve 5,7 százalékos emelkedéssel - a gázolaj 4,1, a benzin pedig 2,1 milliárd litert tett ki. A természetesen itt is rekordszintű fogyasztás mellett az elmúlt másfél évtized során hasonló emelkedési mértékekre sem találtunk példát.

A kutak összesített adatából a közforgalmon kívüli, például utazási, mezőgazdasági vagy épp katonai vásárlók zárt kútjain zajló, úgynevezett nagykereskedelmi értékesítés rekordmértékű, 15 százalékos visszaesése is következik. A zárt töltőállomásokon a NAV-nyilvántartás 2004-es kezdete óta nem fogyott ilyen kevés, 793 millió liter üzemanyag (illetve lényegében csak gázolaj).

A jelenséget szakértők egyértelműen a hatósági üzemanyagárrendszerrel hozzák összefüggésbe. Tavaly év elejétől ugyanis a közvetlen nagykereskedelmi kutakra mindvégig érvényes, „piaci” üzemanyagárak egyre inkább elhúztak a nyilvánosan értékesített, normál üzemanyagokra 2021 november közepétől meghúzott, legfeljebb 480 forintos árplafontól. Az utólag nyilvánvalóan elkapkodottnak minősíthető kormányintézkedés okozta, mind nagyobb árkülönbség miatt egyre több „nagyvevő” – busz vagy épp mezőgazdasági gép – sorolt be nyilvános kutakhoz, egyre kezelhetetlenebb helyzeteket okozva. Így aztán a kabinet márciusban először 7,5 tonnában húzott a hazai, illetve 3,5 tonnában a külföldi jogosultaknak felső súlyhatárt. Majd májusban az összes külföldit, illetve – a taxik és a mezőgazdasági gépek kivételével - a „céges” járműveket is eltiltotta a lehetőségtől.

Minél inkább az adatok mélyére tekintünk, annál inkább szembesülünk a hatósági üzemanyagárrendszer okozta torzulásokkal. A márkás hazai láncoknak az e kört képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) által már január közepén nyilvánosságra hozott, 2022-es adatai szerint tavaly a mintegy 2 ezer hazai töltőállomás felét üzemeltető, úgynevezett „színes” cégek 4,7 milliárd literes forgalma 2021-hez képest nem kevesebb mint 23 százalékos ugrás. A 3 milliárd liternyi gázolaj 24, az 1,7 milliárd liter benzin pedig 21 százalékos bővülés. Amellett, hogy ezek az értékek szintén mind rekordok, emelkedési mértékből e körben (a gázolaj 2015-ös 11 százalékát leszámítva) eddig még csak két számjegyű sem akadt.

A MÁSZ-adatokat az összes hazai kút NAV-honlapon most közzétett éves forgalmából kivonva képet kaphatunk a „nem márkás”, vagyis „fehér” láncok adatairól is. 1,5 milliárd literes értékesítésük 2021-hez képest - sejthetően - nem kevesebb mint 19 százalékos esés. Míg a „kis” kutakon tavaly tankolt 1,16 milliárd liter gázolaj 13 százalékos csökkenés, a 336 millió liter benzin már 36 százalékkal alacsonyabb szint. Míg az összesített eladási adat hét éves, a gázolajé pedig négy éves mélypont, e részpiacon a felmérés kezdete óta nem fogyott ilyen kevés benzin. Két számjegyű visszaesést a felmérés közel két évtizede alatt e kör sem szenvedett el.

A jelenséget szakértők már tavaly azzal magyarázták, hogy a közlekedők jó része a korábban jellemzően olcsóbb, de nehezebben megközelíthető, „fehér” kutakról a 2021 novemberi „egyenárasítás” után átszokott az immár nem drágább, viszont sokszor kényelmesebben megközelíthető, „színes” egységekre. Ez a nagyobb hálózatok fokozott terheléséhez vezetett. Igaz, a – 480 forintos nagykereskedelmi ársapka tavaly február végi bevezetése után a hazai töltőállomások ellátását szinte egyedül magára vállaló – Mol a vele újonnan szerződött „kis kutaknak” egyre kevesebb üzemanyagot szállított. Így tavaly novemberben ellátásukat fel is függesztette. A tavalyi év elején közös érdekképviseletbe szerveződő, „fehér” töltőállomás-üzemeltetők, belátván, hogy anyagi tartalékok híján, minden liter eladásán veszteséget elszenvedve, nem húzhatják sokáig, hamarosan néhány literben korlátozták a náluk egy ügyletben vásárolható üzemanyag mennyiségét. Az általuk időközben kiharcolt állami támogatás legtöbbjüknek a jelek szerint csak a túlélésre bizonyult elegendőnek. Miután december elejére már a márkás láncok kútjai is kifogytak az üzemanyagból, a kormány – az orosz kőolajbehozatal ránk amúgy nem vonatkozó uniós tilalmára hivatkozva – megszüntette a hatósági üzemanyagárakat. Azóta az ellátás helyreállt.