Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom 7,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,9 százalékkal kisebb lett az értékesítés most szeptemberben, mint egy évvel korábban. Még ennél is rosszabb adat – noha a gazdasági folyamatok tükrében érhető –, hogy ez év január–szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom 9,3 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál – szerepel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel publikált, a hazai kiskereskedelem teljesítményéről szóló jelentésében.
Az országos kiskereskedelem folyó áron 1530 milliárd forintot tett ki szeptemberben, ezt a tavalyi értékkel összevetve kiderül, hogy – főként az áremelkedések miatt – kevesebb árúért mintegy 80 milliárd forinttal többet hagytak a boltokban, illetve a töltőállomásokon az emberek. Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Továbbra sem látható olyan javulás a kiskereskedelem egyes szegmenseiben, ami egy trendszerű és tartós kilábalás jeleit mutatná – foglalta össze a KSH-jelentésből levonható megállapításokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Halvány pozitívum a kereskedelem és a fogyasztás hosszú ideje tartó zsugorodásáról szóló hírek között, hogy 0,1 százalékkal nőttek itthon az élelmiszer-eladások szeptemberben augusztushoz képest. Éves viszonylatban továbbra is markáns az elmaradás – figyelmeztet az elemző, aki hozzátette: az élelmiszer-infláció ugyan fékeződik, de az árszintek még mindig jóval magasabbak, mint egy évvel korábban, ami a vásárlókat a költéseik visszafogására ösztönzi. Az élelmiszer kiskereskedelemre egyre komolyabban hat a bevásárlóturizmus, és a korábbi időszakra jellenmző iránnyal szemben most a magyarok járnak külföldre. Ennek kapcsán Virovácz Péter megjegyezte, hogy ez már nem kizárólag a határ menti hazai lakosságra jellemző, ugyanis egyes élelmiszerek árában olyan nagyok a különbségek, hogy azok megvásárlása külföldön még akkor is gazdaságos, ha nagyobb távolságot kell megtenni érte.
Az elmúlt hónapok fogyasztásának visszaesésében jelentős szerepe van a rendkívül magas infláció miatt bekövetkező érdemi reálbércsökkenésnek is - állapította meg Nagy János, az Erste Bank elemzője. Ugyanakkor szeptembertől az inflációval korrigált keresetváltozás előjele ismét pozitívvá vált, ami fontos támasza lehet a kilábalásnak, ám a kiskereskedelmi forgalom emelkedését csak a jövő év januártól emelkedő bérektől lehet remélni - tette hozzá.
Akciókra vásárolunk
A vásárlók egyértelműen az akciós zöldségeket keresik a boltokban, és kevesebbet vásárolnak normál áron – hangzott az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ (Délalföldi Kertészek Szövetkezete) szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén. Termelők számára egyre égetőbb kérdés, hogy meddig éri meg csökkentett árakon eladni a fogyasztás szinten tartása érdekében. DélKerTÉSZ tagjai az év első kilenc hónapjában közel 56 ezer tonna zöldséget értékesítettek.
A nem élelmiszertermék-jellegű üzletek forgalmán sokat javított a szeptemberi iskolakezdés, például megugrott könyv, újság, papíráru kereskedelem. Itt havi szinten szűk 3 százalékos volt a növekedés, ám ennek ellenére a kiskereskedelemnek ebben az ágában is 0,9 százalékos volt a visszaesés augusztushoz mérten. A további adatsorokat elemezve Virovácz Péter úgy véli, hogy a ruházati üzletek 5,7 százalékos forgalom-visszaesése, valamint a bútor, műszaki cikk-kereskedelem 1,5 százalékos zsugorodása pontosan mutatja, hogy a lakosság tudatosan visszafogja a nem szükségszerű kiadásait.
Más szempontú megközelítést ajánl a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesésének személtetésére az elemző, amikor arra tesz javaslatot, hogy ne havi teljesítménymutatókat vizsgáljuk, hanem éljünk az ennél szélesebb ki- és visszatekintés lehetőségével. Így kiderül, hogy az élelmiszerüzletek most regisztrált forgalma a 2018-2019-es szintnek felel meg. A nem élelmiszerüzletek forgalmának jelenlegi volumene pedig a 2020-ban látott teljesítménnyel azonos. Az üzemanyag-értékesítés szintén a 2020-2021 környékén látottnak feleltethető meg. Ebből adódik az a következtetés, hogy a most már bő két éve tartó inflációs hullám hatására a kiskereskedelem olyan időutazásban vesz részt, ami visszarepítette a szektort nagyjából a négy-öt évvel ezelőtti múltba – tette hozzá Virovácz Péter.
Bár mindenki – a kormány, az elemzők és a lakosság is – fordulatra, a pénzromlás ütemének erőteljes mérséklődésére, valamint a gazdaság teljesítményének javulására vár, senki nem gondolja, hogy a reálbérek várható emelkedése jelentős fogyasztásbővülést hozna, különösen nem rövid távon. A fogyasztói bizalom továbbra is közel 10 éves mélypontján van, a fogyasztásbővülésre, és vele a kiskereskedelem teljesítményének javulására akkor számíthatunk, ha ez a bizalom helyre áll. Ezért a növekvő vásárlóerő reálgazdasági hatásait várhatóan majd csak 2024 folyamán láthatjuk visszatükröződni a kiskereskedelmi adatokban.
A boltbezárás lakmuszpapír
Folyamatosan csökken hazákban a kiskereskedelmi üzletek száma – erről tájékoztat a KSH honlapja. E szerint 2012 végén 145 003 üzlet működött idehaza, egy évvel később 140 605, 2017-ben 124 909, 2020-ban 115 622, 2021-ben 111 949 és 2022-ben 107 364. Idei hivatalos adat még nincs, de becslések szerint eddig mintegy háromezer egység zárt be a gazdasági visszaesés és a fogyasztás tartós zuhanása miatt.
