A régészeti feltárás után decemberben nekikezdenek az ácsi katódgyár számára felvásárolt 41,5 hektáros terület tereprendezésének. Négy hektáron a felső talajréteget is „letermelik” és nekilátnak a cölöpözésnek. „A leverendő CFA cölöpök átmérője 60-80 centiméter, amelyeket 7-20 méter mélyre vernek le. A cölöpök elhelyezése 4-6-os csoportokban történik, a telken létesülő épületre tervezetten” – derült ki a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal által november 3-án kiadott határozatból.
A hivatal az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a fent említett földmunka és cölöpözés környezeti hatása nem jelentős, a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nincs, így környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. Az irat azt is rögzíti, hogy az M1-es autópálya Ács-Bábolna csomópontjában található ingatlanon a földmunkát és a cölöpözést további építési munkák követik, azt összevont eljárás keretében vizsgálják.
A jelenlegi munka előreláthatóan 2023 decemberétől 2024 februárjáig tart. Így éppen végeznek, mire a szomszédos területrészen fészkelő, jelentős értékű és nagyságú vetési varjú kolónia költeni kezdene. Ez azért fontos, mert a madarakat erősen zavarja az emberi jelenlét, a hirtelen zajhatás, amit mindenképpen kerülni kell. Kérdés, hogy ezt az építkezés és a gyár folyamatos működése idején mennyire tudják majd figyelembe venni – jegyezte meg az eljáráshoz érkező egyik észrevétel, amelynek írója szerint a madarak védelméről, nem lehet csak a cölöpözés idejére korlátozva nyilatkozatot tenni.
Egy másik észrevételező pedig azt furcsállotta, hogy a területre már október közepén felvonultak a munkagépek és megkezdték a termőtalaj deponálását, miközben akkor még semmiféle engedélye nem volt a cégnek. A beruházó, a kínai Huayou Cobalt csoporthoz tartozó Bamo Technology Hungary Kft. hivatalnak adott válasza szerint akkor még csak régészeti feltárások zajlottak, amire megkapták a hozzájárulást. Az állami főépítész azzal hárított, hogy az idevágó részletes szabályozásban a „cölöpözési és földmunka tevékenység nincs nevesítve”, így nem rendelkezik hatáskörrel.
„Az októberi közmeghallgatáson még szó sem volt cölöpözésről, csak próbafúrásokról. A kínai cég hazai képviselői akkor azt mondták, hogy a gyár még tervezési fázisban van”
– mondta Lipka Zoltán, a Kiáll(t)unk Ácsért nevű civilszervezet egyik alapítója. A szervezet hiába nyújtott be közérdekű adatigénylést az ácsi önkormányzatnak a településre tervezett munkásszállóhoz eladandó önkormányzati ingatlan miatt. Az önkormányzat nem adott érdemi választ a kérdéseikre. Ennyit arról, hogy átláthatóságot és folyamatos tájékoztatást ígért a beruházó – tette hozzá Lipka Zoltán. A civilszervezet egyébként egyesületté alakulna a hatékonyabb érdekképviselet érdekében.
A BAMO Kft. – ahogy arról a Népszava is beszámolt – augusztusban ismertette a mintegy 520 milliárd forint értékű ácsi katódgyár beruházás részleteit. Fülöp Ferenc, a magyar leányvállalat közkapcsolati igazgatója akkor azt mondta, hogy a gyár tervezése már zajlik Kínában, a terveket csak adaptálni kell helyszínre. Az engedélyezési eljárás fél év múlva indulhat, az üzemszerű termelés 2026-ban kezdődne.
54 milliárd forintos támogatásra számít az Orbán-kormánytól az Ácson katódgyárat építő kínai cég„Ácson jelenleg a hatályos jogszabályoknak mindenben megfelelve a humusz deponálása és az archeológiai feltárás zajlik. A „cölöpözés”, ami valójában a csarnoképület alapozásának előkészítése, még nem kezdődött meg. Az előkészítő munkafázisokat előzetes környezeti hatástanulmányunk tartalmazza, melyet a tatabányai kormányhivatal tudomásul vett. A következő fázis egy előzetes építési engedély kérelem benyújtása lesz november közepén, amelynek elfogadása esetén megkezdődhet a földmunka és az alapozás” – válaszolta a Népszava kérdéseire a BAMO Technology Hungary Kft. Mint írták:
a teljes építési engedélyt terveik szerint márciusban kaphatják meg, ehhez még számos hatástanulmányt készítenek. Az ácsi gyárban 2025 második felében kezdődhet meg a termelés.
A létesítmény részletes tervezése még zajlik, egy alapkoncepciót már elkészített a megbízott cég, de még néhány hónapot igénybe vesz a tervezési folyamat.
A cég hangsúlyozta, hogy a helyi önkormányzattal és lakossággal folyamatos a párbeszéd, most szerdán is ülésezett a beruházás kapcsán alakított munkacsoport, a helyi lakosságnak készült kérdőívük is kitölthető még. A civilek szerint
ez erősen manipulatív és aránytalan, mindössze három kérdés vonatkozik a katódgyárra, hat pedig az ettől teljesen független városfejlesztésre, ráadásul az anonim kérdőívet bárki, bár hányszor, akár nem létező emailcímmel is kitöltheti.
A BAMO kérdésünkre közölte, hogy további területvásárlásról (az alkalmazottaknak épülő negyedhez - a szerk.) még nem tárgyaltak az önkormányzattal, erre várhatóan jövő tavasszal kerülhet sor. A vízszolgáltatás kapcsán viszont egyeztettek az ÉDV Zrt.-vel, az áramellátás esetében ez későbbre várható. A beruházáshoz terveik szerint az Európai Unió támogatását szeretnék megkapni, az igénylési folyamat jelenleg is zajlik.
A cégvezetők akkor és a közmeghallgatáson is hangsúlyozták, hogy az akkumulátor- és a katódgyártás két teljesen különböző technológia, alapvetően mások a felhasznált anyagok is. Ehhez képest a katódgyártás egyik alapanyaga szintén a nikkel, a mangán és a kobalt keveréke, vagyis az NMC, amely por alakban érkezik majd a gyárba. Az igazgató szerint ez nem minősül veszélyes anyagnak. (Az iváncsai akkumulátorgyárhoz kiadott környezethasználati engedély szerint az NMC port mérgező, veszélyes rákkeltő anyagként határozza meg, amelynek használatakor fokozott elővigyázatosság, speciális védőruha szükséges.)
Forrnak az indulatok az ácsi katódgyár körül, a kínai cég még 100 hektár földet venneSzijjártó Péter szerint sok európai ország szerette volna megkaparintani azt a katódgyárat, ami miatt sorra mondanak le a képviselők ÁcsonA katasztrófavédelem mobil laborjait küldik ki akkuüzemi balesetekhez, ám azok mérési listáján nincs rajta az akkuiparban használt több veszélyes anyag