Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;Bátonyterenye;Iváncsa;Szigetszentmiklós;akkumulátor;

2023-10-17 06:00:00

A katasztrófavédelem mobil laborjait küldik ki akkuüzemi balesetekhez, ám azok mérési listáján nincs rajta az akkuiparban használt több veszélyes anyag

Kiderült az is, hogy a katasztrófavédelem mobil laborjai nem akkreditált mérőállomások. Az OKF egységei a Nemzeti Akkreditáló Hatósághivatalos listáján sem lelhetőek fel.

Komoly riadalmat keltett a dél-koreai SungEel Kft. bátonyterenyei üzemében június elején történt tűzeset, amit egy darálógép kigyulladása okozott. A távolról is látszó, nagy füsttel járó tűzben egy akkumulátorhulladék daráló gép gyulladt ki. A helyszínre riasztották a katasztrófavédelmi mobil labort is, amely „az épületen kívül és a telephely közelében végzett mérések során veszélyes gázkoncentrációt nem mutatott ki, így lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség” – nyugtatott meg mindenkit a Nógrádi megyei katasztrófavédelem.

A bátonyterenyei üzemet azóta bezárták, de szeptemberben tűz ütött ki a cég másik akkufeldolgozó létesítményében Szigetszentmiklóson is. Az üzemcsarnok füsttel telítődött, a katasztrófavédelmi mobil labor oda is kivonult, de nem találtak okot az intézkedésre. Tavaly januárban a dél-koreai SK Innovation érdekeltségében lévő komáromi akkugyárában történt üzemzavar után több dolgozót is kórházba kellett szállítani. A katasztrófavédelem helyi mérésekre hivatkozva azt állította, hogy az üzemzavar nem veszélyeztette a lakosságot.

Ott volt a mobil labor Iváncsán is, amikor idén júniusban tucatnyian lettek rosszul a még csak épülő akkumulátorgyár Elektróda nevű részlegén, amikor egy NCM nevű anyag szabadult fel. Az NCM kobalt, lítium, mangán, nikkel, hidrid és dioxigén keveréke, súlyosan rákkeltő anyag. Arról egyébként a dolgozóknak és a hatóságnak is elfelejtettek szólni, hogy ilyen anyag egyáltalán használatban van az üzemben. A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mindenesetre akkor azt válaszolta a 24.hu kérdésére, hogy nem merült fel olyan körülmény, ami miatt intézkedniük kellett volna, az üzemből nem került ki veszélyes anyag.

Mindezek után joggal merülhet fel a kérdés: mit mérnek a katasztrófavédelem mobil laborjai és ki tudják-e mutatni, ha valóban kikerül valami az akkumulátorgyártásban használt anyagok közül?

A Népszava kérdésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azt válaszolta: „A katasztrófavédelmi mobil laboratórium járművek felszerelését képező, rendelkezésre álló műszerek és mérési eljárások a közvetlen veszély felismerését, a korai figyelmeztetést és riasztást szolgálják, alkalmazásuk célja a veszélyeztetett terület felderítése, határainak kijelölése, a veszélyeztetettség felmérése és a lakosságvédelmi döntések előkészítése”.

Hozzátették: „A járművek kézi és telepíthető detektorai a baleseti kikerüléskor leggyakrabban előforduló ipari gázok és égéstermékek – köztük nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, klór-dioxid, kén-dioxid, stb. – koncentrációjának mérésére szolgálnak (az előzőekben felsoroltak mellett ammónia, etanol, földgáz, vízben és vizes oldatokban pedig vas, mangán), az alkalmazott vonatkoztatási koncentrációk és határértékek alapján a közvetlen egészségkárosodás megelőzését támogatják

A válaszból két – Magyarország akkumulátoripari nagyhatalommá válásának idején különösen fontos – részlet is kiderül. Egyrészt a katasztrófavédelem mobil laborjai nem akkreditált mérőállomások. Az OKF egységei a Nemzeti Akkreditáló Hatósághivatalos listáján sem lelhetőek fel. A tavalyi bátonyterenyei baleset vizsgálati dokumentációjából is kiderült,

A bátonyterenyei iratokban – ahogy azt korábban megírtuk – az is szerepelt, hogy az üzemben a baleset után több hónappal vett minták között is akadt olyan, amelyben az emberre veszélyes toxikus anyag mennyisége 3,5-szerese volt az egészségügyi határértéknek. Az akkori helyszíni mérések a mérgező úgynevezett „HLOP-powdert” azonosították, amelynek összetevői között van a kobalt, a lítium, a mangán és a nikkel. Ezek pedig nem szerepelnek a mobil laborok mérési listáján.

Vélhetőleg így fordulhatott elő, hogy a balesetkor a nógrádi katasztrófavédelem semmilyen veszélyes anyagot nem mért. Így az igazságügyi szakértői vizsgálat szerint „az anyag egészségkárosító veszélyeiről sem a beavatkozó tűzoltó egység, sem a helyszínelést végző hatósági szervek nem kaptak tájékoztatást”. Az OKF válasza is alátámasztja, hogy a mobil laborok mérési listán nincsenek rajta az akkumulátoriparban használt veszélyes anyagok,

Az Iváncsán mérgezést okozó NCM használatát azóta egyébként bejelentette a dél-koreai SK Innovation és szerepel az üzemnek azóta kiadott környezethasználati engedélyben is, ahogy az úgynevezett electrolyte (1,3 propánszulton) is. A mobil laborok egyébként ezt sem mérik az NMP, DMC (dimetil-karbonát), cink, ón légszennyező anyagokkal együtt, holott ezeknek a veszélyesnek minősített anyagoknak a kibocsátása várható a katasztrófavédelem által kiadott engedély szerint.

Az OKF, az akkugyárakban használt veszélyes anyagokat tartalmazó felsorolásunkkal kapcsolatban azt válaszolta:

Mint írták, az üzemek engedélyezésekor az akkreditált mérések akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredményei alapján járnak el, a vonatkozó jogszabályban meghatározott kibocsátási határértékek figyelembevételével.

Csakhogy ezzel is van egy kis gond.

– derült ki a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Oláh Lajos (DK) országgyűlési képviselőnek adott válaszaiból.

A katasztrófavédelem a Népszava határértékekre vonatkozó kérdésére most azt válaszolta: „A veszélyes anyagok rendellenes kikerülése esetén a harmonizált EU szabályok szerinti, az egyes anyagok biztonsági adatlapján szereplő pl. ERPG2 (Emergency Response Planning Guide) érték az irányadó,

Megjegyeznénk, hogy a bátonyterenyei robbanás után talált mérgező HLOP-powder például egy hulladékból visszanyert anyag, amely fel van mentve a regisztráció alól.

Az OKF mindenesetre szeptemberben csaknem 3 milliárd forintot kapott az emberek biztonságát veszélyeztető potenciális veszélyforrások felmérését segítő új katasztrófakockázat-értékelési uniós projektre. Az ipari balesetek esetén is bevethető új fejlesztésű értékelő rendszer több szervezet adatbázisából nyer adatokat, a kapott információkat összegyűjti és kiértékeli, és képes azokat különböző szempontok szerint szűrni is.

A katasztrófavédelem elméletileg a veszélyes tevékenység végzésére katasztrófavédelmi engedéllyel rendelkező, működő veszélyes üzemek – köztük az akkumulátorgyártásban, tárolásban, hasznosításban résztvevők – felügyeletét és ellenőrzését is ellátja. Arra kérdésünkre,

Mindez alátámasztja Szathmáry Eörs akadémikus szavait, miszerint még kormányzati „ellenőrzési szándék esetén sem állna rendelkezésre egy olyan környezetvédelmi monitoringrendszer és toxikológiai kompetencia, amire ekkora akkumulátorkapacitás épülése kapcsán szükség lenne.”