Októberben tovább nőtt az államháztartás hiánya, a havi deficit 202,7 milliárd forint volt, így a tízhavi hiány 3487,6 milliárd forintra emelkedett, ami az egész évre engedélyezett összeg 102 százaléka. Ez minden idők legmagasabb októberi hiánya.
Az Orbán-kormány szeptemberben az Európai Bizottságnak küldött előrejelzésében szerepelt, hogy az idei hiányt nem tudja tartani, ezért az év végére 4160 milliárd forintos hiányt vár. A Pénzügyminisztérium (PM) csütörtöki közleménye szerint a problémák oka a „brüsszeli szankciós politika és az elhúzódó háború által okozott energiaválság és kedvezőtlen világgazdasági környezet”. Még véletlenül sem a kabinet elhibázott gazdaságpolitikája, és az ennek nyomán elszabaduló EU-rekorder inflációja és a fogyasztás összeomlása.
Pedig csak ez utóbbi miatt a tervezettnél 900-1000 milliárd forinttal alacsonyabb lesz az áfabevételekből származó összeg az idén jelentős tervezési hiba még egy 8000 milliárdos tételnél is.
A Pénzügyminisztérium emellett az elmaradó uniós bevételekkel magyarázza a hiányt, amiről szintén a kabinet tehet, mert a minimális jogállami kritériumokat sem akarja teljesíteni. A harmadik ok: a rezsikiadások. A PM szerint az első tíz hónapban 1301 milliárd forintot költöttek a rezsitámogatásokra, ami nem mellesleg kevesebb a tervezett szintnél. Az erre a célra kivetett rendkívüli adóbevételekből (extraprofitadók) befolyó 1100 milliárd forintból fedezték ezeket a kiadásokat, bár erre nem tért ki a PM.
A közlemény szerint az Orbán-kormány célja, „a háborús időkben is évről évre tovább csökkentse a hiányt és az államadósságot”. Ez utóbbi biztos menni fog, ugyanis az évi 18 százalékos pénzromlás elinflálja a GDP-arányos államadósságot. Kérdés, összejön-e e a tavalyi, 4750 milliárd forintnál alacsonyabb hiány. A kabinet a kiadások év végi visszafogásával befolyásolhatja hiányt, ám a kiadások elhalasztásával 2024-es költségvetési kiigazítás tétjét növeli. Az államháztartás idei GDP arányos hiánya idén 5-5,5 százalék közé várható, jövőre ezt 3 százalék alá kell csökkenteni az uniós előírások szerint. Vagyis 2024-re már most jelentős költségvetési kiigazítás körvonalazódik.
Miközben az Orbán-kormány külső okokkal igyekszik megmagyarázni, miért nő terven felül a hiány, arról nem beszél, milyen előre nem tervezett kiadások miatt szállt el a büdzsé.
Az év elején a Vodafone Magyarország Zrt. 50 százalékának megvásárlása önmagában 400 milliárd forintos kiadással járt, miközben ez az üzlet az adófizetők érdekeit egyáltalán nem szolgálja. Jól jött viszont az állami segítség a Jászai Gellért ellenőrzése alatt lévő 4iG Nyrt-nek, amely szintén részben állami szervezésű hitelből megszerezte Vodafone-részvények 51 százalékát. De a Magyar Államkincstár (MÁK) által üzemeltetett Közpénzügyi Portál adataiból az is jól látható, hogy költségvetési támogatások elköltésével is a NER-cégek jól járnak. A MÁK adatai szerint szeptember végéig 352,4 milliárd forintnyi költségvetési támogatást osztottak szét különböző célokra. A TOP10 tételre összesen 228 milliárd forint ment el, vagyis ezeket a támogatásokat koncentráltan költi el a kormány: a legnagyobb tétel Budapest-Belgrád vasút felújításra szánt pluszttámogatás lehet, amelynek haszonélvezője az kínai-magyar konzorcium, amelynek magyar résztvevője Mészáros Lőrinc vasútépítő cége. Ráadásul ez a 68 milliárd nem is a teljes magyar szakasz felújítására megy, hanem a fővárosi, 16 kilométeres, Ferencváros-Soroksár vasútállomások közötti szakasz munkáira, ami nem szerepelt az eredeti megrendelésben. Nem ez az egyetlen tétel, amely Mészáros-cégekhez kerül: az OPUS-Titász összesen 18,4 milliárd forintot kap a debreceni akku- és BMW-gyárakat ellátó nagyfeszültségű energiahálózat kiépítésre, illetve a Nyíregyházi Ipari Park hasonló célú fejlesztésére – derül ki az államkincstár adataiból. Ehhez hasonló összegeket kaphat a szegedi és várpalotai önkormányzat is. A szegedi önkormányzat 18,9 milliárd forintot kap ipari terület kialakításra, az erről szóló szerződést már aláírták. Ez nagy valószínűséggel a kínai elektromos autógyártó, a BYD új telephelyének előkészítésre szolgál, míg Várpalota önkormányzata közműfejlesztésre kaphat 16,4 milliárdot. Az erről szóló szerződést még nem írták alá.
Tényleg nagy bajban van a költségvetés, az Orbán-kormány nem találja a megoldástA MÁK listája szerint jelentős összegek folytak ki a költségvetésből a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségen keresztül is: augusztus 20-a megünneplésére 12,8, a kormány által szervezett nemzetközi konferenciára, a Demográfiai Csúcsra 5,1 milliárdot költöttek az ügynökségen keresztül. A megrendelések szintén NER közeli cégeket gazdagították.
