;

terrortámadás;Izrael;újságírók;Gázai övezet;

Shlomo Karhi és Itamar Ben-Gvir

- Izrael azzal vádol nyugati médiumokat, hogy előre tudtak a Hamász terrortámadásáról

A Reuters, az AP, a CNN és a New York Times is cáfol.

Shlomo Karhi, Izrael kommunikációs minisztere megvádolt négy, nyugati hírügynökségeknek dolgozó újságírót azzal, hogy előre tudtak a palesztin szélsőséges Hamász október 7-ei terrortámadásáról – írja a BBC.

A megvádolt újságírók a Reutersnek, az AP-nek, a CNN-nek és a New York Times-nak dolgoznak. Mind a négy sajtóorgánum határozottan tagadta a vádakat. A New York Times válaszában azt is hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű alaptalan vádak veszélyeztetik a szabadúszó újságírókat.

Shlomo Karhi a BBC szerint arra alapozta a vádjait, hogy a tudósítók felvételeiken rögzíteni tudtak egyebek közt egy égő izraeli tankot, de a fotókon láthatóak a Kfar Aza kibuc kerítését áttörő palesztinok, valamint a terrortámadás más részletei is. Az izraeli miniszter szerint így mivel a támadás a fotósok jelenléte alatt történt,

„dokumentálva ezeket a borzalmakat, gyakorlatilag résztvevőivé váltak ennek a szörnyű eseménynek”.

Hasonló vádat először a Honest Reporting nevű Izrael-párti portál fogalmazott meg, azóta pedig átvették ezt a feltételezést a kormány politikusai is. Benny Gantz korábbi izraeli védelmi miniszter, jelenleg az izraeli hadikabinet tagja kijelentette, ha bebizonyosodik, hogy az újságírók tudtak a terrortámadásról, akkor nem különböznek a terroristáktól és terroristaként kell őket kezelni. Danny Danon, a kormányzó szélsőjobboldali Likud párt politikusa pedig közölte, hogy az érintett újságírók felkerülnek a merénylőként nyilvántartott személyek listájára.

A Reuters, az AP, a CNN és a New York Times külön-külön, közleményben reagáltak a vádakra.

Azt mindannyian leszögezték, hogy az általuk foglalkoztatott szabadúszó újságírókkal előzetesen semmilyen megállapodásuk nem volt arról, hogy fotózni fognak.

Az AP azt közölte, hogy munkatársai nem tartózkodtak a határon a támadások idején, és az AP egyik alkalmazottja sem lépte át a határt. Ezen kívül, amikor szabadúszóktól fotókat fogadnak el, mindig alaposan ellenőrzik azok hitelességét. A hírügynökség és a CNN felidézte, hogy korábban a szabadúszóik között volt egy bizonyos Hassan Eslaiah, vele azonban már nem dolgoznak együtt, miután korábban a Hamász egyik vezetőjével fotózkodott. Leszögezték továbbá, hogy semmilyen előzetes tudomásuk nem volt a támadásról.

A New York Times az izraeli miniszter vádjait valótlannak és felháborítónak minősítette. Közölte továbbá, hogy meglehetős vakmerőség ilyen vádakat megfogalmazni, veszélybe sodorva ezzel újságíróit mind Izraelben, mind Gázában. „A New York Times átfogóan foglalkozott az október 7-i támadásokkal és a háborúval, tisztességesen, pártatlanul és a konfliktus összetettségének alapos bemutatásával” – szögezte le a lap.

A Reuters szintén cáfolta, hogy tudott volna a terrortámadásról, vagy hogy újságírót épített volna be a Hamászba.

Az újságírók védelmére szakosodott nonprofit szervezet, a Committee to Protect Journalists (CPJ) korábban azt közölte, hogy a háború kezdete óta már 39 újságíró – 34 palesztin, 4 izraeli és egy libanoni – vesztette életét. A szervezet emellett hangsúlyozta, hogy a gázai újságírók különösen nagy veszélynek vannak kitéve, amikor a katasztrófasújtotta övezetből, az izraeli légicsapások, valamint a kommunikációs csatornák folyamatos akadozása és áramkimaradások közepette tudósítanak.

Az izraeli lakosság körében, akárcsak a politikai vezetésben is, nagy csalódást keltett, hogy orosz részről nem ítélték el az október 7-i terrorakciót. Viszont szinte késedelem nélkül fogadták a Hamász magas szintű delegációját Moszkvában, és minden támogatást megígértek neki. Az orosz vezetés ezzel átlépte a vörös vonalat és minden bizonnyal új fejezetet nyit a korábban szoros izraeli-orosz államközi kapcsolatokban.