Továbbra is budapesti címen működik a kémbankként elhíresült, orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB), pedig – miután minden uniós tagállam, így hazánk is kiszállt a pénzintézetből – a vezetés áprilisban állította, elhagyják az országot. A bank honlapjának impresszumában a Fő utca 1-es cím szerepel – itt áll az a palota, amely az Orbán-kormány által Budapestre csábított bank székhelyévé válhatott. A bank honlapján a kapcsolat menüpontnál pedig a székhelyek címszó alatt Budapest és Moszkvai szerepel. A magyar fővárosnál a „jogi cím kitétel” is megtalálható. Meglehet, egyszerű mulasztás miatt nem törölték a magyar címet, csakhogy közben a bank hazai jogi státusza is kérdéseket vet fel, miközben a magyar adófizetők bankba „ragadt” 74 milliárdjáról pedig semmi nem tudni.
Mint arról többször írtunk, a Vlagyimir Putyin elnök által – az egykori KGST-bankból – létrehozott IIB-t az orosz invázió kezdete óta sorra otthagyták az európai tagok. Szlovákia, Csehország, Románia és Bulgária után utolsó EU-s tagállamként Magyarország szállt ki. Az Orbán-kormány az évek során összesen 74 milliárd forintot pumpált a pénzintézetbe, de arról a bank és a magyar kabinet is hallgat, hogy mi lesz, mi lett ennek az összegnek a sorsa – kérdéseinkre ezúttal sem válaszoltak. A cseh és a szlovák kabinet ugyanakkor korábban válaszolt a Népszava kérdéseire, s kiderült, Prága és Pozsony is kemény csatákra számít, hogy visszaszerezze pénzét.
Az Orbán-kormány annak ellenére kitart a kémbank mellett, hogy a távozó Szlovákia a legjobb esetben is csak évek alatt juthat hozzá a pénzéhezAz Orbán-kormány nem csak az adófizetők pénzének sorsáról hallgat: semmilyen kérdésre sem válaszol az ügyben. Így most azt sem segített tisztázni, hogy pontosan mi volt az IIB jogi státusza az eltelt fél évben Magyarországon. Ez azért lehet kérdéses, mert egy IIB és Magyarország viszonyát szabályozó 2015-ös jogszabály kiköti: a kilépő tag a kilépés előtt legalább hat hónappal korábban értesíti szándékáról a bank úgynevezett kormányzótanácsot. (Ez utóbbi egy olyan irányítótestület, amelyben a tulajdonosok képviselői kapnak helyet.) Mivel Orbán Viktor április 21-én írta alá a kilépésről szóló kormányrendeletet, elvileg október végétől hatályos a magyar kilépés.
Titkolózik az Orbán-kormány a kilépésről az orosz kémbankból, pedig 74 milliárd forint és a Lánchíd Palota sorsa a tétItt a bejelentés az Orbán-kormány miatt hozott amerikai szankciókról, megszólalt a nagykövetBonyolítja a helyzetet, hogy az áprilisi kormányrendelet szövege szerint rögtön megszűnt az ország kormányzótanácsi képviselete. Ez utóbbinak azért lehet jelentősége, mert emiatt Magyarország talán saját maga rontotta 74 milliárd forintja visszaszerzésének esélyeit. A törvény szerint ugyanis „Bank és a Kilépő Tag közötti kölcsönös kötelezettségek elszámolásának mechanizmusát a Kormányzótanács hagyja jóvá”, azaz a kormányzótanácsi tagság azonnali felmondásával Magyarország elvileg erről a lehetőségről mondott le.
A bank jogi helyzete, állapota nem csak a magyar állam 74 milliárd forintját érinti. Egye kérdésesebb, hogy a bank mikor és miből fizeti vissza a forintbefektetőket célzó kötvényei utána járó, összesen 23 milliárd forintot.
Ez utóbbi tétel kapcsán a Telex nemrég azt írta: szeptember 28-án járt le az IIB-nél egy 15 milliárd forintnyi kötvénycsomag visszafizetésének a határideje. A bank nem reagált lapunknak arra sem, hogy megtörtént-e a magyar kötvényesek kifizetése. A bank honlapján viszont azóta is „fennállóként” jelöli meg a kötvényeket, azaz – eszerint – még nem fizettek. Más országok befektetői nem jártak olyan rosszul, mint az oroszokkal feltűnően barátságos Orbán-kormányzat országában: a bank Szlovákiában, mind Romániában visszafizette a kötvényeit, volt olyan román kötvénycsomag, amit 2022-ben rendezett a bank, jóval azok után, hogy a bankból távozott a román állam.
Mint azt korábban a Direkt 36 oknyomozó portál kiderítette, itthon eredetileg az OTP volt az IIB számlavezető bankja, ám Ukrajna megtámadása után az OTP felmondta a bank számláit. Ekkor a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Bankholding (MBH) sietett az IIB segítségére, Megkerestük az MBH-t, hogy még mindig ők-e az IIB számlavezető bankjai, ám nem válaszoltak.
Akad más elvarratlan szál is az ügyben. Az IIB vezetősége 2019-ben az Orbán-kormánytól egy sajátságos, diplomáciai testületre emlékeztető „immunitást” kapott. Mivel az erről szóló törvény most is hatályban van, így az IIB vezetőinek elvileg ma is szabad bejárása van Magyarországra.
Az ügyben megkérdeztük a kormányt, hogy kívánják-e módosítani az IIB-ra vonatkozó törvényt, ám erre sem reagáltak. Gulyás Gergely az áprilisi Kormányinfón erről a kérdésről úgy foglalt állást: „Értelemszerűen, amikor a bank elhagyja Magyarországot, az ehhez kapcsolódó diplomáciai mentességeket sem élvezi tovább.” Csakhogy, tévedésből vagy sem, a bank honlapja szerint az IIB ma is budapesti címen működik.
