;

baleset;lemondás;Nemzeti Színház;Vidnyánszky Attila;

- Újabb drámák a Nemzeti Színházban: a megsérült színészek állapota stabil, az ügyben a rendőrség is nyomoz

Lemondott Vidnyánszky Attila a múlt heti baleset miatt a Nemzeti Színház vezetéséről, ám Csák János kivár. 

A Nemzeti Színházban történt múlt pénteki baleset miatt tegnap tartott rendkívüli társulati ülésen Vidnyánszky Attila vezérigazgató bejelentette lemondását, mivel felelősnek érzi magát a baleset miatt. A lemondásról tájékoztatta Csák János minisztert. Csaknem egy órával később fordulatot vett az ügy, Csák közölte, hogy a színházban lefolytatott vizsgálat végéig Vidnyászky marad a direktor, vagyis gyakorlatilag nem fogadta el a vezérigazgató lemondását. Az ügy előzménye, hogy a múlt héten a Rómeó és Júlia második felvonása alatt félbe kellett szakítani előadást, mivel a Capuletet játszó Horváth Lajos Ottó és a Júliát alakító Szász Júlia több métert zuhant a díszletről. Pontosan mi történt, azóta sem tudjuk, azt azonban igen, hogy a sérültek a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinikáján vannak, ahol hétfőn meglátogatta őket Csák János és Vidnyánszky Attila. A miniszter közösségi oldalán, ahol fotókat is publikált a látogatásról, közölte, hogy a balesetet szenvedett színészek állapota javul, köszönhetően a magas színvonalú orvosi ellátásnak, illetve hogy a minisztérium gyorssegélyt biztosít mindkét művész számára. Korábban annyit közölt a klinika, hogy a két színészt végtagsérüléssel szállították az intézetbe, ahol megműtötték őket, állapotuk stabil, de még nem hagyhatták el a klinikát.

A MASZK Országos Színészegyesület vezetősége az esettel kapcsolatban annyit jegyzett meg: „Intő példaként gondolunk a történtekre, mint műszaki, munkavédelmi kérdésre. A MASZK Országos Színészegyesület nevében kérjük színházaink műszaki vezetőségét, hogy a bonyolult színpadi manőverek esetében szorosan működjenek együtt munkavédelmi szakemberrel, és a színészek, ügyelők, műszaki dolgozók észrevételeit is szem előtt tartva gondolják át, hogy milyen eszközökkel (korlátokkal, biztosító felszerelésekkel stb.) tudják biztonságosabbá tenni a színpadi munkavégzést. Továbbá szeretnénk felhívni kollégáink figyelmét is arra, hogy vegyék komolyan az évente kötelezően elvégzendő munkavédelmi oktatást, és működjenek együtt színházuk munkavédelmi szakembereivel, olyan helyzetekben is, amikor a művészi szándékok a biztonsági szempont újra gondolását igénylik.”

A 24.hu kérdésére Mihályi Győző színész, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy az eset kivizsgálásánál mindenkinek érdemes ott lennie, aki dolgozott az előadásban, és tudhat a baleset körülményeiről. Az igazgatónak és a gazdasági igazgatónak is szerepe van egy ilyen bizottságban, de a színpadmestert, az ügyelőt, a színészeket is meg kell hallgatni. Egy ilyen belső vizsgálat egy-két hétig is eltarthat, a színház ezután adhat ki közleményt a balesetről”

Lapunk is kérdéseket juttatott el a minisztériumhoz és a Nemzeti Színházhoz. A minisztériumtól azt kérdeztük: Lehet már tudni, pontosan mi történt? Történt-e már hasonló mértékű baleset a magyar színházi világban? Mikor zajlik a vizsgálat a balesettel kapcsolatban, ki és milyen módon vizsgálja? Feltehetően mikor lesz a vizsgálatnak eredménye? Felülvizsgálják-e az üggyel kapcsolatos szabályozást a minisztérium fenntartásában működő intézményeknél? A minisztérium szűkszavúan annyit válaszolt, hogy „a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, mint a Nemzeti Színház fenntartóját, a színház vezetősége tájékoztatta a november 10-én este bekövetkezett balesetről. A Nemzeti Színház a szervezeti és működési szabályzata szerint eljárva vizsgálatot rendelt el, mely jelenleg folyamatban van. Mély együttérzéssel, mielőbbi jobbulást és gyors felépülést kívánunk az érintett kétszínművésznek!” Kerestük telefonon Vidnyászky Attilát, de nem értük el. Küldtünk kérdéseket a Nemzeti Színháznak is: Feltehetően mikor indul a balesettel kapcsolatos vizsgálat, kik fogják felügyelni? Várhatóan mikor lesz eredménye? Egy ilyen magas díszletnél, mint ami a Rómeó és Júliában látható, nem szokás biztosítani a talajt? Sajtóinformációk szerint panaszkodtak már amiatt, hogy a díszletveszélyes. Mi volt a reakciója a színháznak erre? Van lehetősége egy színésznek nemet mondani a próbafolyamat során, ha nem érzi biztonságosnak valamelyik színpadi helyzetet? Van a színészeknek biztosítása - mindezt a színház intézi? Kérdéseikre lapzártánkig nem kaptunk választ.

A Magyar Nemzet információi szerint az ügyben a rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával indított nyomozást. 

A remény színházától a drámai zuhanásig 

Mintha érezte volna korábban Vidnyánszky Attila, hogy a harmadik igazgatási ciklusa alatt lehetnek komolyabb problémák, a pályázat beadása alatt lapunknak is arról beszélt, hogy valószínűleg nem folytatja, aztán valószínű külső nyomásra is, mégis maradt a Nemzeti élén. Idén rendezett is Színházi Olimpiát a Nemzeti Színház négy milliárdból. Igaz bevontak több fővárosi és vidéki intézményt, de a sorozatot ők koordinálták. Vidnyánszky mindig is törekedett arra, hogy kitűnjön. A beregszászi rendező kijevi tanulmányai után szülővárosában hozott létre saját társulatot. Egy ideig progresszív, szenvedélyes, ám formabontó előadásaikkal egyértelmű szakmai sikereket értek el. Aztán elkezdett Magyarországon is dolgozni. Az Újszínházban és az Operában dolgozott főrendezőként, illetve rendezett előadásokat. Aztán jött Debrecen, ahol igazgató lett, illetve ő alakította meg a jobboldalhoz köthető Magyar Színházi Társaságot. Nagy szerepet vállalt a Színházi Törvény módosításában, ekkor került a színházi életben több emberrel konfliktusba, illetve vitába a független társulatokról. Tanított Kaposváron, ahol rektorhelyettes is lett. Tíz éve igazgatja a Nemzetit. A remény színháza lett a szlogenje. Előadásai mindig víziószerűek voltak, látványos és gyakran költséges díszlettel. Botrányt kavart a Színház-és Filmművészeti Egyetem modellváltásában betöltött szerepe. Elnöke lett az egyetem alapítványa kuratóriumának, rendezői osztályt is indított. Ahogy arról lapunk elsőként beszámolt, a Belvárosi Polgári Szalon egyik rendezvényén azt mondta: „akik innen [az új SZFE-ről] kikerülnek, másik hangnemet és másik gerincet fognak képviselni”. A mostani baleset miatt nem biztos, hogy kitölti a Nemzetiben a harmadik ciklusát, de a következő hetek tartogathatnak még meglepetéseket.

Pro és kontra

Tegnap délután több színházigazgató és a kulturális területen dolgozó személy internetes posztban vállalt szolidaritást Vidnyánszky Attilával. Posztolt Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház, Bakos- Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház, Kancsár Orsolya, a Szegedi Pinceszínház vezetője. Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója nyílt levélben állt ki Vidnyászky Attila mellett. Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője szintén amellett érvelt, hogy a Nemzeti Színház vezérigazgatója folytassa a munkáját. Bodor Johanna koreográfus Ókovács Szilveszter posztját bírálta közösségi oldalán. „Nem az a fontos most, hogy ki mikor mondott le, Nota bene felénk az elég ritka, hogy valaki valóban felelősséget vállal -, nem az a fontos, hogy ki fogadta el, vagy sem, nem a szimpátiák vagy egyebek a fontosak a Nemzeti Színházban történt szörnyű balesettel kapcsolatban. Egyetlen dolog fontos! Hogy a két kollégánk minél hamarabb és teljesen gyógyuljon és épüljön fel! És amíg ez megtörténik, addig minden segítséget - anyagit is! - megkapjanak »– írta Alföldi Róbert színész, rendező a Nemzeti Színház volt igazgatója. 

Szenzációkkal csábítani a nézőket

A sajtóban úgy jellemezték a Nemzeti Színházban történteket, mint páratlan, a magyar színházi életben sosem látott mértékű balesetet. A lapunknak az ügy érzékenysége és szakmai érintettsége miatt anonim nyilatkozó szakértő mindezt helytállónak találta – a színészeket ért baleset szempontjából igen súlyos az elmúlt napokban történt eset, de színpadi haláleset is történt már Magyarországon, amelyben háttérmunkás volt az áldozat. Alapvetően az is ritka, hogy úgy maradt volna félbe előadás, hogy még a nézőket is hazaküldték. A színház veszélyes üzem, ez elmondható, de nem összehasonlítható a cirkusszal, hiszen a színházban a néző is tudja, hogy amit lát, az illúzió, nem várja el a színésztől, hogy a testi épségét kockára tegye. Épp ezért sosem tették ki a színészeket nagy veszélynek, inkább az ellenkezője a jellemző: megesett, hogy egy színésznek megtiltotta az igazgató, hogy extrém sportot végezzen, és épp abból csinált botrányt, ha ezt nem tartotta be – mondta forrásunk, aki szerint nemcsak extrém sportoktól óvták a szereplőket, hanem a színpadon sem hozták őket balesetveszélyes helyzetekbe. – Mondhatni új irányzat, hogy a színészeket ennyire veszélyes szituációkban láthatjuk. Ez talán ahhoz a gyakorlathoz kapcsolódik, amit az elmúlt években tapasztalhattunk, mivel a színház úgy érzi, elveszíti a látogatóit, megpróbálja őket szenzációkkal visszacsábítani, főként erős látvánnyal, grandiózus díszlettel, olyannal, amit akár filmen sem lát. Már nem annyira színészi játék a fontos, hanem hogy a színész a határait feszegesse. – A Nemzeti Színházban látható Rómeó és Júlia előadás hatalmas díszletelemekkel dolgozik, hiszen a teátrum színpada az ország legmodernebbje és legfelszereltebbje.

Felmerült, hogy egy színész mondhat-e nemet egy balesetveszélyes helyzetre, válaszadónk szerint igen, de nem jellemző – hiszen akkor nem játszhatná el a szerepet, az pedig egy színész számára a lehető legrosszabb – mutatott rá. Kiemelte, hogy a színház nagyon hierarchikus rendszer, viszont a kőszínházak tudnak biztonságosan működni, mivel nagyon komoly előkészületek előznek meg minden próbafolyamatot. – Tervelfogadás, statikai ellenőrzés – sorolja – és minden helyzetben ott van az igazgató, aki végül dönt. Egy színház életében szinte mindenért az igazgató a felel – folytatja forrásunk, aki szerint az igazgató felelőssége alapvetés a színházi világban, az ő feladata gyakorlatilag a színészek védelme.

Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezérigazgatójaként fontos szerepet tölt be a magyar kulturális életben, megkérdeztük, hogy ez minden nemzeti színházi direktorra jellemző volt-e. – Abszolút, és rengeteg nagy igazgató volt, akinek hatalmas befolyása volt a kulturális életben, de nehéz összehasonlítani a különböző igazgatókat. Major Tamás volt a legbefolyásosabb, őt nehéz túlszárnyalni. Viszont az is jellemző, hogy bárki igazgatta a Nemzeti Színházat, azt valamelyik oldalról biztosan támadták – válaszolt.

A baleset ügye hatalmas médiafigyelmet kapott, de forrásunk szerint ez nem feltétlenül függ össze azzal, hogy mindez a Nemzeti Színházban történt. – Akkor is nagy nyilvánosságot kapott volna, ha máshol történik, és más színházigazgató is a lemondást választotta volna, hiszen nem tehetett volna másképp. Viszont az tapasztalható, hogy ami a Nemzeti Színházban történik, az a nyilvánosság számára legkevésbé sem az előadásokról vagy a színházról szól – teszi hozzá. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint  nem mindig volt ez így, például a két világháború között és az 50-es 60-as években abban mindenki egyetértett, hogy Nemzeti Színházba járni jó, mert ott olyan klasszikusokat tudtak megtekinteni, amit máshol nem. – A Nemzetinek volt rangja, ma már viszont nem fogadják el ilyen intézményként, és ebből következik, hogy a sajtóban sem a művészi munka miatt kerül elő a működése – zárta szavait. Rosznáky Emma

Benyújtotta lemondását Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója a teátrum két színészének a balesete után. Napjaink Shakespeare-király drámájának főhőse sokkal nagyobb utat tett meg, mint a Beregszász és Budapest közötti távolság. Újítóból kultúrharcossá vált, ennek árát pedig nem csupán ő személyesen, hanem a magyar kultúra egésze fizeti meg.