2008-ban, hosszú ellenzékiségének hetedik évében annyira rosszul állt a Fidesz és a köré csoportosuló szervezeti holdudvar anyagilag, hogy veszélybe került a jobboldali nyilvánosságban már akkor is meghatározó eseménynek számító kötcsei piknik lebonyolítása.
A német CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS) azonban a zsebébe nyúlt, és mintegy 1,1 millió forinttal kisegítette a magyar testvérpárt ikerszervezetét, a rendező Polgári Magyarországért Alapítványt. A mából nézve az eset és az összeg is nevetségesnek tűnik, akkoriban viszont még a Fidesz és Kötcse is a mostaninál lényegesen kisebb lábon élt, a támogatás létfontosságúnak bizonyult.
Mindez azért is figyelemre méltó, mert a Fidesz épp ma készül benyújtani a parlamentnek a szuverenitásvédelminek nevezett törvényjavaslatot.
A tervezetről Kocsis Máté frakcióvezető beszélt először még szeptemberben, akkor azt mondta, ezzel szeretnének „borsot törni” a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és „dollárpolitikusok” orra alá. Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón pedig azt mondta, bűncselekménnyé minősítik, ha egy párt külföldről fogad el támogatást, és létrehoznak egy külön hatóságot is ennek figyelésére.
Szuverenitásvédelmi hatóságot hozna létre a Fidesz, de az uniós tárgyalások miatt inkább még vár a törvényjavaslat benyújtásávalAz említett pikniknek egyébként volt egy másik emlékezetes mozzanata is: Pokol Béla jogászprofesszor (2011-2023-ig ciklusokon át alkotmánybíró a Fidesz jóvoltából) és Dux László szegedi biokémikus professzor (a 2010-es kormányváltás után az Orbán-kormány felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára) vitatkozott azon, hogy hol a civilek helye a politikában. Pokol azt képviselte, hogy „a politikai és a civil kategória élesen el kell váljon egymástól, a civil ne beszéljen bele a politikába”, Dux szerint viszont az az évi tavaszi „szociális” népszavazás sikere éppen azzal a tanulsággal szolgált, hogy „a civileknek hallatniuk kell hangjukat a közéletben, s komoly nyomásgyakorló tényezőként léphetnek föl”. Mint tudjuk, rövid távon Dux álláspontja győzött – a Fideszt csak akkor kezdte el zavarni a civilek részvétele a közéletben, amikor (nagyjából 2014-től) bennük látta meg a politikát hegemonizálni kívánó törekvéseinek egyik akadályát.
Ami a Fidesz-érdekkör külföldről történő finanszírozását illeti, a 2008-as eset nem a kivétel volt, hanem a szabály: a jelenlegi kormánypárt pártalapítványa (és így áttételesen maga a Fidesz is) egyebek mellett a CDU és a CSU pártalapítványainak pénzügyi köldökzsinórján lógva vészelhette át az ellenzéki éveket.
Konrad-Adenauer-Stiftung. 2004: 20 000 euró, 2005: 20 000 euró, 2006: 20 000 euró, 2007: 30.000 euró, 2008: 30 000 euró, illetve 1 106 544 Ft (a kötcsei találkozó támogatása), 2009: 30 000 euró, 2010: 30 000 euró, illetve 3 000 000 Ft (a 2010. május 30-i Kötcsei találkozó támogatása) – ez szerepel a Polgári Magyarországért Alapítvány honlapján, miközben ugyanott visszatérően felbukkannak (esetenként sokmilliós) KAS-támogatások további magyarországi pártközeli rendezvények címén is.
Rendszeresen kapott külföldi dotációt a Fidesz és a KDNP pártalapítványa a jelzett időszakban a másik német jobboldali párt, a bajorországi CSU alapítványától is. Ezt a tényt a Hanns Seidel Stiftung (HSS) képviselői is elismerték a lapunk kérdésére küldött válaszlevelükben:
„Az alapítványokkal (egyrészt a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal, másrészt a Barankovics Alapítvánnyal) való együttműködés keretében 2003 óta szelektív jelleggel került sor olyan közös rendezvényekre, amelyeken a HSS például a tolmácsok, a terembérlés vagy az étkeztetés költségeit fedezte”.
Azt is hozzátetté, hogy a 2002 és 2012 közötti időszakra vonatkozó részletek nem rekonstruálhatók, mivel a vonatkozó dokumentumok már nem állnak rendelkezésre. Ugyanezzel érvelt kérdésünkre a Konrad Adenauer Stiftung is, nem kibontva az igazság minden részletét. Az általunk megkérdezett szakértő szerint a német adószabályok valóban csak 10 évig teszik kötelezővé a számlák megőrzését, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy pártalapítvány utána megsemmisíthetné a külföldre folyósított támogatások nyilvántartását.
Az Orbán-kormány jelenlegi véleménye szerint azért megengedhetetlen a politikával foglalkozó magyar szervezetek külföldi támogatása, mert így a külföldiek egyrészt beavatkozhatnak a magyar politikai döntésekbe, másrészt bizonyos ellentételezésekre tarthatnak igényt a pénzadomány fejében. Minderre bőségesen találhatunk példát – szintén az Orbán-kormánynál.
Magyarország volt az egyetlen EU-tagország, ahol a német Volkswagen-csoportnak semmilyen számonkéréssel nem kellett szembenéznie a 2015-ös dízelbotrány után, sőt, a hamis adatokkal megnyert közbeszerzéseket sem törölték, és az importőrt sem szankcionálták, az erre vonatkozó ismétlődő ellenzéki javaslatok ellenére (annak dacára sem, hogy a hamis adatokat szolgáltató motorok közül minden negyedik Magyarországon készült).
A botrány nyomán az EU-ban megpróbálták szigorítani a gépkocsik károsanyag-kibocsátásának ellenőrzését, de a javaslatot – a többi között az Orbán-kormány segítségével – végül addig gyengítették, amíg az értelmét vesztette. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyíltan ki is mondta 2018-ban egy németországi tárgyalása során: Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét.
A német autóipar magyarországi cégei 2010-től máig ezermilliárdos nagyságrendű támogatást kaptak közvetlen dotációk és adókedvezmények formájában (mint a G7 megírta, az Audi négyszer annyi támogatást kapott a munkahelyek arányában Magyarországon, mint Németországban). De nem csak a német járműgyártásnak törleszt gálánsan a „szuverén” Orbán-kabinet: sokak számára meglepő módon, látható magyar érdek nélkül mindig leszavazza például az uniós fórumokon azoknak a hormonkárosító, rákkeltő vegyszereknek a korlátozását is, amelyeknek a legnagyobb gyártója a német Bayer.
Soros György zsoldjában
Bár a miniszterelnök tegnapi beszédében próbálta elvarrni ezt a szálat, szavai nem változtatnak a tényen, hogy a Fidesz vezetői közül sokan sokat köszönhetnek Soros Györgynek. (A kormányfő a Századvég konferenciáján a többi között arról beszélt Sorosra utalva, hogy „egy időben egy malomban őröltünk, ő sem akarta, hogy a kommunisták uralkodjanak Magyarországon. Azt viszont, hogy a kommunisták és szovjetek helyett ő akarja uralni Közép-Európát, azt nem tudtuk”.)
Orbán Viktor 1988 áprilisától a Soros Alapítvány által finanszírozott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, 1989 szeptemberétől az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben tanulmányozhatta az angol liberális filozófia történetét. Soros-ösztöndíjjal tanult Oxfordban Szájer József, a Fidesz volt EP-képviselője, Németh Zsolt volt külügyi államtitkár és Stumpf István volt alkotmánybíró is. Schmidt Mária, Orbán korábbi főtanácsadója, a Terror Háza igazgatója három éves kutatási ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól 1985-ben. Kövér László parlamenti házelnök 1987-1988 között kutathatta Soros-ösztöndíjjal a közép-európai társadalmi mozgalmakat. Deutsch Tamás a Soros-pénzen működő hat hónapos „menedzseriskola” hallgatója volt 1989-ben, Kovács Zoltán államtitkár és kormányszóvivő 1992-től járt a CEU-ra, közben 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal tanulhatott Oxfordban.
A szuverenitást most mégis meg védik. Az említett konferencián Varga Judit volt igazságügyi miniszter például arról beszélt: "a szuverenitás megvédésének éve lesz 2024, tavasszal hatalmas küzdelmeket kell vívni, mert a tankok átfordulnak Lengyelország felől Magyarország irányába".
