Kína;vasút;MÁV;kisajátítás;Budapest-Belgrád vasút;Építési és Közlekedési Minisztérium;

2023-11-15 05:55:00

Több száz újabb ingatlan kisajátítására készül a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt

Közben ütemesen emelkednek a költségek is.

A „műszaki tartalom változása” miatt módosítanák a Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre vonatkozó kormányrendeletet. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak számító vasútépítés megvalósításához újabb ingatlanok kisajátítására van szükség. Ennél többet az indoklásból és a hatásvizsgálati lapból sem tudunk meg. Utóbbi csak annyit tesz hozzá, hogy a kormány már biztosította a forrást a területszerzési feladatok finanszírozásához és rendelkezésre állnak az intézkedéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek. Az is kiderül, hogy ez a módosítás korántsem az utolsó, mivel 2024-ben a fejlesztés északi szakaszára vonatkozó kiviteli tervek végelegesítésekor újabb változtatásra lesz szükség.

A jelenlegi módosítás alapvetően egy új paragrafus beillesztését, valamint a beruházással érintett ingatlanokat felsoroló melléklet bővítését tartalmazza. Utóbbi ezernél is több ingatlant sorol fel, amelyek a beruházás megvalósításához szükségesek. A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben.

Taksony már az előző listán is rajta volt. Berecz Julianna, a MÁV Zrt. vagyongazdálkodási igazgatója – az ingatlanok „megszerzését” a vasúttársaságra bízta a kabinet – éppen Taksonyban azzal nyugtatta az érintetteket egy korábbi kelebiai vasútfejlesztésről szóló lakossági fórumon, hogy a listán szereplő ingatlanoknak csak egy részét veszi meg végül az állam. De most úgy tűnik, még annál is több kell.

„A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok, amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált. A vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság

– válaszolta a Népszava kérdéseire az Építési és Közlekedési Minisztérium.

Arra a kérdésre, hogy az új, nagy számú kisajátítás a vasúti pálya nyomvonalának módosítása miatt vált-e szükségessé, a tárca azt válaszolta: „a kiviteli tervezés szintjén olyan területi igények jelentek meg, amelyek az engedélyezési terv készítésekor még nem voltak láthatók – felsővezeték-tartó oszlopok elhelyezhetősége, további zajvédőfal építése, kapcsolódó utak tervezése, stb. -”. Majd hozzátették: az új területszerzési igények olyan ingatlanokra is vonatkoznak, amelyek korábban nem voltak érintettek kisajátítással, és olyanokra is, amelyek a korábbiakban részben már érintettek voltak. A további területek területszerzési eljárása – mint, ahogy a már lezajlott kisajátítások esetében is – „ugyanabban a formában kerül lefolytatásra”. (A MÁV az előző körben a Juharos ügyvédi irodára bízta a kisajátítási eljárások levezénylését. Az iroda tulajdonosa Juharos Róbert, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Józsefváros jelenlegi önkormányzati képviselője.)

„A MÁV Zrt. a vállalkozó által átadott záradékolt kisajátítási változási vázrajzok alapján folyamatosan indítja meg a területszerzési eljárásokat” – közölte most az ÉKM. Elsőként levelet küldenek az érintett ingatlantulajdonosoknak, majd igazságügyi szakértőt rendelnek ki, aki 60 napon belül előzetes szakvéleményt készít, amelyben meghatározza a kisajátításra kerülő ingatlan(rész)ért fizetendő kártalanítási összeget.

A korábbi eljárások alapján nem sok jóra számíthatnak.

A megajánlott árral elégedetlen ingatlantulajdonos új szakértő kirendelését kérheti, ennek költségét azonban neki kell megelőlegeznie (ez nagyjából 300 ezer forint) és a végén is csak akkor kapja vissza a pénzt, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal és határozatot hoz a megtérítéséről. Ha nem, akkor az eljárásban a hivatal ugyanazt az árat fogja meghatározni, mint amit az ügyvéd ajánlott. De az se sokat változtat, ha a második szakvélemény az elsőnél nagyobb összegről szól, mivel a kormányhivatalon múlik, melyiket fogadja el. Ha a kormányhivatal a magasabb kártalanítási összeg mellett dönt, akkor a MÁV bíróságon támadhatja meg a határozatot. Az ingatlan tulajdonosa is perelhet, de ez nem állítja le a kisajátítást.

„A pályakorszerűsítés költségét és a határidejét a pótkisajátítás nem befolyásolja” – válaszolta kérdésünkre az ÉKM. A kormány mindenesetre szeptemberben további pluszforrásokat rendelt a 150-es vasútvonal fejlesztésére. Az északi, Ferencváros–Soroksár szakaszra