Kína;vasút;MÁV;kisajátítás;Budapest-Belgrád vasút;Építési és Közlekedési Minisztérium;

Több száz újabb ingatlan kisajátítására készül a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt

Közben ütemesen emelkednek a költségek is.

A „műszaki tartalom változása” miatt módosítanák a Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre vonatkozó kormányrendeletet. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak számító vasútépítés megvalósításához újabb ingatlanok kisajátítására van szükség. Ennél többet az indoklásból és a hatásvizsgálati lapból sem tudunk meg. Utóbbi csak annyit tesz hozzá, hogy a kormány már biztosította a forrást a területszerzési feladatok finanszírozásához és rendelkezésre állnak az intézkedéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek. Az is kiderül, hogy ez a módosítás korántsem az utolsó, mivel 2024-ben a fejlesztés északi szakaszára vonatkozó kiviteli tervek végelegesítésekor újabb változtatásra lesz szükség.

A jelenlegi módosítás alapvetően egy új paragrafus beillesztését, valamint a beruházással érintett ingatlanokat felsoroló melléklet bővítését tartalmazza. Utóbbi ezernél is több ingatlant sorol fel, amelyek a beruházás megvalósításához szükségesek. A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben.

Soroksár esetében több külterületi ingatlan is érintett, de Ferencváros és Pesterzsébet esetében csak belterületiekről van szó. A mellékletben ezenfelül dömsödi, kiskőrösi és kiskunhalasi kül- és belterületi, valamint taksonyi zártkerti ingatlanok szerepelnek.

Taksony már az előző listán is rajta volt. Berecz Julianna, a MÁV Zrt. vagyongazdálkodási igazgatója – az ingatlanok „megszerzését” a vasúttársaságra bízta a kabinet – éppen Taksonyban azzal nyugtatta az érintetteket egy korábbi kelebiai vasútfejlesztésről szóló lakossági fórumon, hogy a listán szereplő ingatlanoknak csak egy részét veszi meg végül az állam. De most úgy tűnik, még annál is több kell.

„A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok, amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált. A vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság

mintegy 2100 ingatlan esetében indította meg a területszerzési eljárását, amelyek mára gyakorlatilag befejeződtek. A tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel” 

– válaszolta a Népszava kérdéseire az Építési és Közlekedési Minisztérium.

Arra a kérdésre, hogy az új, nagy számú kisajátítás a vasúti pálya nyomvonalának módosítása miatt vált-e szükségessé, a tárca azt válaszolta: „a kiviteli tervezés szintjén olyan területi igények jelentek meg, amelyek az engedélyezési terv készítésekor még nem voltak láthatók – felsővezeték-tartó oszlopok elhelyezhetősége, további zajvédőfal építése, kapcsolódó utak tervezése, stb. -”. Majd hozzátették: az új területszerzési igények olyan ingatlanokra is vonatkoznak, amelyek korábban nem voltak érintettek kisajátítással, és olyanokra is, amelyek a korábbiakban részben már érintettek voltak. A további területek területszerzési eljárása – mint, ahogy a már lezajlott kisajátítások esetében is – „ugyanabban a formában kerül lefolytatásra”. (A MÁV az előző körben a Juharos ügyvédi irodára bízta a kisajátítási eljárások levezénylését. Az iroda tulajdonosa Juharos Róbert, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Józsefváros jelenlegi önkormányzati képviselője.)

„A MÁV Zrt. a vállalkozó által átadott záradékolt kisajátítási változási vázrajzok alapján folyamatosan indítja meg a területszerzési eljárásokat” – közölte most az ÉKM. Elsőként levelet küldenek az érintett ingatlantulajdonosoknak, majd igazságügyi szakértőt rendelnek ki, aki 60 napon belül előzetes szakvéleményt készít, amelyben meghatározza a kisajátításra kerülő ingatlan(rész)ért fizetendő kártalanítási összeget.

A korábbi eljárások alapján nem sok jóra számíthatnak.

Kelebia község 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott, vagyis négyzetméterenként 440 forintot. Kiskőrösön akadt olyan külterületi földrészlet, amelynek négyzetméteréért 555 forintot fizetett a MÁV, míg a belterületen 1685 és 22 ezer forint között mozgott a négyzetméterár.

A megajánlott árral elégedetlen ingatlantulajdonos új szakértő kirendelését kérheti, ennek költségét azonban neki kell megelőlegeznie (ez nagyjából 300 ezer forint) és a végén is csak akkor kapja vissza a pénzt, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal és határozatot hoz a megtérítéséről. Ha nem, akkor az eljárásban a hivatal ugyanazt az árat fogja meghatározni, mint amit az ügyvéd ajánlott. De az se sokat változtat, ha a második szakvélemény az elsőnél nagyobb összegről szól, mivel a kormányhivatalon múlik, melyiket fogadja el. Ha a kormányhivatal a magasabb kártalanítási összeg mellett dönt, akkor a MÁV bíróságon támadhatja meg a határozatot. Az ingatlan tulajdonosa is perelhet, de ez nem állítja le a kisajátítást.

„A pályakorszerűsítés költségét és a határidejét a pótkisajátítás nem befolyásolja” – válaszolta kérdésünkre az ÉKM. A kormány mindenesetre szeptemberben további pluszforrásokat rendelt a 150-es vasútvonal fejlesztésére. Az északi, Ferencváros–Soroksár szakaszra 

összesen mintegy 650 millió forint plusz pénzt biztosítanak, jövő tavasszal a korábban jelzett 1,5 milliárd helyett 2,5 milliárdot rendelnek erre a célra, míg 2023–2026 között 3,56 milliárd helyett 4,56 milliárdot. 

A nagy rész hitelből megy

A Budapest–Belgrád vasútvonal alapkövét 2021 októberében rakták le. A 152 kilométer hosszú kétvágányú magyar szakasz megvalósítási költsége a hivatalos információk szerint mintegy 1,7 milliárd euró (670 milliárd forint). A beruházást 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, 15 százalékban saját forrásból finanszírozza a magyar állam. A beruházó a MÁV Zrt., a tervező-kivitelező a CRE konzorcium, amelyben fele részben a kínai vasúttársaságot képviselő cégek vannak jelen. Az átadást 2025-re ígérték.

A projekt büdzséjének emelése már csak azért is különös, mert a kormány a válságra hivatkozva több száz állami projekt megvalósítását függesztette fel. A kínai vasútvonalat láthatóan nem érinti a takarékosság, holott a projektgazda külügyminisztérium is azt mondta a projektről: "nehezen számszerűsíthető, hogy mekkora haszonnal jár". A fejlesztésről készült megvalósíthatósági tanulmányt a kormány tíz évre titkosította.