- Hét újabb uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen

Az Európai Bizottság (EB) összesen hét ügyben küldtek felszólítást és indokolással ellátott véleményt az újabb  kötelezettségszegési eljárások részeként, amelyek számos irányelv betartását követeli meg a magyar kormánytól. Amennyiben a kabinet nem tesz eleget a brüsszeli kéréseknek, vagy nem tudja bizonyítani a hazai jogszabályok megfelelőségét, akkor az Európai Unió Bíróságán folytatódhatnak az egyes ügyek – írja a Portfolio. A portál csokorba gyűjtötte azokat az ügyeket, amelyek újabb konfliktusforrásokat jelenthetnek az EU és Magyarország vezetői között.

– Többek között követelik, hogy az ország tartsa be a légszennyezés csökkentésére vonatkozó uniós jogszabályokat, és csökkentse több szennyező anyag kibocsátását, valamint teljes körűen ültesse át a nemzeti jogba a megújuló energiáról szóló irányelvet. Továbbá tegyen eleget az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat követelményeinek, megfelelően ültesse át a nemzeti joganyagba az ártatlanság vélelmére és a tárgyaláson való jelenlét jogára vonatkozó uniós szabályokat a büntetőeljárások kapcsán, valamint hajtsa végre az egységes európai vasúti térségre vonatkozó uniós szabályokat.

A légszennyezés kérdésében az EB Magyarországon kívül egyébként Bulgáriát, Írországot, Ciprust, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Ausztriát, Lengyelországot, Portugáliát, Romániát és Svédországot is felszólította. Kiemelt cél a nitrogén-oxidok, a nem metán illékony szerves vegyületek, a kén-dioxid, az ammónia és a finom részecskék kibocsátásának csökkentése.

A kötelezettségszegési eljárások más területein sem vagyunk egyedül, s a nemzeteknek két hónap áll rendelkezésükre, hogy orvosolják a feltárt hiányosságokat. Ilyen például a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv: Magyarország és Svédország például azt arra vonatkozó uniós szabályokat hiányosan ültette át a tagállami jogrendbe. Hollandiával együtt állunk a szőnyeg szélén abban, hogy nem ültettük át a belvízi hajózásban szerzett szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvet, és nem vezettük be megfelelően az európai szabványokat. A „platformok közötti ügyvitel” esetében a litvánokkal osztozunk a hiányosságok halmozásában.