Panaszt nyújt be a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Alkotmánybírósághoz amiatt a kúriai döntés miatt, amely nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség feltételezésekre alapozva, az azoknak ellentmondó bizonyítékok ellenére betiltotta a gázai humanitárius katasztrófa áldozatai melletti szolidaritási tüntetéseket.
A jogvédő szervezet szerkesztőségünk részére is eljuttatott közleménye szerint a rendőrség és a Kúria döntése azt jelenti, hogy ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritásból és a békéért tüntetni.
A magyar „jogállamiság” sajátos jelensége ez: a rendőrség azt követően kezdett el feltételezésekre alapozva betiltani minden palesztinpárti megmozdulást, hogy Orbán Viktor a Kossuth rádióban kijelentette: „itt terrorszervezetek mellett szimpátiatüntetést nem lehet rendezni, mert az önmagában is terrorveszélyt jelentene a magyar polgárok számára. Tehát ezt felejtsük el. Ennek most itt nincs ideje, nem is fogunk erre semmilyen engedélyt megadni.” A rendőrség azóta hét palesztinpárti tüntetést tiltott be, csakhogy - hívja fel a figyelmet a TASZ közleménye - a betiltott demonstrációk egyike sem a Hamász mellett akart kiállni, sőt, kifejezetten a béke mellett demonstráltak volna.
A TASZ felidézi, hogy a Hamász október 7-i terrortámadása és az ezután indult háború kitörése óta több tüntetés is zajlott Budapesten, ám a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritást vállaló tüntetések megtartását egyszer sem engedte a rendőrség.
Ez azt jelenti, hogy tüntetésen most csak egyféle véleményt lehet kifejezni, így azonban nem lehetséges a valódi párbeszéd a közügyekről
- figyelmeztettek. A közlemény azt is felidézte, hogy legutóbb a Kúriánál szerették volna elérni a már hetedszerre történt tiltás hatályon kívül helyezését, ám a Fidesz-közelinek tartott Varga Zs. András kúriai elnök vezette öttagú tanács mindent rendben talált azzal, hogy a rendőrség a november 22-re tervezett kétszáz fős gyűlés megtartását részben a külpolitikai helyzetre és néhány külföldön tartott gyűlés rossz tapasztalatára, részben pedig arra hivatkozva tiltotta meg, hogy a békés cél és a biztonsági intézkedések ellenére is elképzelhető, hogy erőszakos személyek is csatlakozhatnak hozzá. Történt mindez annak ellenére, hogy a demosntráció szervezője kifejezetten nyilatkozott arról, hogy elítéli a terrorcselekményeket, együttműködik a rendőrséggel és csak olyan szónokok szólalnának fel a tüntetésen, akik szintén így tesznek.
A jogvédő szervezet leszögezte: „A Hamász terrorszervezet által elkövetett borzalmas bűntettek a TASZ munkatársait is megrázták. A TASZ szerint a terrorizmus ellen minden lehetséges jogi eszközzel fel kell lépni, és a bűnösöket bíróság elé kell állítani.” Ugyanakkor azt is közölte, hogy a rendőrség és a Kúria feltételezésével ellentétben a civil áldozatok melletti szolidaritás nem említhető egy lapon a terrorszervezetek támogatásával és semmiképpen sem tekinthető a közrend veszélyeztetésének.
Leszögezik azt is, hogy a gyülekezési jog alapvető jog: nem a polgárnak kell bebizonyítania, hogy gyakorolhatja, hanem az államnak kell erős érveket hoznia a korlátozás mellett. Így ha a szervező hitelesen állítja, hogy békés tüntetést akar rendezni, akkor a rendőrség feladata az, hogy ebben rendészeti eszközökkel segítse őt, például segítsen kiszűrni a rendbontókat - figyelmeztettek.
Mindemellett a TASZ az üggyel kapcsolatos jogállamisági problémára is felhívta a figyelmet:
„A rendőrség azután tiltotta be immár hetedik alkalommal is a demonstrációt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan összemosta a palesztin nép melletti szolidaritást a terrorizmus támogatásával, ami komoly jogállamisági aggályokat vet fel. Egy jogállamban nem szabadna a kormánynak és a miniszterelnöknek beleszólnia abba, hogy mi mellett lehet tüntetni és mi mellett nem, hiszen ez lehetővé teszi, hogy politikai érdekei mentén visszaéljen a hatalmával”
- írták. Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének munkatársa a közlemény szerint úgy fogalmazott, hogy a kúriai ítélet olyan rendőrségi gyakorlatot szentesít, amely szerint nem lehet addig tüntetni, amíg egy konfliktushelyzet fennáll, mert az túl veszélyes lenne. Tehát béketüntetést csak akkor lehet tartani, ha már béke van, ami nonszensz. „A Kúria feladata lenne, hogy az alapvető jogok érvényesülését kikényszerítse, de ezt nem tette meg” - mondta.
Orbán Viktor: A friss Nobel-díjasaink „Mélymagyarországról” jöttek, ahova egyszercsak olyan koponyák születnek, amit az ember csak csodálattal tud figyelniHetedszer tiltották meg a palesztinbarát tüntetést, bírósághoz fordul a TASZ