Orbán Viktor kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető ingatlanalapok is sokat nyerhetnek az idegenrendészeti törvény „szigorításában” megjelenő újabb, a korábbi aranyvízumhoz hasonló letelepedési programon.
A növekvő migrációra hivatkozva szigorítani kívánt törvényben nem csak korlátozások szerepelnek, sokak előtt épp tágra nyitják a kapukat, például a „vendégbefektetői jogviszonnyal”. Ez erősen emlékeztet a 2012 és 2017 közötti, Rogán Antal nevéhez kötődő korrupciógyanús letelepedési kötvényes rendszerre. Ennek lényege az volt, hogy letelepedési- vagy tartózkodási engedélyt kapott az az EU-n kívülről érkező állampolgár és családja, aki 250-300 ezer euróért vásárolt magyar államkötvényt. Így körülbelül 20 ezer harmadik világbeli, kínai, orosz, arab – akár nemzetbiztonsági kockázatot jelentő – személy juthatott be az EU-ba. A harmadik világból érkezők a kötvényeket nem közvetlenül az államkincstártól vehették meg, hanem közvetítőktől, amelyeknél óriási haszon képződött, ugyanakkor az eladott államkötvények után igen magas, vevőcsalogató kamatszintet kötöttek ki, amit a magyar költségvetésnek kellett állnia. A Habony Árpádhoz köthető közvetítőcégek a Transparency International szerint 162 milliárdos haszonra tettek szert, míg a magyar államot 30 milliárd forint veszteség érte. A Orbán-kormány végül 2017-ben döntött a program leállításáról.
Az aranyvízum után most érkezhet a „vendégbefektetői jogviszony”. Ez kilencven napot meghaladó tartózkodásra, többszöri beutazásra ad lehetőséget, de ennél fontosabb az: feljogosít vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére, ami gyakorlatilag szabad- ki és beutazást jelent Magyarországra.
A törvény szerint nemzetgazdasági érdekből lehet megadni ezt a jogviszonyt annak, aki a jegybank által nyilvántartásba vett ingatlanalapoknál kibocsátott, legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegyet vesz, legalább 500 ezer eurót érő ingatlant vásárol, vagy minimum egymillió eurós támogatást ad „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére”. Mivel a legolcsóbban az ingatlanalapok befektetési jegyeivel lehet tartózkodási engedélyhez jutni, várhatóan ez a lesz a legnépszerűbb. A jegybank honlapján jelenleg 24 alapot tartanak nyilván. A lista élén éppen a Tiborcz Istvánhoz köthető két alap áll, a Central European Ingatlanalap (CEI) és a Diófa Thales.
Nem tetszik az EU-nak a befektetői vízum
A befektetői letelepedési programok eredendő biztonsági kockázatokat rejtenek, és megnyitják az utat a pénzmosás, az adókijátszás és a korrupció előtt a tagállamokban és az EU egészében – szögezte le az Európai Bizottság (EB) egy tavaly márciusi ajánlásában. Ebben azt javasolta a kormányoknak, hogy végezzenek szigorú ellenőrzéseket, mielőtt ilyen program keretében bármilyen tartózkodási engedélyt adnának ki. Különösen aggasztja az uniós testületet, hogy szankcionált orosz és belarusz személyek juthatnak a program keretében schengeni vízumhoz. Mint az EB rámutat, az érvényes tartózkodási engedély nemcsak arra jogosítja fel a nem uniós állampolgárokat, hogy az adott tagállamban lakjanak, hanem arra is, hogy szabadon utazzanak a schengeni térségben. Bár a nem uniós állampolgárok bizonyos kategóriái esetében az uniós jog szabályozza a beutazási feltételeket, arra vonatkozóan nincs uniós szintű szabályozás, hogy mi a teendő, amikor befektetők tartózkodási engedélyt kapnak. Ez nemzeti hatáskörbe tartozik. Halmai Katalin (Brüsszel)