Finnország szombat este lezárta Oroszországgal közös határátkelőinek a felét. A helsinki kormány azzal vádolja Moszkvát, hogy illegális migránsokat csempész át a határon Finnország destabilizálására. Finnország ugyanis április óta a NATO tagja. Petteri Orpo miniszterelnök azt közölte, az orosz tevékenység nem okozott meglepetést számára. Az elmúlt hónapokban a finn hatóságok a Közel-Keletről és Afrikából, különösen Irakból, Jemenből és Szomáliából érkező menekültek számának növekedését regisztrálták.
Míg korábban általában havonta tíz-tizenöt illegális migráns érkezett Finnországba, számuk az utóbbi hetekben meredeken emelkedett. Múlt héten például napi 50-70 között mozgott az illegális migránsok száma. „A gyors trendváltozás aggodalomra ad okot” – magyarázza Matti Pitkaniitty ezredes, a határőrség nemzetközi ügyekért felelős vezetője. Különösen azért, mert míg korábban főleg oroszok érkeztek a határon át, nagy részük most már harmadik országokból, főleg a Közel-Keletről érkezik, tette hozzá.
Antti Häkkänen védelmi miniszter, aki a napokban Brüsszelben tájékoztatta uniós kollégáit a kialakult helyzetről, emlékeztetett arra, hogy
A finnekben mély nyomokat hagyott, amikor 2015–16 telén, négy hónap alatt 1700 menedékkérő lépte át a közös határt annak ellenére, hogy a két ország között a hidegháború idejéből származó hallgatólagos megállapodás van érvényben. Ennek értelmében mindkét fél megszűri az átkelőket, és csak az érvényes papírokkal rendelkezőket engedi ki.
A finn hatóságok akkor csak hónapok múlva reagáltak, és elítélték a Moszkva által szervezett kampányt. Petteri Orpo kormányfő, aki akkoriban belügyminiszterként szolgált, ismét a Kremlt vádolja azzal, hogy szándékosan küld menedékkérőket a finn határszakaszhoz. „Egyértelmű, hogy segítséget nyújtanak ezeknek az embereknek, és a határőrök kísérik vagy szállítják őket a határra” – mutatott rá, egyúttal az egész kampányt „tudatos döntésnek” nevezte orosz részről.
Finnország áprilisi NATO-csatlakozásával az észak-atlanti szövetség és Oroszország határa 1340 kilométerrel nőtt meg. A skandináv ország februárban megkezdte egy 200 kilométer hosszú, három méter magas kerítés építését. Így akarták csökkenteni a kockázatát annak, hogy Moszkva politikai célokra használja fel a menekültkérdést. 2022 júliusában a helsinki parlament törvénymódosítást is elfogadott, amely nagyszabású beutazási kísérlet esetén lehetővé teszi a határátkelők lezárását: ezt a lehetőséget aknázta ki múlt héten a kabinet.
Finnország már NATO-csatlakozási kérelmének 2022. tavaszi hivatalossá tétele előtt minden lehetséges forgatókönyvre felkészült.
De „meglepő módon Moszkva visszafogottságot tanúsított, és még csak meg sem próbálta kisiklatni a folyamatot” – jegyezte meg Matti Pesu, a Nemzetközi Ügyek Intézetének (FIIA) kutatója a Le Mondeban. Oroszország figyelme ugyanis Ukrajnára összpontosult, a Kreml pedig jelentéktelennek akarta beállítani a finn döntés jelentőségét. Tavasszal azonban változás állt be: „Az elnöki adminisztráció retorikája agresszívebbé vált Finnországgal szemben”, Helsinkit azzal vádolták, hogy tönkreteszi az Oroszországgal való jó kétoldalú kapcsolatot.
Az elmúlt hónapokban jelentősen romlott a kétoldalú viszony – erősítette meg a finn hírszerző szolgálat (SUPO) október 12-én közzétett éves jelentésében. A SUPO szerint Finnországot ma már „ellenséges országnak” tekinti Moszkva, amely „kész bármilyen, általa szükségesnek tartott intézkedést meghozni”. Erre példa a szentpétervári finn konzulátus bezárása, amelyet Moszkva október 1-jén rendelt el a Helsinkiben állomásozó orosz diplomaták kiutasításának megtorlásaként.
Felvonták a zászlókat, Finnország ma hivatalosan a NATO tagja lett