Folytatódott a magyar jegybank kamatcsökkentési periódusa, amit még májusban kezdett meg a Monetáris Tanács (MT), amikoris 18 százalékról kezdte visszavágni irányadó kamatát a testület. Az MT keddi ülésén újabb kamatcsökkentésről döntöttek a jegybankárok: az alapkamat így 12,25 százalékról, 11,5 százalékra csökken – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MT ülését követő sajtótájékoztatón.
Az infláció októberben 9,9 százalékra csökkent, az év eleji 25 százalékról. Az októberi inflációcsökkenés az elemzőket is meglepte, az adat publikálása után megjelentek olyan elemzői spekulációk, hogy ez alapján a jegybank akár visszatérhet az 100 bázispontos, vagyis egy százalékpontos kamatcsökkentéshez. Virág Barnabás sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az MT0 három kamatcsökkentési forgatókönyvet is megtárgyalt: szó volt 50, 75 és 100 bázispontos vágásról – végül egyhangúan a középút mellett döntöttek. Az MNB alelnöke az óvatossággal indokolta a kamatcsökkentés visszafogottságát, utalva arra, hogy ez a következő hónapokban is fenn fog maradni.
Továbbra is vezet az EU-ban a magyarországi infláció, a csehek próbáltak előzni, de nem hagytuk őketAz MNB várakozásai szerint az infláció – vagyis az áremelkedés üteme – a következő hónapokban tovább mérséklődik, az októberi 9,9 százalékról decemberre 7 százalékra mérséklődhet. Sőt, ha a jelenlegi olajárak fennmaradnak, akkor az év utolsó hónapjában akár 7 százalék alá is beeshet mutató, ez pedig már bőven elég lesz ahhoz, hogy levesse a magyar gazdaság az inflációs rekorder címet az EU-ban. A 7 százalék körüli infláció a jegybankár szerint már belesimul a régió inflációs átlagába. A számos geopolitikai feszültség ellenére az olajárak az elmúlt hetekben csökkentek, így a trend biztató, de ugyanakkor bármikor kiélesedhetnek a geopolitikai feszültségek, amelyek azonnal az energiahordozók emelkedését hozhatják magukkal. Biztató, hogy a cégek, kereskedők áremelési szándékai jelentősen mérséklődtek, az MNB saját megfigyelései szerint a havi átárazások már 2021 előtti mintázatot mutatják. Ezzel együtt a jegybankárok nincsenek elájulva az „egyszámjegyű inflációtól”, nem szabad hátradőlni az drágulás csökkentését 2024-ben is folytani kell – hangsúlyozzák.
Tartósan magas inflációt jósol Magyarországon az Európai Bizottság friss előrejelzéseAmennyiben fennmaradnak a jelenlegi inflációs trendek, akkor a jegybank folytathatja az alapkamat csökkentését
– mondta Virág Barnabás. Várakozásaik szerint az alapkamat decemberben 11, februárban pedig 10 százalék alá csökkenhet – tette hozzá. Ez az elemzők szinte egyöntetű értékelése szerint azt jelenti, hogy a következő hónapokban is 75 bázispontos kamatcsökkentések várhatóak. A jegybank egy tényezőre nagyon figyel, és ez az, hogy 2024-ben folyamatosan és tartósan pozitív legyen a reálkamat, vagyis a jegybanki alapkamat mindig magasabb legyen az aktuális és a várható inflációnál. Az MNB szerint a pozitív reálkamat a dezinfláció egyik záloga.
Az inflációs folyamatokat 2024 elején több tényező is megakaszthatja:
ilyen a biztosítók, bankok, telekom-cégek visszatekintő áremelése; jogszabályok megengedik, hogy ezen cégek áraikat az előző évi infláció mértékével emeljék, ami várhatóan 17-18 százalék lesz.
Ugyancsak inflációs nyomással járhat az minimálbér 15, illetve a garantált bérminimum 10 százalékos decemberi emelése, bár ez utóbbitól nem tart a jegybank. Virág Barnabás érvelése szerint béremeléseket a cégek – az amúgy is magas – profitok csökkentésével, teljesítmény és hatékonyság fokozásával ki tudják gazdálkodni áremelések nélkül. Az alelnök megjegyezte, hogy a jelenlegi keresleti környezetben az a cég, amely az árak emelésével próbálkozik, könnyen a vesztesek között találhatja magát.
Megszületett a minimálbér-megállapodás, a legkisebb fizetések már decemberben 15 százalékkal emelkednekSzintén januártól élesedik a boltokban a kötelező visszaváltási rendszer egyes élelmiszercsomagolások esetében. Jellemzően a palackos üdítőkre, italokra vetnek ki januártól betétdíjakat, ami egyszeri jelentős kiadással jár majd a lakosság számára, hisz egyetlen ásványvizes palack betétdíja 50 forint is lehet. Az MNB alelnöke ennek ellenére nem számít arra, hogy a kötelező betétdíjak bevezetése érdemben növelje az inflációt. Virág utalt arra, hogy a KSH akár találhat olyan statisztikai módszertant amely nem is veszi figyelembe az egyszeri díjemelést az infláció kiszámításnál.
Foghíjasan indul a kötelező visszaváltás, eltűnhet az újratölthető italcsomagolásStabil maradhat a forint
Az elemzőket nem lepte meg a jegybank döntése, Balog-Béki Márta, az MBH Bank elemzője szerint is folytatódik az infláció és ezzel párhuzamosan a jegybanki kamat mérséklése a következő hónapokban, ennek ellenére megmaradhat a forint stabilitása. Az elemző szerint a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának, ráadásul a várható kamatcsökkentések már előre beárazta a piac. Így az euró ára az év végére 378 forint lehet – ami megfelel a mostani szintnek - bár kilengések nem zárhatók ki se a gyengébb, se az erősebb irányba, azonban jóval kisebb mértékűek lehetnek a tavalyi turbulenciákhoz képest. Gyengébb irányba esetlegesen nem várt nemzetközi piaci turbulenciák, erősebb irányba az uniós forrásokhoz való hozzáférés mozdíthatja a forint árfolyamát - tette hozzá Balog-Béki Márta.
