Tavaly július óta a kormány és a Fidesz-KDNP következetesen azt állítja, hogy a rezsicsökkentés révén havi átlag 181 ezer forintot takarítanak meg minden család számára. A mellbevágóan magas értéket a Fidesz-KDNP épp akkor dobta be a köztudatba, amikor, választási ígéreteiket megszegve, a háztartások számára az „átlagfogyasztás” felett hétszeresére emelték a gáz, és kétszeresére az áram árát. Bár idén szeptember közepi közrádiós kinyilatkoztatása során Orbán Viktor elismerte, hogy az érték, a piaci árak csökkenése nyomán, ma már alacsonyabb lehet, ez a legkevésbé sem zavarta a kormányt abban, hogy a hamis kijelentést a most postázott „nemzeti konzultációs” ívek első pontjában is sulykolja. Kérdés, a tőzsdei árak tavaly szeptember óta tartó zuhanása tükrében vajon még mindig kijön-e, akár havi átlagként, a tavaly július óta a kormánypropagandában és a hozzájuk közel álló médiafelületeken naponta többször is elismételgetett, havi 181 ezer forintos megtakarítás?
Lapunk számításai szerint nem. Az összeg minden jel szerint teljességgel légbőlkapott, aminek a valósághoz semmi köze.
Számításainkat alapvetően hivatalos közlésekre alapoztuk, annak híján pedig józan becslésekre hagyatkoztunk. Az átlagos családi fogyasztást épp a tavalyi rezsiemelés kapcsán hozta nyilvánosságra a kormány. Ez havi 144 köbméter gáz és 210 kilowattóra (kWh) áram. Ezalatt nem kell emelt tarifát fizetni, tehát a rezsicsökkentés révén elérhető megtakarítások itt a lehető legmagasabbak. Köbméterenként száz forintos gáz-, illetve kWh-nként 36,4 forintos áramárral számolva, legalábbis a kormányszámok alapján, egy átlagcsalád gázra havi 14 ezer 400, áramra pedig 7651 forintot, összesen tehát mintegy 22 ezer forintot költ.
Ha igaz lenne a havi 181 ezer forintos rezsimegtakarításról szóló hamis állítás úgy piaci árakon havonta egy háztartásnak értelemszerűen 203 ezer forintot kellene fizetnie a gázért és az áramért.
Ha ezen belül fenntartjuk a két számla egymáshoz viszonyított, 1,9-es arányát, úgy egy háztartásnak havonta 133 ezer forintot kellene gázra és 70 ezret áramra költenie. Áfa és rendszerhasználati díj nélkül a két érték körülbelül száz, illetve 50 ezer forint. Ezt az átlagfogyasztással visszaosztva arra juthatunk, hogy a kormány a 181 ezer forintos értéket köbméterenként nettó 692 forintos gáz-, illetve kWh-nként 239 forintos piaci áramárra alapozhatja. (Mivel az Orbán-kormány 2022. októberében még tovább emelt a lakossági gázáron, a viszonyszám tavaly július és szeptember között 708 forintra jön ki.)
Ezek az értékek ugyanakkor ma már köszönőviszonyban sincsenek a tényleges piaci árakkal. Igaz: a tavalyi, lakossági gázáremelés idején, vagyis augusztusban és szeptemberben a viszonyítási alapként tekintett, TTF nevű holland tőzsde köbméterenként 897, illetve 769 forintos átlaggal, némiképp valóban meghaladta a fideszes agyközpontban vélhetőleg alapul vett értéket. Ennek fő oka - a kormánypropaganda sugalmazásaival szemben - az, hogy az Ukrajnát lerohanó Putyin ebben az időszakban zárta el az EU emiatt berzenkedő többségének gázcsapját. Miután azonban világossá vált, hogy az érintett országok, hatalmas erőfeszítések árán, de képesek máshonnan biztosítani a télirevalót, a piaci gázárak is zuhanni kezdtek. Így az idén májusi TTF-átlag már csak 112 forintot mutatott. Azóta az árak 100 és 150 forint között ingadoznak.
Bár a viszonyítási alapként egyaránt elfogadott, HUPX nevű magyar áramtőzsde akkortájt szintén rekordokat döntött, a 2022. augusztusi, kWh-nként 200 forintos csúcsértéke is - amiként tavaly a 24.hu is felhívta a figyelmet - jócskán elmaradt a 181 ezer forintos kormányzati bonmot vélhető alapjául szolgáló 239 forinttól. Bár tavaly júliusban és szeptemberben a HUPX még 150 forint körül állt, ezt követően, egy-két kiugrástól eltekintve, szintén esésnek indult, egészen az idén májusi, 33 forintig. Bár azóta az érték kissé nőtt, a piac itt is beállni látszik.
Bár az energiatőzsdék a megtakarítási szlogen kiötlésének tavaly nyár végi időszakában tényleg csúcsokat döntöttek, számításunk szerint az átlagháztartás rezsicsökkentett díjak révén elért, összesített, havi megtakarítása egyetlen hónapban sem érte el a 181 ezer forintot. A kormányzati lódítás mértéke gáz esetében köbméterenként átlag bruttó 464, áramnál pedig kWh-nként átlag bruttó 208 forintra tehető. A lakosságnak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) nyilvántartott, havi fogyasztási adatai ismeretében a kormány által hazudott teljes összeg is jó közelítéssel számolható. Mivel a megemelt áron eladott energiára a megtakarítás úgymond nem érvényes, ama hivatalos közlés alapján, miszerint a háztartások negyede fizet emelt tarifát, a kormány szempontjából igen nagyvonalúan a forgalomból ennek felét, 12,5 százalékot levontunk. A MEKH-nyilvántartás alapján így arra jutottunk, hogy tavaly július és idén szeptember között, a gáz esetében nettó mintegy ezer, az áramnál pedig közel kétezermilliárd forintra rúghatott az az összeg, ami hibádzott a 181 ezer forintos számításból, vagyis amennyi csak a pártpropaganda fantáziájában jelent meg. Áfával együtt számolva állítható: tavaly július óta közel 4 ezermilliárd forinttal kevesebb pénz jutott a háztartásokhoz, mint amennyi a kormányröpiratban is megjelenő, havi 181 ezer forintos rezsimegtakarításból következne.
Ha tehát ez az állítás valótlan, kérdés, mi lehet a helyes érték. Számításunk szerint tavaly július és idén október között a rezsicsökkentett gázdíjon az átlagháztartás köbméterenként átlag bruttó 359 forintot takaríthatott meg.
(Itt a rendszerhasználati díj tekintetében szakértői becslésekre hagyatkoztunk.) Áram esetén pedig kWh-nként átlag bruttó 89 forintot kapunk. Ebből az eltelt időszak átlagában gáz esetében nettó 41 ezer, áramnál pedig 15 ezer, összesen bruttó 70 ezer forint havi megtakarítás adódik. Ha a kormány igazat állítana – illetve a választópolgárok többségét egyáltalán befolyásolná, amikor a kabinetet hazugságon kapják -, ennek akár örülhetnénk is. Számításunk szerint a kormány tavaly július és idén szeptember között a rezsicsökkentett és a tőzsdei árak különbségeként 645 milliárd forintot takarított meg a lakosságnak. Noha áram esetén ennél is nagyobb számot kapunk, az teljességgel elméleti, hisz a lakossági villamos energiát az állami Paksi Atomerőműtől évek óta változatlan, tőzsdefüggetlen, nagyon nyomott áron veszik. De a kormány a gáz esetén sem beruházások vagy energiahatékonysági intézkedések révén érte el a megtakarítást. Hisz az állami MVM által az oroszoknak fizetendő gáz ára, noha alapvetően követi a TTF-et, annál számításaink szerint rendre még magasabb is. Az alacsony bevételekből és magas kiadásokból származó, ezermilliárdos nagyságrendűnek mondott különbözetet ugyanakkor a kormány egyszerűen a költségvetésből fizeti ki, ami áttételesen tehát Putyin háborús kasszáját gazdagítja. Ennek forrása részint a különböző ágazatokra kivetett „extraprofitadó”, amelyet végül a mégiscsak fogyasztótól szednek be.
Számításunk, tekintve, hogy néhány ponton becslésekre hagyatkoztunk, elsősorban a nagyságrendek érzékeltetésére szolgál. Lapunk idén augusztusban érdeklődött az energiaügyi tárcánál a havi 181 ezer forintos megtakarításról szóló szlogenjük számítási módja iránt. Válaszukat azóta is várjuk.
Beismerés
„A 2022-es évben, amikor nagyon magasan voltak a rezsiárak, akkor a rezsicsökkentéssel minden családnak adtunk 181 ezer forintot, ennyit spóroltak. Most, a 2023-as évben már lejjebb jöttek az árak, ezért ez mai árakon kevesebb.” (Orbán Viktor, 2023. szeptember 15., Kossuth Rádió)
