„Normális körülmények között”, energiaárválság nélkül, a kiskereskedelmi díjszabályozás ideiglenes intézkedésnek tekintendő, amit a tagállamoknak fokozatosan ki kell vezetniük – közölte lapunk megkeresésére Veerle Nuyts. Az Európai Bizottság gazdasági szóvivőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy a kormánykommunikáció, ezúttal a „nemzeti konzultációs” íveken, újfent azzal vádolta meg „Brüsszelt”, hogy „el akarja törölni a rezsitámogatást”. Az EU a „fokozatos kivezetés” alól kivételként tekint a kiszolgáltatott háztartásokra: az „energiaszegények” tarifáit a tagállamok akár hosszabb távon is szabályozhatják – szögezte le a szóvivő. Az Európai Bizottságnak 2025-ben kell helyzetjelentést írnia az Európai Parlamentnek és a – legfőbb döntéshozó testületként ismert, kormány- és államfők alkotta – Európai Tanácsnak.
Az EU országszintű ajánlásai „irányt mutatnak” a tagállamoknak arra vonatkozólag, hogy miként kezeljék a legfontosabb kihívásokat, így rendezett államháztartás mellett miként ösztönözzék a munkahelyteremtést, a növekedést és a beruházásokat. Az ajánlásokat a tagállamok az Európai Tanácsban jóváhagyják. A Bizottság folyamatosan figyeli a kormányok előrelépéseit. Az állami szintű helyreállítási terveknek szintén hozzá kell járulniuk az ajánlásokban megjelölt kihívások mindegyikének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez – fogalmazott Veerle Nuyts.
Arra a kérdésünkre, hogy a testület kikényszerítheti-e a hatósági árak, vagyis a „rezsicsökkentés” eltörlését, nem válaszolt.
Az Unió belső villamosenergia- és gázpiaca azon az általános elven alapul, hogy az árakat a piac határozza meg, és a fogyasztók a számukra legjobb árat és szolgáltatást nyújtó szolgáltatót választhatják – fogalmazott lapunknak egy másik, Unióban jártas szakértő. Az EU-jog szerint a tagállamok a teljes körű piac biztosítása mellett szabályozhatják a tarifákat. Viszont az „állandó árszabályozás általában” nem összeegyeztethető az EU-joggal – tette hozzá. Tavaly a bizottság is úgy látta, hogy válság idején az átmeneti intézkedés segítséget jelenthet. Az Európai Tanács június közepén, a többi tagállam mellett Magyarországot is arra kérte, hogy idén és jövőre szüntesse meg a hatályos szükséghelyzeti energiatámogatásokat, e megtakarításokat a költségvetési hiány csökkentésére fordítva. Ha az energiaárak újbóli emelkedése a támogatások meghosszabbítását igényelné, azokkal a kiszolgáltatott háztartásokat és vállalkozásokat kell célozni, figyelemmel a költségvetésre és az energiahatékonyság fokozására – fogalmazott. Az ajánlások célja a verseny élénkítésével a kínálat és az árak javítása. Idén márciusban a testület felrótta a tagállamoknak, hogy az energiaválság enyhítését célzó támogatások kilenctizedét nem célzott rétegek kapták. Az energiaárak javuló kilátásaira tekintettel ez év végétől a támogatások fokozatos kivezetését javasolják, a legkevésbé célzottakkal kezdve.
Magyarország azt az ajánlást kapta, hogy az energiamegtakarítás ösztönzése érdekében „igazítsa ki” a szabályozott árak rendszerét, célzott támogatást nyújtva az alacsony jövedelmű háztartásoknak. A hazai energetikai intézkedések nem a legkiszolgáltatottabb háztartásokat vagy cégeket célozzák, az árak pedig nem szolgálják teljes mértékben a keresletcsökkentési és hatékonyságnövelési célokat
– vélik. Mivel a költségvetési mérleg helyzetét erőteljesen befolyásolják az energiaárak, a Bizottság májusban a költségvetési hiány egyik fő okaként is az energiapazarlást jelölte meg. De az alacsony lakossági tarifákat részben a nagyipari fogyasztók magas árai is biztosították. Így az energiaigényes feldolgozóipari ágazatok termelése tavaly az uniós átlagnál nagyobb mértékben csökkent. Egy energiatakarékosságra ösztönző lakossági energiaár-rendszer, célzott intézkedésekkel együtt, hozzájárulhatna a magyar makrogazdasági sérülékenység csökkentéséhez is – fogalmazott brüsszeli folyosókon jártas forrásunk.
Négyezer milliárd forintnál tart az Orbán-kormány hazugsága a rezsicsökkentésrőlMás szakértők szerint az EU-bürokrácia ebbéli, igen összetett és számos kibúvót biztosító álláspontját úgy tálalni, miszerint „Brüsszel el akarná törölni a rezsitámogatást”, legalábbis erős csúsztatás. Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezetője a napokban arra hívta fel a figyelmünket, hogy az uniós ajánlások betartása nem is kötelező. Bár más szakértők szerint az EU-támogatások kifizetése függővé tehető az ajánlások betartásától, ellenpéldát épp a tegnapi napon megszavazott, ezermilliárdnyi EU-pénz szolgáltat. Az EU-s megfogalmazás ellenében tény, hogy Magyarországon a lakossági vezetékes közművek árait mindig is az állam határozta meg. (Bár a háztartások néhány évig akár ennél olcsóbb, „alternatív” szolgáltatókat is választhattak, ezek a „termékek” azóta eltűntek a piacról.) Az Orbán-kormány által meghatározott lakossági tarifa 2013 óta kimondottan piacfüggetlen. Az ugyanakkor tény, hogy ezeket a tavalyi energiaválság óta évi több ezermilliárdnyi, a gázért cserébe főképp Moszkvába utalt, költségvetési támogatással tartják fenn. Ez pedig kétségkívül felborította az egyensúlyt. Bár tehát Brüsszel szívesebben látna egy olcsó, költségvetés-, piac-, rászoruló- és környezetbarát, az Ukrajna elleni orosz hadviselést viszont nem támogató rezsirendszert, a „nemzeti konzultációban” is megfogalmazott „eltörlési” szándékról, illetve képességről szó sincs.
Az Orbán-kormánynak már a kérdései is hazugok, indul felmérés a nem létező Európai UniórólA nemzeti konzultáció mellé Alex Sorost és Ursula von der Leyent mutató plakátkampánnyal is kedveskedik az Orbán-kormány