Orbán Viktor: Testvéri nemzet vagyunk Azerbajdzsánnal

A nemzetgazdasági stratégiánk arra épül, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az azerbajdzsáni Bakuban pénteken a Magyar Távirati Iroda (MTI) híre szerint.

A kormányfő kifejtette, 33 éve van a nemzetközi politikában, és ezért megoszthatja azt a tapasztalatát, hogy az utolsó 10 év egészen különböző volt a megelőző 20 évhez képest. Volt egy pénzügyi válság, Európát nyolc éve sújtja egy bevándorlási válság, jött a világjárvány, kitört a háború Ukrajnában, most pedig itt a közel-keleti biztonsági válság. A miniszterelnök arról beszélt, ezért van az, hogy egy nagy vita zajlik most Európában arról, hogy miként kapcsolódjon Európa a tőlünk keletre lévő világhoz.

Ebben a vitában két iskola van: az egyik inkább leválni akar, a másik pedig összekapcsolódást akar - mondta Orbán Viktor. Az európai gazdaság gerincét a járműgyártás adja, és most, hogy át kell térni a zöld korszakra, a nagy nyugati gyártók keleti beszállítóktól függnek. Korábban egész Közép-Európa rengeteget vesztett a blokkosodáson, úgyhogy „mi azt akarjuk, hogy a most formálódó világgazdasági korszakot az összeköttetések és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés határozza meg”. Közép-Ázsia és Európa összeköttetése nélkül „nem tudunk alkotni új sikeres európai gazdasági stratégiát” - fejtegette. 

Közép-Ázsia szerepe ezért jelentősen megnőtt európai nézőpontból, és ahhoz, hogy a következő időszakban összeköttetések és civilizált keleti-nyugati együttműködés legyen, kellenek közvetítők. „Mi Európából Közép-Ázsiára olyan területként tekintünk, amely összeköti az európai és keleti szállítási, kereskedelmi és digitális útvonalakat”  - mondta Orbán Viktor. KItért arra is, hogy Azerbajdzsánnal nem „gázbarátságot”, hanem testvéri barátságot építenek. „Testvéri nemzetek vagyunk”, de a két ország között az elmúlt időszakban sikerült létrehozni egy erős energetikai együttműködést - hangoztatta. 

Orbán Viktor nagy rajongója a türk kapcsolatnak, amely 2018-ban kezdett jelentőségre szert tenni, akkor, a kirgizisztáni Cholpon-Atában a miniszterelnök kijelentette, hogy „mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”. Ennek a szépséghibája csak az volt,. hogy a magyar finnugor nyelv, öt évvel korábban, 2013-ban Helsinkiben pedig maga Orbán Viktor is úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi nem vélemény-, hanem ténykérdés. Egy finn nyelvész a fent idézett megjegyzésén be is mutatta, hogy valóban ténykérdésről van szó.