Európai Unió;Magyarország;infláció;bérek;minimálbér;

Növekedtek a bérek Magyarországon, de magával rántotta őket az infláció

Mindez a minimálbérből élőkre volt a legnagyobb hatással, az Európai Unióban hazánkban csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5 százalékkal) az előírt minimális kereset reálértéke.

Az Európai Unión belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17 százalékkal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben estek vissza április és június között – írja az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló éves jelentése alapján a Portfolio.

Az összegzés szerint a nominális bérnövekedés magyarországi ütemét csak a román mutató (19 százalék) múlta felül. Ez az arány Máltán (1,5 százalék), Svédországban (3,3 százalék), Olaszországban (3,3 százalék) és Dániában (3,4 százalék) volt az EU-n belül a legalacsonyabb – ezekben az országokban az infláció viszonylag alacsony mértékű, míg mind Romániát, mind Magyarországot a magas infláció mellett feszes munkaerőpiac jellemzi.

A EU-tagállamok mintegy felében a nominális bérnövekedés mértéke nem érte el az infláció szintjét, így ezen országokban a reálbérek csökkenése volt megfigyelhető 2023 második negyedévében. A legnagyobb mértékben, éves szinten több mint 4 százalékkal Csehországban, Olaszországban és Máltán csökkentek a reálbérek.

Magyarországon pedig 3,7 százalékkal apadt a keresetek vásárlóereje,

ami az ötödik legnagyobb mértékű reálbér-csökkenésnek számít az Európai Unióban.

A magyarországi bérek nominális emelkedése azért tudta csak részben ellensúlyozni a hazai infláció hatását, mert az Eurostat adatai szerint

a 2022 októbere óta eltelt összes hónapban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció mértéke az EU-n belül.

Januárban 26,2 százalékkal tetőzött itthon a drágulás éves üteme, ez a legfrissebb Eurostat-adat szerint októberben 9,6 százalékra mérséklődött, amely még mindig rekordértéknek számít az EU-n belül, igaz a cseh mutató (9,5 százalék) alig marad el a hazaitól.

Az Európai Bizottság jelentése kitért arra is, hogy miként változott a minimálbért keresők vásárlóereje, miután 2022 januárja és 2023 júliusa között a minimálbért alkalmazó összes tagállamban (az EU 27 tagországa közül 21-ben van minimálbér) megemelték az előírt minimális kereset összegét. Az összes minimálbért alkalmazó országban több mint 5 százalékos emelés történt 2022 eleje és 2023 júliusa között, a legtöbb tagállamban pedig meghaladta a 10 százalékot a növelés mértéke.

Magyarországon a jövő évre vonatkozó minimálbért már idén december 1-jétől bevezetik, aminek értelmében 15 százalékkal nő a bruttó minimálbér összege 266 800 forintra. 2023 elején pedig 16 százalékkal nőtt a bruttó minimálbér összege az addigi 200 ezer forintról 232 ezer forintra. Ennél nagyobb mértékű emelés csak két országban, Litvániában és Németországban történt a vizsgált időszakban.

A minimálbér-emelések azonban csak a tagállamok felében kompenzálták az infláció hatását, közülük is csupán hat tagállamban (Németországban, Belgiumban, Görögországban, Luxemburgban, Hollandiában és Bulgáriában) nőttek a minimálbérek reál értéken 2022 eleje és 2023 júliusa között.

Tíz tagállamban viszont 3 százalékot meghaladó mértékben csökkent a minimálbér vásárlóértéke 2022 eleje és 2023 júliusa között.

Magyarországon 10,5 százalékkal apadt a mutató,

aminél nagyobb mértékű visszaesés csak Csehországban történt (12 százalék).