GDP;kiskereskedelem;infláció;boltok;kiskereskedelmi forgalom;boltzár;

Újabb kiskereskedelmi láncok aligha fognak csatlakozni a december 24-ei boltzárhoz

A névsorolvasás végére érhettünk, így az eddig jelentkezett láncok mellé aligha zárkózik fel olyan, amelyik december 24-én zárva tartana.

Jelen állapot szerint újabb kiskereskedelmi láncok aligha fognak csatlakozni a december 24-ei boltzárhoz – mondta el érdeklődésünkre Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Hozzátette, ennek ellenére nem zárható ki, hogy még születhet értelmű döntés. Ugyanezt erősítette meg a Népszavának Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének (KASZ) elnöke is. Bár az általa irányított érdekvédelmi szervezet még tárgyalásban áll több hazánkban tevékenykedő kiskereskedelmi lánccal, a szerdai állapot szerint a december 24-ei boltzárhoz csatlakozók élelmiszerláncok névsorolvasása a Lidlt, a Penny Marketet foglalja magában. Mindezt azzal egészítette ki Bubenkó Csaba, hogy ezen a napon nem nyit ki az OBI, a Praktiker és az IKEA sem. Korábban már csatlakozott a zárva tartókhoz a Rossmann, a JYSK, valamint a Mountex is.

A december 24-ei boltzár megvalósítását ezek figyelembe vételével is sikeres szakszervezeti akciónak tartja a KDFSZ elnöke, mert mint fogalmazott: a legnagyobb hazai kiskereskedelmi lánc bezárja erre a napra kétszáz itteni üzletét, és egyben példát mutat az ágazat többi szereplőjének. Korábban hasonló véleményt fogalmazott meg a KASZ részéről Karsai Zoltán is. A szakszervezeti vezetők szerint a láncoknak advent első vasárnapjáig lehet idejük bejelenteni, hogy csatlakoznak-e a boltzárhoz vagy sem.

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben érdekelt további hazai szereplők nem csatlakoztak a Lidl és a Penny döntéséhez – jelezte Bubenkó, aki sarkosan ennek kapcsán úgy fogalmazott: a többi cégnél bizonyára fontos a munkavállaló, de több szempont ennél fontosabb – tette hozzá. A kiskereskedelemben olyan nagy számban dolgoznak munkavállalók, hogy szinte nincs család, amelyik ne lenne érintett – tette hozzá a szakszervezeti vezető, aki szerint ez is fontos szempont, amikor arról formálunk véleményt, hogy jó vagy rossz döntés-e a kereskedelmi láncok részéről a december 24-ei boltzár. Bubenkó Csaba annak a meglátásának adott hangot, hogy a hazai vásárlók kedvezően állnak a jelzett boltzárhoz. Ezt támasztja alá a hvg.hu felmérése is, amelyből kiderült, hogy az általuk szavazásra kért olvasók 66,2 százaléka értett egyet az ünnep előtti boltzárral, és velük szemben 33,8 százalék utasította el.

Kufároknak nevezte azokat a munkaadókat és tulajdonosokat Bubenkó Csaba, aki nem csatlakoztak a Lidl, a Rossmann és a Penny Market és társaik december 24-ei boltzárához. Meglátása szerint ennek napnak a forgalma nem oszt és nem szoroz a cégek egész éves forgalmában. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy a boltzárból kimaradók bevételnövekedési lehetőséget látnak abban, hogy a piac jelentős szereplői ezen a napon zárva tartanak. Tény, hogy a gazdaság visszaesése és az elszabaduló infláció miatt nagyon jelentős forgalom-visszaesést könyvelhet el erre az évre valamennyi hazánkban tevékenykedő kiskereskedelmi lánc. Az azonban erősen kétséges, hogy ezt a rossz eredményt lehetséges-e kozmetikázni a december 24-ei forgalommal.

Annak fényében joggal merülhet fel a kérdés, hogy ez a nap idén ráadásul vasárnapra esik, így a boltok csak délig lehetnek nyitva. A Népszavának korábban nyilatkozó Karsai Zoltán ennek kapcsán már jelezte: alacsony forgalom, alacsony bevétel és ezzel szemben viszonylag magas munkabér esik erre a napra. Ez pedig a tulajdonosok szempontjából erősen kérdésessé teheti, hogy pénzügyileg jó döntés-e erre a napra a nyitvatartás.

A munka becsületének és az emberi méltóság aláásásának tartja Bubenkó Csaba azt a munkadói gondolkodást és magatartást, ami szerint pénzzel és pótlékokkal vehetők rá a dolgozók a jobb munkavégzésre – utalt ezzel a vasárnapi bérpótlék kérdéskörére. Egyetlen, a hazai kiskereskedelemben dolgozó munkavállalót sem hallott panaszkodni abban az időszakban a pótlékok elmaradására, amikor hazákban közel egy évig vasárnap zárva tartottak a boltok. Ez is mutatja, hogy a dolgozók értékelik a szabadnapokat és igénylik a pihenésre és a rekreációra fordítható időt – tette hozzá.

A december 24-ei boltzárral kapcsolatban megkeresésünkre Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője úgy válaszolt, hogy a hálózathoz tartozó üzleteik franchise rendszerben működnek, így az adott egység nyitva tartási idejét az üzemeltető vállalkozás határozza meg a jogszabályi előírásoknak megfelelve, a vásárlói igények figyelembevétele mellett.

A kormány nem állt melléjük

A munkaszüneti napok további növelése próbára tenné az ország gazdasági teherbíró-képességét – válaszolta a parlamentben egy, a Jobbik által benyújtott javaslatra Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy kormányzásuk ideje alatt lett munkaszüneti nap mindenszentek (2000) és nagypéntek (2017), ám ezek bővítéséről egyelőre nem gondolkozik a kabinet. A hvg.hu témába vágó összeállításából kiderült, hogy itthon tizenegy munkaszüneti napot tartanak nyilván, ami európai összehasonlításban nem számít soknak, így elvben volna lehetőség ezek bővítésére. Felmerül a kérdés, hogy egy újabb munkaszüneti nap mennyit ronthatna az ország gazdasági teljesítményén, a GDP-n. A vélemények erősen megoszlanak. Egy mechanikus számítás szerint egy munkanapon Magyarországon 260 milliárd forintnyi értéket termelnek meg, vagyis a veszteség éppen ennyi volna. Mások szerint ez ebben a formában félrevezető, mert egy év végi munkanap termelése meg sem közelíti az átlagosnak számító munkanapok gazdasági teljesítményét.