Hiába a nagy kórházi adósságrendezés, lesz olyan intézmény, ahol azután sem tudják fizetni a piaci beszállítókat

Van, ahol csak a tartozások negyedét rendezték.

Az állami kórházak és az alapítványi egyetemek adóssága 71 százalékának a kifizetésére adott forrást a magyar állam – derül ki Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának gyorselemzéséből. A tartozásokra fordítható 90 milliárd forint kifizetése után még mindig marad csaknem 36 milliárd forint adósság. Ez az összeg januárra elérheti az 50 milliárdot.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kedden tette nyilvánossá azt az adatsort, amely intézményenként közli, hogy melyik kórház mekkora összeget kaphat számlái kiegyenlítésére. A mezőny erősen szór, van olyan intézmény, amely mindössze adósságainak 25, és olyan is, például a Szent Imre kórház, amely a kifizetetlen számláinak 95 százalékára kapott támogatást. Rásky László szerint az a kórház,

Érdekessége a listának, hogy az állami fenntartású kórházak mellett jelentős közpénzt kaptak adósságrendezésre az alapítványi formában működő magánegyetemek. A legnagyobb adóssága, 11,2 milliárdos tartozása a Debreceni Egyetemnek van, itt az állami támogatásnak köszönhetően mintegy nyolcmilliárd forintnyi számlától szabadulhatnak meg. Hasonló összeggel, 7,8 milliárd forinttal adósodott el a pécsi és a szegedi orvosképzéssel foglalkozó egyetem is, e két intézménynek 6,2 milliárdot utalt a NEAK. A legkisebb, 1,2 milliárd forintos tartozása a Semmelweis Egyetemnek van, 914 milliós tartozásukat fizeti most ki az állam. Az egyházi kiskórházak – Betegápoló Irgalmas Rend, MRE Bethesda Gyermekkórház, Siklósi Kórház Humán-egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Szeretetkórháza, Budapesti Szent Ferenc Kórház – eladósodásáról nincs adat,

Nemrég jelent meg az a kormányrendelet, amely a kórházi adósságok kevesebb mint háromnegyedére biztosít fedezetet. A célra 90 milliárd forintot szántak, noha már november végén a legóvatosabb becslések szerint is az egészségügyi intézményeknek, beleértve az alapítványi fenntartású orvosi egyetemeket,

E jogszabály előírta, hogy a szolgáltatók a legalább 60 napon túl lejárt számláik rendezéséhez használhatják fel az összeget, azt is szigorú feltételekkel: e szerint akkor kaphatnak működési támogatást az állami, egyházi tulajdonban álló, továbbá felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ, fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltatók, ha a lejárt tartozásuk 2023. szeptember 30-án meghaladta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által 2023. január–augusztus időszakban kifizetett finanszírozásának három naptári napra jutó összegét. Most a NEAK által kedden közzétett listán azon szolgáltatók találhatók, melyek e szabály szerint jogosultak valamekkora összegre.

Az adósságrendezésről szóló jogszabály azt is előírta, hogy az intézmények csak meghatározott sorrendben fizethetnek hitelezőiknek, így például legelőször a 2023. július 1-jétől és 2024. január 1-jétől a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos lejárt tartozásokat kell kiegyenlíteni. (A KEF az az új szervezet, amely átvette az intézmények működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. Ők felelősek például a liftek működéséért, a csőtörések gyors megjavíttatásáért, az ellátáshoz szükséges eszközök szervizeléséért.) A kiegyenlítési sorban ezt a hivatalt követi a büntetés-végrehajtási szervezeteknél fölhalmozódott számlák rendezése, és csak ezután következhetnek az egyéb beszállítók.

– jegyezte meg lapunknak Rásky László. Mindez szerinte azt jelenti, hogy a piaci beszállítóknak a helyzete továbbra is bizonytalan, így az egyes ellátásokhoz fontos eszközöket sokan maguk sem tudják beszerezni, pedig azokra nagy szükségük lenne a kórházaknak.

Ráhajtanak a digitalizálásra

Digitális alapokra akarja helyezni a kormányzat az egészségügyet, annak működtetését, illetve a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat is – erről beszélt Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a Digital Health Summit szakmai konferencián tegnap.

A politikus emlékeztetett, hogy a kormány három egészségpolitikai célt tűzött maga elé: az egészségben eltöltött évek számának emelését, az otthonközeli alapellátások fejlesztését, valamint a betegségek megelőzését. Egyik megvalósítása sem képzelhető el digitalizáció nélkül. Az ellátórendszer is csak úgy tehető hatékonnyá, ha vannak olyan adatok, amelyekből döntéseket lehet hozni. A politikus állította, a Covid-járvány alatt maga is megtapasztalta az egészségügyi szolgáltatási tér (E-tér) előnyeit. Pontosan tudhatta, hogy a kórházakban hány Covid-ágy van, azokon mennyi beteg fekszik, s közülük mennyien szorulnak gépi lélegeztetésre. Ezekből az adatokból lehetett megmondani melyik megyében milyen fokozatú védekezési tervet kell elrendelni. A jövőben az ellátórendszer valamennyi szegmensében szeretné ezt a Covid-alatti adatvezérelt döntési mechanizmust megvalósítani. Közölte azt is, hogy egységesítik a kórházi medikai rendszereket, már csak azért is, hogy az E-térben is könnyebben lehessen fejleszteni.

A lakosság is több új digitális szolgáltatáshoz juthat hozzá már jövőre – ígérte, azt is megemlítve, hogy már 2,5 millióan használják az Egészségablak applikációt. Ezzel az egészségügyi dokumentumokat, háziorvosi adatokat, vényeket hordhatjuk a zsebünkben, de ebben az alkalmazásban lesz lehetőség arra, hogy a beteg maga tudjon a szakorvosi rendelésekre időpontot foglalni. Terveik szerint a jövő évben elkészül egyebek mellett a digitális várandós kis könyv, az e-oltási könyv is.