Orbán-kormány;EU;jogállam;igazságügyi reform;kohéziós alap;

December közepén megnyílhat a brüsszeli pénzcsap, 10 milliárd euró zárolt támogatás szabadulhat fel

Magyarország hamarosan teljesítheti az igazságügyi reformot, ami 10 milliárd euró zárolt támogatást szabadíthat fel. Ha nagyon siet az Orbán-kormány, még az idén megnyílhat az uniós pénzcsap Magyarország számára.

A kabinet közel áll ahhoz, hogy teljesítse az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos uniós elvárásokat, ami csaknem 10 milliárd euró közösségi támogatás feloldását hozhatja magával. (Korábban ezt 13 milliárdra becsülték, a csökkenés azzal függ össze, hogy az összegből eddig nem vonták le azokat a forrásokat, amelyeket az EU különféle szakmai, technikai okokból zárolt ideiglenesen.) Az Európai Bizottság (EB) két apró jogszabályi változtatásra – köztük egy törvénymódosításra –, vár, hogy meghozhassa kedvező döntését az igazságügyi rendszer függetlenségét megerősítő átalakításról.

Információink szerint a kormány már bemutatta a jogszabályi módosításokat Brüsszelben, és vállalta, hogy legkésőbb a parlament decemberi ülésén jóváhagyja azokat. Az EB azután fog zöld jelzést adni a pénz felszabadítására, hogy a jogi aktusok megjelentek a Hivatalos Közlönyben. Vagyis ha minden jól megy, akkor a biztosi testület december közepén már rá is ütheti a pecsétet a megállapodásra. Ezt követően megkezdődhet a Brüsszelbe már kiküldött számlák megtérítése a felzárkóztatási (kohéziós) alapokból, amelyek összege jelenleg 500 millió euró. A 10 milliárd euró támogatás hét évre szól, nem egyszerre és azonnal lehívható támogatás.

Mint többször beszámoltunk róla, tavaly decemberben az EB úgy döntött, hogy Magyarország addig nem férhet hozzá az EU költségvetéséből 2021-2027 között rendelkezésére álló teljes, 22 milliárd eurós kohéziós büdzséhez, amíg nem hozza meg az igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló intézkedéseket. Alapvetően négy területen várt el változtatást: kérte a Kúria függetlenségének a megerősítését, az Országos Bírói Tanács hatáskörének a bővítését, annak garantálását, hogy a bírák az EU Bíróságához fordulhassanak előzetes döntéshozatali kérelmeikkel és annak eltörlését, hogy a hatóságok jogerős bírósági határozatokat támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon. Magyarország idén tavasszal módosította a vonatkozó törvényeket, majd július végén elküldte az első számlákat Brüsszelbe, jelezvén, hogy a maga részéről teljesítettnek tekinti a feltételeket. Az Európai Bizottságnak azonban maradtak fenntartásai, és két levélben is pótlólagos információkat kért. Az utolsót november elején küldte el Budapestre, azt kifogásolva, hogy a Kúria ügyelosztási rendszere teret ad a manipulációra, és a legfelső bírói szerv érvényben hagyott, precedens értékű határozata miatt továbbra is korlátozni lehet a bírák jogát arra, hogy előzetes döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához forduljanak. A kormány szerdán küldte meg a nem-hivatalos válaszát Brüsszelbe, ami a jelek szerint megfelel az elvárásainak.

Egy EU forrás cáfolta, hogy küszöbön álló bizottsági jóváhagyás összefüggésben van Orbán Viktornak az Ukrajna pénzügyi támogatásához kapcsolódó vétófenyegetésével: „Az európai intézményeknek is tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiságot, a törvényeket. Ha követelményeket támasztunk, majd azok teljesülnek, akkor meg kell hoznunk a megfelelő döntést.”

Az igazságügyi reform elvileg felszabadíthatná a teljes, 22 milliárdos felzárkóztatási büdzsét, ha Magyarországnak nem kellene egyéb feltételeket is teljesítenie. Csakhogy az EU további pénzeket blokkol a rendszerszintű korrupció, a meleg közösségek és a migránsok diszkriminációja, valamint az akadémiai szabadságot csorbító intézkedések, a közalapítványok által működtetett intézmények kuratóriumaira jellemző összeférhetetlenség miatt.

A 10 milliárd eurón felül felfüggesztett pénzügyi forrás sorsa még bizonytalan, a kormány egyelőre nem teljesíti maradéktalanul a jogállamisági eljárásban megszabott, és alapvetően a korrupció felszámolását célzó feltételeket, ami sok egyéb mellett akadályozza 21 magyar alapítványi egyetem hozzáférését az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz. És nem hajtotta végre a többi, az alapvető jogok tiszteletben tartásához kötődő feltételt sem. Emiatt jelenleg több mint 9 milliárd euróhoz nem fér hozzá.